disszertáció - PTE Közgazdaságtudományi Kar - Pécsi ...

3. Az SCGE modellek elméleti háttere és az „újgazdaságföldrajz”A modern gazdasági rendszerek megjelenése előtt a kereskedelmi költségek, a közlekedésihálózat voltak inkább a meghatározó tényezők a centrum-periféria struktúrák kialakulásában,ellenben a szállítási költségek tovább csökkenésével ez a térbeli szerkezet felbomlani látszik,az elmaradott térségek olcsó input árainak kihasználása éppen ezáltal válik lehetővé, ez pedigcsökkentené az ipari termelés koncentrációját. A regionális különbségek azonban továbbnövekedhetnek, a nyertesek a jó innovációs adottságokkal rendelkező agglomerációk közülkerülnek ki, akik a pozitív lokális extern hatások révén minél jobban ki tudják használni anövekvő skálahozadékból adódó versenyelőnyt.Az ipar növekvő skálahozadéka, a szállítási költségek, és a bővülő ipari keresletkölcsönhatásain alapuló centrum-periféria modellt először Krugman dolgozta ki (Krugman1991a), később a modellnek a több régió esetére való továbbfejlesztése is megtörtént, amelylehetővé tette az elmélet alkalmazását a bonyolultabb térszerkezetek leírására. Krugmancentrum-periféria modellje az „új gazdaságföldrajz” (ÚGF 9 ) kutatási programjánakmegalapozása is egyben, amelynek célja, hogy az egyes gazdasági szereplők(fogyasztók/termelők) mikroökonómiai megalapozottságú viselkedéséből kiindulva adjonmagyarázatot a gazdaságok térszerkezetének létrejöttére (Fujita–Krugman–Venables 1999).Az ÚGF rendszerének bemutatására több kiváló munka született a nemzetköziszakirodalomban (Fujita–Thisse 2002, Baldwin és szerzőtársai 2003, Combes–Mayer–Thisse2008, Brakman–Garretsen–Marrewijk 2009).Az új gazdaságföldrajz programja a térbeli általános egyensúlyi elméletek kidolgozása révénvaló vizsgálatokat célozza, amely cél elmélettörténeti perspektívából szemlélve igazából nemúj. A „térgazdaságtan atyjaként” említhető Johann von Thünen zárt gazdasági modellje is mártérbeli általános egyensúlyi elméletként értelmezhető, amely bemutatja azt, hogy a vidéki ésvárosi gazdasági szereplők optimalizáló tevékenysége eredményeként miként alakul ki akorabeli német tartományokra jellemző gazdasági térszerkezet (Thünen 1826, 1930;Samuelson 1983). Magyar nyelven Varga (2003) tanulmányában találkozunk Thünenáltalános egyensúlyi modelljének interpretációjával (Varga 2003).Thünen után az általános egyensúlyi szemlélet egészen az ÚGF megjelenéséig lényegébenlekerült a térgazdaságtan kutatási programjáról. A vizsgálatok vagy a telephelyelméleteketgazdagították parciális egyensúlyi keretben, vagy a gazdasági térszerkezet inkább verbális,vagy geometriai megközelítését célozták. Míg Thünennél a fókusz a mezőgazdasági szereplőktérbeli döntésein volt, addig Alfred Weber telephelyelméletében (Weber 1909, 1929) az ipari9 Az ÚGF rövidítésnek a megfelelője az angol nyelvű szakirodalomban NEG (New Economic Geography).38