Hidroinformatika B M E E O V V A S F 4Lebegtetett hordalékkoncentráció eloszlása a vihar elülte után.A modellezett teljes időszak végére kialakuló feltöltődési helyeket és mértékeketszemlélteti. Az eloszlás meglehetősen összetett, de azt mindazonáltal jól mutatja, hogy a délinádas területek szegélyövezetének nagy része egy ilyen mértékadó szélesemény hatásárafeliszapolódó tendenciát mutat, ami hosszabb övtöltésszerű mederváltozáshoz illetve nádaselőretöréshez vezet. Az övtöltések csökkenthetik a vízcserét, ami a feliszapolódásszempontjából kedvező, viszont a nádasközi vizek frissülését (leszámítva a nádascsatornákhatását) csökkenti.Az ÉÉNy-i vihar okozta feltöltődés térbeli eloszlása. Pirossal jeleztük azokat a helyeket,ahol legnagyobb volt a feltöltődés, a nádast türkizes árnyalattal különböztettük meg.75
Hidroinformatika B M E E O V V A S F 413. Vízfolyások háromdimenziós áramlási ésmorfológiai modellezéseA vízfolyások áramlási viszonyainak legteljesebb áramlástani jellemzését akkor kapjuk,ha hosszirányú (1D modellek) és keresztirányú változásokon (2D modellek) túlmenően aharmadik, függőleges térdimenziót is magában foglaló háromdimenziós (3D) áramlástanimodellezést alkalmazzuk. További lépést jelent a valóságos folyamatok megfogásábanaz, ha olyan modell alkalmazunk, amely az áramlás turbulenciájának részletesfigyelembevételén keresztül a vízfolyástípusok széles körére alkalmazható, mind amederfenék közeli, mind a víztesten belüli viszonyok leírására. Egy ilyenháromdimenziós turbulencia-modell segítségével a pontosabb áramkép-számítás mellettmegadható például a turbulens kinetikai energia mértékének, vagy a fenékcsúsztatófeszültségnekaz eloszlása is, ezáltal a medermorfológiai viszonyokra gyakoroltáramlástani hatás jobban becsülhető.A Hidroinformatika tárgy keretében az áramlások, a hordalékmozgás és a morfológiaiváltozások térbeli modellezésére a SSIIM (Sediment Simulation In Intakes withMultiblock option) k-ε típusú turbulencia-modellt mutatjuk be, amelyet az elmúlt évekbena Duna Szap-Gönyü közötti szakaszán, a Mosonmagyaróvári Duzzasztó felvizében, aMosoni-Duna és a Rába győri belterületi szakaszán, továbbá a hazai déli Duna-szakaszonis sikeresen alkalmaztuk.Matematikai modellHáromdimenziós leírásban a folyadéktest térfogat- és az impulzusmegmaradását aNavier-Stokes egyenletek fejezik ki, amelynek a Reynolds-féle időátlagolt változatátalkalmazzuk. A leírásmódban kiemelendő az időbeni átlagolás szerepe, nevezetesen asebességet két összetevőre osztjuk fel, egy alkalmasan választott T időalapra vett U iátlagsebességre és a pillanatnyi sebesség ettől való eltérésére, az ún. u i pulzációssebességre. Az i index a vektorok három merőleges irányú vetületére utal (azaz x 1 ≡ x, x 2≡ y, x 3 ≡ z, U 1 ≡ U, U 2 ≡ V, U 3 ≡ W, stb.). A Reynolds-féle szétválasztással a Navier-Stokes egyenletek a következő alakot öltik:∂U∂xi∂U∂tii= 0+ Uj∂U∂xji1 ∂=ρ ∂xj( − Pδ− ρu u )ijij,ahol U, u = az előbb említett átlagos és a pulzációs sebesség összetevői; P = nyomás; x j =Descartes-féle térkoordináták; δ ij = Kronecker-delta (1 ha i = j és 0 ha i ≠ j). A felírástömörségét az alkalmazott Einstein-féle összegzés teszi lehetővé, amelynél az ismétlődőindexek jelentése3∂Ui∂UiUj≡ ∑U.∂xxjjj= 1 ∂j76