H I D R O I N F O R M A T I K A - BME VVT

Hidroinformatika B M E E O V V A S F 4megfelel az utólagos feldolgozásnak a nyers adatokból képzett, a folyamat tervezésiszempontból mértékadó mutatóit összegző elöntési térképek készítése. Ezek az elöntésdinamikájának és hatásának bizonyos aspektusát foglalják össze:− Az elöntött területek térképe azokat a területeket mutatja, amelyek a szimulációsorán valamikor víz alá kerültek.− A hullámfront érkezési idejének térképe adja meg a kimenekítés és a védekezésimunkák időelőnyét.− A kár értékét befolyásolja az, hogy egy terület meddig állt víz alatt. Ezt jelenítimeg a tartózkodási idők térképe, amely több, egymást gyorsan követő árvízi csúcsés gyors vízvisszahúzódás esetén összetett lehet.− A tetőző vízszintek térképe jelöli ki, hogy a töltéseket (felkészülési szakaszban azállandó védőműveket, védekezés során a nyúlgátakat) milyen szintig kellkiépíteni.− A legnagyobb vízmélységek térképe szoros kapcsolatban van a veszélyeztetettségés a vízkár eloszlásával. A hullámfront-érkezési idő, a tartózkodási idő és alegnagyobb vízmélységek együttesen meghatározzák az utak hozzáférhetőségét,ezáltal segítenek a kimenekítés és a védekezési logisztika megtervezésében.− Domb- és hegyvidéki területeken, ahol az esésviszonyok ezt indokolják, amaximális sebesség az erózióra potenciálisan hajlamos zónák kijelölését segítielő.Fejlődési irányokA szoftveres, hardveres és modellezési eszközök gyorsan fejlődnek. A jelenlegiirányzatok alapján várható, hogy az adatkezelés, modellezés, döntéstámogatás ésinformáció-megosztás szorosabban integrálódik a térinformatikai keretbe. Azáramlásmodellező rendszereket a jelenlegi előkészítő tervezés mellett egyre inkábboperatív feladatokat is képesek lesznek ellátni. Ehhez a szoftveres technikák fejlődésemellett feltétel a processzorok gyorsulása is, ugyanis operatív szerepben kulcsfontosságúa szimulációk valós időnél sokkal gyorsabb végrehajtása. Az ártéri infrastruktúraelektronikus nyilvántartása megkönnyíti az ártér aktualizált állapotának beépítését ahidrodinamikai modellbe, a veszélyeztetett és veszélyt jelentő objektumok azonosítását,valamint a védelmi munkák logisztikai szervezését.Az adatgyűjtés egyre nagyobb mértékben támaszkodik a távérzékelésre a domborzati ésterülethasználati térkép előállításához és naprakészen tartásához. Ezt a folyamatotautomatikus képfelismerő algoritmusok segítik. A levegőből történő LIDAR- (laseraltimetry) mérésekkel nagy pontosságú terepmodellek készíthetők, sőt ezek a növényzetifedettségről és az árvízi vízszintekről is információval szolgálnak, ami alapján az osztottparaméterű modellek paraméterezése és kalibrációja differenciáltabbá válik. Akalibrációhoz szükséges mérések jelenlegi hiánya arra hívja fel a figyelmet, hogy ajövőbeli elöntésnél nagyobb erőfeszítésre van szükség a módszeres, területifelmérésekkel való számszerű dokumentálásra. Az elöntés kifejlődésének feltérképezésétés a vízszintek követését vízhozam- és sebességmérésekkel célszerű kiegészíteni aszakadás környékén és az ártér karakterisztikus pontjain.52