termékpiacok egyensúlyának teljesülése esetén a tőkepiaci egyensúly automatikusan létrejön,nem szükséges ezt a feltételt előírni, vagyis a rendszerből a (K D =K S ) egyenletet kihúzhatjuk.Így végső soron az egyenletszámlálás módszeréből adódó követelménynek továbbra is megfogunk felelni.Lineáris és független egyenletrendszer esetében a változók és az egyenletek számánakegyezősége a szükséges és elégséges feltétele lenne a megoldás egyértelmű létezésének,ellenben a CGE modellek döntő többségében előfordulnak nemlineáris egyenletek is, mintahogy ez a mi példánkban is valószínű, ha például a termelési függvény lehetséges alakjairagondolunk. Ugyanakkor megfelelően „jó tulajdonságú” függvények választása esetén azegzisztencia és az unicitás követelménye is teljesülni fog, vagyis a konstanssal való szorzástóleltekintve egyértelműen megadható egy olyan árvektor, amely mellett a rendszer egyensúlybakerül, és nem lehetséges ezen kívül (a konstanssal való szorzáson túlmenően) ettől eltérőárvektor, amely szintén egyensúlyi megoldást jelenthetne. Az ármérce (numeraire)lerögzítésével a megoldás tökéletesen egyértelművé válik.Az ebben az alfejezetben ismertetetett CGE-1 példa igencsak leegyszerűsített modellje avalóságos gazdasági rendszernek. Mint ahogyan tökéletes modell nincsen, ezért abonyolultabb CGE modellek is tartalmaznak absztrakciókat. Ugyanakkor a modellbővítésével feloldhatunk bizonyos elvonatkoztatásokat, ezáltal valósághoz jobban közelítőszimulációkat tudunk végezni. A továbbiakban olyan lépéseket mutatok be a fenti CGE-1példa bővítéseként értelmezve, amelyek újabb és újabb változókat, összefüggéseketjelenítenek meg, ezáltal olyan folyamatok is értelmezhetőek a segítségükkel, amelyek a fentivázlatos modellből még hiányoztak.2.2.2.2. CGE-2 példa: egy lehetséges bővítés az ágazati input-outputkapcsolatokkalA bővítés első lépéseként a szektorok közötti input-output kapcsolatokkal egészítjük ki aCGE-1 modellünket. A SAM táblázat mérete a CGE-2-ben nem változott, mert újabbgazdasági szereplőt (egyelőre) nem adtunk hozzá a modellhez. (Erre a későbbiekben még leszpélda, amikor például az államháztartással fogjuk bővíteni a modellt.) A társadalmielszámolások mátrixán belül azonban a bal felső részben, amely korábban üres volt, mostmegjelentek a szektorok közötti kapcsolatok. Az első három oszlopot értelmezve, az itttalálható értékek azt jelentik, hogy adott kibocsátás megvalósításához nem csupán munkára éstőkére van szüksége az adott szektornak, hanem a folyó termelő-felhasználás miatt vásárolniakell az összes szektor (beleértve saját magát is) által megtermelt javakból is. Így az oszlopalján található összes költség már nem csak a kifizetett munkabérből és a tőkehozamokból áll,hanem tartalmazza a beépülő, úgynevezett köztes termékek költségeit is. Az utolsó háromoszlop szerkezetileg nem változott a CGE-1 modellhez képest.26
érték m.gazd. ipar szolg. munka tőke háztart. összesenm.gazd. 5,8 19,5 11,8 27,6 64,7ipar 9,9 39,0 38,1 142,2 229,2szolg. 5,8 39,8 48,9 281,7 376,2munka 23,1 64,2 180,2 267,5tőke 20,1 66,7 97,2 184,0háztart. 267,5 184,0 451,5összesen 64,7 229,2 376,2 267,5 184,0 451,52-4. táblázat: Társadalmi elszámolási mátrix a CGE-2 példábanA sorok szempontjából vizsgálva a változásokat, az első három sor alapján megállapítható,hogy a szektorok bevételei most már nem csak a háztartások felé történő végtermékértékesítésekből állnak, hanem a vállalatok egymás felé is értékesítenek köztes termékeket, ésebből is származik bevételük. Az utolsó három sor (hasonlóan az utolsó három oszlophoz)szintén nem változott a struktúráját tekintve. A fenti társadalmi elszámolási mátrix egyensúlyiértékadatai az alábbi egyensúlyi mennyiségek és árak alapján határozódnak meg:menny. m.gazd. ipar szolg. munka tőke háztart. összesenm.gazd. 1,8 6,0 3,7 8,6 20,1ipar 5,2 20,6 20,2 75,3 121,3szolg. 2,8 19,4 23,8 137,4 183,4munka 17,9 49,7 139,4 207,0tőke 20,1 66,7 97,2 184,0megnev. m.gazd. ipar szolg. munka tőkeárak 3,22 1,89 2,05 1,29 1,002-5. táblázat: Egyensúlyi mennyiségek és árak a CGE-2 példábanA természetes mértékegységekben kifejezett mennyiségek mérlegét bemutató táblázat elsősorának értelmezése a mezőgazdaság esetében a következő. A mezőgazdaság összesen 20,1egységnyi terméket állít elő, amelyből 8,6 egység kerül végső fogyasztásra a háztartások által,a többit köztes termékként használják fel a termelő ágazatok: 1,8 egységet a mezőgazdaság,6,0 egységet az ipar és 3,7 egységet a tercier szektor. A második és a harmadik sorértelmezése az ipar, illetve a szolgáltatások esetében hasonló az első soréhoz. A negyedik ésaz ötödik sor szerkezete nem változott a CGE-1 példához képest, ezekben a munka és a tőkeiráni keresletet találhatjuk ágazatonként részletezve, valamint az összesen oszlopokban a27
- Page 8: A gyakorlati alkalmazás szemlélte
- Page 14 and 15: gyakorlati igazolhatósága is egyr
- Page 16 and 17: modell prediktív ereje lényegesen
- Page 18 and 19: felé, egy adott időszak, példáu
- Page 20 and 21: eruházások, kormányzat és külf
- Page 22 and 23: Vegyük észre, hogy a táblázat u
- Page 24 and 25: megtalálható a termékárak, a j
- Page 28 and 29: teljes tényezőkeresletet, amely e
- Page 30 and 31: érték m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 32 and 33: menny. m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 34 and 35: érték m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 36 and 37: menny. m.gazd. ipar szolg. munka t
- Page 38: 3. Az SCGE modellek elméleti hátt
- Page 41 and 42: 3.1.1. Kiinduló feltételezésekA
- Page 43 and 44: (Krugman 1991a) a cégek profitmaxi
- Page 46: 3.2.2. A magrégióban koncentrál
- Page 49 and 50: w r : a nominális bér,F és c : a
- Page 51 and 52: megfigyelhetjük, hogy miként mód
- Page 53 and 54: alapjaiként. Kiemelt figyelmet sze
- Page 55 and 56: 1998), Venables és Gasiorek modell
- Page 57 and 58: Y háztart.m.gazd. 12,8ipar 131,7sz
- Page 59 and 60: kell kezelnünk, ahány termelési
- Page 61 and 62: hogyan gyűrűznek tovább, milyen
- Page 63 and 64: ahol E az egységmátrixot, a -1 ki
- Page 65 and 66: függvényformák ekvivalensek a Co
- Page 67 and 68: Így megkaptuk a termékárakat, am
- Page 69 and 70: Végül a tényezőpiacok egyensúl
- Page 71 and 72: kulcsszerepet játszó közgazdász
- Page 73 and 74: két régió között nincsen semmi
- Page 75 and 76: más szóval a változatosság irá
- Page 77 and 78:
interregionális keresleti függvé
- Page 79 and 80:
megközelítés teszi lehetővé, h
- Page 81 and 82:
Beavatkozások nélkül a TFP mind
- Page 83 and 84:
munka és a tőke osztozik α és 1
- Page 85 and 86:
Pontosan ugyanazt az eredményt adj
- Page 87 and 88:
arányszámot kell meghatároznunk.
- Page 89 and 90:
∑i=1G t , t + 1= II∑i=1Li,t + 1
- Page 91 and 92:
A TFP beavatkozások eredményekén
- Page 93 and 94:
5.2.2.2. Az időbeli változás sz
- Page 95 and 96:
növekedés mindenképpen a munkahe
- Page 97 and 98:
„Ma már nyilvánvaló, hogy a be
- Page 99 and 100:
mutatókat fognak jósolni az elkö
- Page 101 and 102:
GDP százalékpont6,005,004,003,002
- Page 103 and 104:
szóban forgó öt megyében és or
- Page 105 and 106:
6.2. Az új vagy tervezett autópá
- Page 107 and 108:
6-3. ábra Az M6-M60 új szakaszán
- Page 109 and 110:
probléma mindössze annyi, hogy az
- Page 111 and 112:
A TFP modellblokkon belül kell egy
- Page 113 and 114:
ezzel kapcsolatban. A gyakorlatban
- Page 115 and 116:
módszerrel számos esettanulmány,
- Page 117 and 118:
Enyedi Gy. (1996): Regionális foly
- Page 119 and 120:
Lengyel I. - Rechnitzer J. (2004):
- Page 121 and 122:
Thissen, M. - Limtanakool, N. - Hil
- Page 123 and 124:
FüggelékF.1. Az SCGE modell matem
- Page 125 and 126:
125∑∑==⎥⎦⎤⎢⎣⎡+⎥
- Page 127 and 128:
F.2. A GMR Magyarország SCGE model
- Page 129 and 130:
CDY(i,m,t) Output calculated by CD
- Page 131 and 132:
eta('sector1')=0.270529192114041;be
- Page 133 and 134:
CumLiMigr(i,t)$((tmap(t))and(ord(t)