teljes tényezőkeresletet, amely egyensúly esetén meg fog egyezni a fixen rögzítetttényezőkínálattal. Az árvektor esetében most is a tőke árát rögzítettük egységnyinek, ez töltibe tehát a numeraire szerepét.Az összefüggéseket szemléltető nyilakat a szimbólumokkal jelölt változók között ebben, és akésőbbi a példákban már nem rajzolom fel, mert ezek az ábrák a sokfelé ágazó kapcsolatokmiatt kissé áttekinthetetlenné válnának. A modell teljes egyenletrendszerének felírását semismétlem meg, mindössze azokra az összefüggésekre térek ki, amelyek valamilyen mértékbenváltoztak a modell korábbi verziójához képest.Az egyensúlyi árak meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy egy adott termék ára ebbena példában nem csak a tényezőáraktól függ, hanem beépülnek a köztes termékek árai is. Ígyaz árakat meghatározó függvények az alábbiak szerint módosulnak:p( p p , w r)= pm1,...,m. (2-16.)m,A termékpiacokon a végső kereslet már nem lesz azonos a háztartások fogyasztásikiadásaival, hanem kibővül a termelő-felhasználás által támasztott kereslettel. Jelöljük IO m,nszimbólummal azt a mennyiséget, amelyet az n-edik szektor vásárol összességében az m-edikszektortól. Ekkor az m-edik szektor kibocsátása a termékpiacok egyensúlya esetén:Ym= Xm+ ∑ IOm, n. (2-17.)A hozzáadott érték vonatkozásában továbbra is igaz, hogy a tényezőárak és felhasználásokszorzatösszegeként kapjuk, ellenben a kibocsátott termék árának és mennyiségének szorzata a(kibocsátás értéke) ebben az esetben jóval magasabb lesz a hozzáadott értéknél. Ennek oka,hogy az egységnyi termék árába beépülnek az egységnyi termék előállításához szükségesköztes javak költségei is. Definiálni szükséges tehát egy olyan fogalmat, amit ez egységnyitermékben lévő hozzáadott értéknek fogunk nevezni, és η m -mel jelölni. Ezt úgy számíthatjukki, ha a termék árából levonjuk az egységnyi termék előállításához szükséges termelőfelhasználásértékét:VAm= η Y , (2-18.)mm−∑η = p a . (2-19.)mpm n n,mnAhol az a n,m a fajlagos termék-ráfordítási (közvetlen ráfordítási) együtthatókat jelöli, és ebbena CGE-2 példában az alábbi számszerűsített értékeket alkalmaztuk:28
adatok m.gazd. ipar szolg.m.gazd. 0,09 0,05 0,02ipar 0,26 0,17 0,11szolg. 0,14 0,16 0,132-6. táblázat: A fajlagos termék-ráfordítási együtthatók mátrixa a CGE-2 példábanEnnek értelmezése például az ipar oszlopán bemutatva, hogy egységnyi ipari termékelőállításához a felhasznált elsődleges tényezőkön (munka és tőke) felül 0,05 egységnyimezőgazdasági, 0,17 egység ipari termékre, továbbá 0,16 egységnyi szolgáltatásra vanszükség, mint köztes input.A termelő-felhasználás figyelembe vétele megváltoztatja az egyensúlyi helyzetet, mégpedigkülönböző a n,m együtthatók esetében különböző mértékben. A változást megfigyelhetjükpéldául a CGE-2 modell eltérő egyensúlyi árvektorában a CGE-1 példához képest, de akár aSAM táblázatokra is pillantva szembetűnik a különbség. A kétféle SAM méret alapján nemkülönbözik egymástól, a CGE-2-ben azonban szerkezetileg bővebb tartalmú az ágazati inputoutputkapcsolatok miatt. A CGE-2 modell számítógépen futtatható változata segítségévelpéldául ki lehet próbálni, hogy milyen irányban és mértékben változtatja meg az egyensúlyihelyzetet, ha módosítunk a fajlagos termék-ráfordítási együtthatókon, a termelési függvényparaméterein, a fogyasztói preferenciákon stb. A komparatív statika módszerévelösszehasonlítható a kiinduló egyensúlyi állapot a módosítás utánival, amely eltérések alapjánkövetkeztetések vonhatók le a változtatás hatásairól.A további alfejezetekben olyan kibővítésekről lesz szó, ahol már a társadalmi elszámolásokmátrixának a mérete is meg fog növekedni azáltal, hogy újabb gazdasági szereplőket vagyfolyamatokat vonunk be a modellen belülre.2.2.2.3. CGE-3 példa: A megtakarítások, a beruházások és az állam szerepeA CGE-2 példát továbbfejlesztve következő lépésként beépítjük a modellbe amegtakarításokat, a beruházásokat és az államháztartást. Két-két sorral, illetve oszloppalbővítjük a társadalmi elszámolások mátrixát az alábbi táblázatnak megfelelően:29
- Page 8: A gyakorlati alkalmazás szemlélte
- Page 14 and 15: gyakorlati igazolhatósága is egyr
- Page 16 and 17: modell prediktív ereje lényegesen
- Page 18 and 19: felé, egy adott időszak, példáu
- Page 20 and 21: eruházások, kormányzat és külf
- Page 22 and 23: Vegyük észre, hogy a táblázat u
- Page 24 and 25: megtalálható a termékárak, a j
- Page 26 and 27: termékpiacok egyensúlyának telje
- Page 30 and 31: érték m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 32 and 33: menny. m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 34 and 35: érték m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 36 and 37: menny. m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 38: 3. Az SCGE modellek elméleti hátt
- Page 41 and 42: 3.1.1. Kiinduló feltételezésekA
- Page 43 and 44: (Krugman 1991a) a cégek profitmaxi
- Page 46: 3.2.2. A magrégióban koncentrál
- Page 49 and 50: w r : a nominális bér,F és c : a
- Page 51 and 52: megfigyelhetjük, hogy miként mód
- Page 53 and 54: alapjaiként. Kiemelt figyelmet sze
- Page 55 and 56: 1998), Venables és Gasiorek modell
- Page 57 and 58: Y háztart.m.gazd. 12,8ipar 131,7sz
- Page 59 and 60: kell kezelnünk, ahány termelési
- Page 61 and 62: hogyan gyűrűznek tovább, milyen
- Page 63 and 64: ahol E az egységmátrixot, a -1 ki
- Page 65 and 66: függvényformák ekvivalensek a Co
- Page 67 and 68: Így megkaptuk a termékárakat, am
- Page 69 and 70: Végül a tényezőpiacok egyensúl
- Page 71 and 72: kulcsszerepet játszó közgazdász
- Page 73 and 74: két régió között nincsen semmi
- Page 75 and 76: más szóval a változatosság irá
- Page 77 and 78: interregionális keresleti függvé
- Page 79 and 80:
megközelítés teszi lehetővé, h
- Page 81 and 82:
Beavatkozások nélkül a TFP mind
- Page 83 and 84:
munka és a tőke osztozik α és 1
- Page 85 and 86:
Pontosan ugyanazt az eredményt adj
- Page 87 and 88:
arányszámot kell meghatároznunk.
- Page 89 and 90:
∑i=1G t , t + 1= II∑i=1Li,t + 1
- Page 91 and 92:
A TFP beavatkozások eredményekén
- Page 93 and 94:
5.2.2.2. Az időbeli változás sz
- Page 95 and 96:
növekedés mindenképpen a munkahe
- Page 97 and 98:
„Ma már nyilvánvaló, hogy a be
- Page 99 and 100:
mutatókat fognak jósolni az elkö
- Page 101 and 102:
GDP százalékpont6,005,004,003,002
- Page 103 and 104:
szóban forgó öt megyében és or
- Page 105 and 106:
6.2. Az új vagy tervezett autópá
- Page 107 and 108:
6-3. ábra Az M6-M60 új szakaszán
- Page 109 and 110:
probléma mindössze annyi, hogy az
- Page 111 and 112:
A TFP modellblokkon belül kell egy
- Page 113 and 114:
ezzel kapcsolatban. A gyakorlatban
- Page 115 and 116:
módszerrel számos esettanulmány,
- Page 117 and 118:
Enyedi Gy. (1996): Regionális foly
- Page 119 and 120:
Lengyel I. - Rechnitzer J. (2004):
- Page 121 and 122:
Thissen, M. - Limtanakool, N. - Hil
- Page 123 and 124:
FüggelékF.1. Az SCGE modell matem
- Page 125 and 126:
125∑∑==⎥⎦⎤⎢⎣⎡+⎥
- Page 127 and 128:
F.2. A GMR Magyarország SCGE model
- Page 129 and 130:
CDY(i,m,t) Output calculated by CD
- Page 131 and 132:
eta('sector1')=0.270529192114041;be
- Page 133 and 134:
CumLiMigr(i,t)$((tmap(t))and(ord(t)