Önkormányzatok gazdálkodása - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

Az önkormányzati gazdálkodás modernizációja 37A mögöttünk hagyott két és fél évtized adatai szerint az önkormányzati bevételeknominális értékei emelkedtek, ám az összehasonlítható árakon számoltforrások értéke – az évrıl évre emelkedı hitelfelvételek ellenére – alig haladjameg az 1990. évi kiadások volumenét. (Más megfogalmazással – a 2006. évrevonatkozó adatok alapján – minimum 250 milliárd Ft forrás hiányzik a rendszerbıl.)Ez olyan nagyságrend, ami nem magyarázható a gazdasági feltételekromlásával, sokkal inkább egy negatív szemlélet tükrözıdése.A helyi közösségek gazdálkodási keretei az 1992–2006. közötti idıszakbandifferenciált ütemben emelkedtek: a nominálértéken számolt saját bevételekmajd tízszeres, a megosztott (átengedett) bevételek nyolcszoros mértékben gyarapodtak,miközben a tb által átadott források ötszörös, az állami támogatásoknégyszeres és a szabadon felhasználható normatív juttatások alig háromszorosnövekedést mutatnak. Az eltérı ütemő fejlıdés természetszerő következményea bevételi struktúra jelentıs módosulása.A bevételi struktúra módosulásának látványos jellemzıje a saját bevételek –ezen belül a helyi adók – súlyának jelentıs emelkedése. A helyi adóbevételekgyarapodását az adóztatást vállaló önkormányzatok körének bıvülése, illetve azadóterhek emelése tette lehetıvé (az egy fıre jutó adóteher 950 Ft/fı értékrıl43,4 ezer Ft/fı értékre emelkedett). 2 A felhalmozási és tıke jellegő bevételekgyarapodása két tényezıre vezethetı vissza: egyfelıl a belterületi földek ellenértékénekutólagos elszámolására (lásd: ÁPV Rt.); másfelıl a helyi közösségekmobilizálható vagyonának részleges értékesítésére. (Ez különösen nyomon követhetıa megyék, illetve a nagyobb városok vagyonának változásában.)A bevételi struktúra módosulásának fontos jellemzıje a megosztott (átengedett)bevételek súlyának viszonylagos stabilitása. Önkormányzati nézıpontbólez egy olyan „érdekeltségi típusú” szabályozás, amelynek azt kellene biztosítania,hogy a helyben keletkezı jövedelmeken – elıre rögzített feltételek szerint –az állam és az önkormányzatok osztoznak. A közgazdasági szabályozás kidolgozóiszerint (értsd: Pénzügyminisztérium) ez nem más, mint a központi költségvetéstmegilletı bevételekrıl történı lemondás, vagyis a megosztott bevételekolyan átengedett bevételek, amelyek lényegében az állami támogatás funkciójáttöltik be. Sajnos az utóbbi évek szabályozási gyakorlata a Pénzügyminisztériumfilozófiáját tükrözi, így a helyi önkormányzatoknak szinte semmi érdekeltségüknincs a megosztott bevételek gyarapításában. 3Elızıeknél is szemléletesebb a normatív juttatások, illetve az állami támogatásokfinanszírozási szerepének átértékelıdése. A normatív juttatások szerepvesztésealapvetıen az inflációtól elmaradó értékváltozás következménye, s az2 A helyi adózás bevezetése korántsem volt önkéntes, a központi kedvezményekhez való hozzájutásfeltétele ma is a helyi adóztatásban rejlı lehetıségek maximális kihasználása.3 A megosztott bevételek ellentmondásos szabályozása már ma is méltatlan viták forrása (lásd:saját erı felmutatása), de a kialakult gyakorlat az EU-pályázatokon való eredményes szerepléstis veszélyeztetheti.