disszertáció - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

(Krugman 1991a) a cégek profitmaximalizálási törekvései döntik el az áttelepülés kérdését, amásodik változatban (Fujita–Krugman–Venables 1999) a reálbérek különbségének hatásáraaz ipari munkások egy csoportja választja lakó- és munkahelyéül az egyik vagy a másikrégiót. Ez utóbbi változat tehát az egyenletrendszer szimultán megoldásával lehetővé tette afolyamat direkt módon történő magyarázatát, vagyis annak a kérdésnek a feltevését, hogymilyen feltételek mellett jön létre az ipari koncentráció. Mivel az általános egyensúlyfeltételezése mellett határozódnak meg a profitlehetőségek és a reálbérek is, ezért a kétfélekiindulási alap között logikai különbség nincs, mindössze az interpretáció, a verbálisanhozzáfűzött magyarázat dönti el, hogy direkt vagy indirekt megközelítésmódnak nevezzük-e aszóban forgó modellt. Nyilvánvaló, hogy az ipari vállalatok akkor tudnak magasabb béreketfizetni egy adott régióban, ha ott a jövedelmezőségi kilátások kedvezőbbek. Ezért a cégekáttelepülése feltételezi és maga után is vonja a munkások odaköltözését. A másodikmegközelítésmódban hangsúlyosabb szerepet kapnak az alábbi változók:G r : az ipari árindex az r régióban,w r : A nominális bérek az iparban az r régióban,ω r : Az ipari reálbérek az r régióban,amelyek között az alábbi triviális összefüggés írható fel, amennyiben figyelembe veszzük,hogy az ipari szektor globális aránya µ a teljes gazdaságon belül, és ugyanígy a jövedelmekelköltésének aránya is ennek megfelelően alakul:ωrw= . (3-10.)GrµrA mezőgazdaságban nem csak a munkabérek, hanem a termékek árai között sincsenekkülönbségek, mert a kiinduló feltételezés szerint a mezőgazdaság állandó skálahozadékmellett és a tökéletes piaci verseny viszonyai között működik, továbbá a mezőgazdaságitermékekre nincs szállítási költség. Így a bérek megfelelő mértékegységéül amezőgazdaságban foglalkoztatottak jövedelmét választva:Arw =1 , (3-11.)ahol az „A” felső index a mezőgazdaság (agriculture) szektorára utal. Az ipari béreket nemjelöljük külön indexszel, így ahol a felső index hiányzik, ott mindig értelemszerűen az iparbanfoglalkoztatottak bérét értjük alatta. A fent bevezetett jelölésmódokat megtartva, valamint az rrégióban realizált nominális összjövedelmet Y r -rel jelölve kapjuk:Yr= µλ w + ( 1−µ ) φ , (3-12.)rrrahol az első tag az ipari munkások, a második pedig a farmerek jövedelmét reprezentálja,figyelembe véve, hogy a mezőgazdaságban a nominális béreket tekintettük egységnek.43