H I D R O I N F O R M A T I K A - BME VVT

Hidroinformatika B M E E O V V A S F 4A Fertő tó kora fosszilis organizmusok alapján mintegy 20 ezer évre becsülhető. Ajelenleginél egykor jóval nagyobb kiterjedésű tó keleti részének feltöltődését a déli tórészfolytatódó tektonikai süllyedése is okozhatta. A kelti tóparton fellelhető ún. tógátvonulatát pedig osztrák kutatók szerint az ÉNy-i szél által hajtott jégtorlaszok munkájaalakíthatta ki. A mérsékelt illetve nedves éghajlati övekre elsősorban a nyitott, lefolyásostavak a jellemzőek, míg zárt, lefolyástalan tavak a sztyeppék, puszták kísérői, és ritkánfordulnak elő Közép-Európában. A fenti földtörténeti okok alapján alakult ki az ilyenzárt, sztyepptavak legnagyobb és egyben legnyugatibb képviselője a Fertő tó, melykülönleges természeti adottságaival, környezetére gyakorolt hatásával a tágabb régióbanegyedülálló jelenség. A Fertő tó meder- ás vízszintváltozásaira a régi leírásokban,térképeken, felmérésekben sok információ található. Vannak XVII. századi térképeink,amelyek nagyon magas vízállásra utalnak, míg a feljegyzések szerint az azt követőévszázadokban a tavat többször is kiszáradás fenyegette. Jelenleg a vízszintet osztrákmagyarközös megállapodás alapján a Hansági főcsatorna leeresztő-zsilipjévelszabályozzák.XVII. századi osztrák térkép a Fertő tó környékéről54