Önkormányzatok gazdálkodása - PTE Közgazdaságtudományi Kar ...

Az önkormányzati gazdálkodás modernizációja 51– A szabályozásában növekvı szerepet kap az adóerı-képesség központiminısítése, ám az alkalmazott gyakorlat jogi és szakmai szempontból aggályos:az önkormányzatok nem élhetnek jogorvoslattal a szabályozássalszemben, illetve hiányoznak azok az információs rendszerek, amelyekalapján átlátható lenne, hogy az érintett önkormányzatokkal szemben milyenelvonásokat alkalmaztak, illetve mi lett a „visszatartott” állami támogatásoksorsa;– A céltámogatási rendszer – az 1990. évben megfogalmazott igények ellenére– nem biztosítja a kitőzött program megvalósítására pályázó önkormányzatokigényeinek kielégítését (meghonosodott a várólisták rendszere),illetve az utóbbi idıben hangoztatott egyensúly úgy jött létre,hogy a célokat szőkítették. (Sajátos helyzet, hogy az egyébként helyes célokra– lásd: szennyvízkezelés – kizárólagosan a nagyobb önkormányzatokpályázhatnak.)– Az egyenlıség elvét hirdetı normatív szabályozás legnagyobb tévedése atérségi gondolkodás háttérbe szorítása, a befelé forduló filozófia felerısítése,ugyanis a helyi közösségekkel nem lehet elfogadtatni, hogy saját befizetéseikettérségi feladatok „kiegészítı” finanszírozására fordítsák;– A szabályozásban (lásd: megosztott bevételek) vissza kell állítani az érdekeltségirendszert, s a saját bevételek esetében pedig meg kell akadályozni,hogy rövid távú megfontolások alapján elvonják, vagy feladattalterheljék a helyi közösségek befizetéseit;– A szabályozási döntések csomópontja eltávolodott a szabályozási helyszínektıl,ám a centralizált döntéseknek hiányoznak az objektív információi,illetve hiányoznak a differenciált körülményekhez igazodó eszközei(a hazai önkormányzati rendszerben nincsenek „átlagos” települések, ebbılkövetkezıen az átlagos normatívák nem elégítik ki sem a felsı harmadba,sem az alsó harmadba tartozó önkormányzatok szükségleteit);– Máig rendezetlen ellentmondás, hogy míg az államháztartás filozófiája ésa központi költségvetés gyakorlata a piacgazdaságok technikáját követi,addig az önkormányzatok mőködése (az ellátási felelısség fennmaradása)ideológiai és pénzügyi szempontból idejét múlt szabályozást takar;– Piaci környezetben és a hatékonysági elvárások erısödésével önkormányzatikörben is át kell térni az üzemgazdasági szemlélető gazdálkodásra,láthatóvá kell tenni, hogy egy-egy közszolgáltatási forma mibe kerül,s milyen hatékonysággal mőködik;– Több mint hiba, hogy a települések (térségek) gazdájának tekintett önkormányzatokmellett sorra jelennek meg a jelentıs erıforrásokkal rendelkezıközponti szervezetek (miközben a helyi közösségek alulfinanszírozottak),s amelyek párhuzamos mőködésük révén fékezik az önálló települési(területi) politika érvényesülését;