H I D R O I N F O R M A T I K A - BME VVT

Hidroinformatika B M E E O V V A S F 4átszakadását követően a vizek ideiglenes feltartóztatása, ezáltal a nyúlgátak és körtöltéseképítéséhez rendelkezésre álló idő meghosszabbítása.Az időelőny növelésén túl a lokalizációs vonalak másik feladata az árvíz terelése egyelőre megtervezett, vagy a tényleges helyzetnek megfelelően alakuló forgatókönyvszerint. A kazetták közötti dinamikus vízkormányzás szabályozó műtárgyak (zsilipkapuk)működtetésével vagy a töltések megnyitásával biztosítható.Hidrodinamikai modellezésAz ártéri elöntési modellek számos tevékenységeket támogatnak az árvízi kockázat meghatározásában,csökkentésében és a védekezés folyamán:− A meglévő lokalizációs töltések értékelése és optimális megtervezése. Árvízvédekezésitervek készítése.− A védekezés valós idejű támogatása: gátak magasítása, szabályozási művekkezelése és a menekítés szervezése.− Árvízi kockázati térképek megalapozása, ártéri területfejlesztés. Biztosításidíjszabás zónásítása.Kisminta- és numerikus modellek egyaránt alkalmazhatók az elöntések modellezésére,akár párosítva is.Kisminta-modellekben a modellezett terület arányosan kicsinyített modelljét építik meg alaboratóriumban. A valós világ és a modell méretei közötti átszámítás fizikai modelltörvényekenalapul. Mivel a teljes ártér általában jelentős függőleges torzítás áránépíthető csak meg a laboratóriumban, a kisminta-kísérleteket főként kistérségivizsgálatoknál alkalmazzák. Ezen kívül az ilyen kísérletek hasznosak numerikusmodellek validálását szolgáló tesztadatok előállítására.A numerikus modellezés a folyadékok áramlását leíró fizikai törvények megoldásánalapul. Az ártér domborzatát digitális terepmodellel, a hidraulikai jellemzőket pedigterülethasználati térképen keresztül írjuk le. Ezen kívül a modellben szükség lehet akülönböző szabályozó műtárgyak (zsilipek, bukók stb.) és egyéb épített szerkezetek(hidak, töltések, átvágások) reprezentálására is.Az ártér elöntése alapvetően nempermanens folyamat, ahol az elöntött területekkiterjedése időben változik. A szimuláció jellemzően egy kezdetben száraz ártérrel indul.A víz a töltéssel mentesített ártérre előre megadott (szakadási vagy meghágási) helyekenvan kivezetve, nyílt ártérre pedig a főmeder megtöltése után a terepszint meghaladásávaljut el. A sebesség és a vízmélység tér- és időbeli alakulását véges időlépéssel számítjuk.A szimulációnak a végső idő elérése, vagy a folyó apadása vet véget.Az ártérre ömlő víz leszívást okoz a folyóban, amely a folyó mederalakjának megfelelőentovábbterjed, következésképp befolyásolja a kiömlés helyén a vízszintet, ezáltal a kiömlővízhozamot is. A folyó és az ártér kölcsönhatásának pontos figyelembevétele alapvetőfontosságú például az árvízi szükségtározók tervezésénél. Ha ez a kölcsönhatás erős, afolyó és az ártér modellje szorosan összekapcsolandó, ha viszont a kiömlő vízhozameltörpül a folyó vízhozamához képest, akkor a vízhozam idősora közvetlenül ismegadható.47