Hidroinformatika B M E E O V V A S F 4A tómeder változását, lassú feltöltődését a vízgyűjtőről a víz és a szél természeteseróziójaként a tóba kerülő hordalék, és a tómederben a vízi növényzet szárazanyagtermeléseként képződő iszapmennyiség okozza.Hosszabb időszakot tekintve a tóba kerülő hordalék a szél hatására térben messze nemegyenletesen terül szét. A megfigyelések és felmérések szerint a feliszapolódás mértéke amagyar tórész rovására feltűnő. E mérték a tóban általában északról délre fokozatosannövekszik, mert a laza mederüledéket az uralkodó ÉÉNy-i széljárás következtében kialakulóvízszín-kilendülés és áramlások tendenciaszerűen a déli, magyar tórészek felé sodorja. Anádasövezet fejlődésének, előretörésének a szabályozás előtti időszakos alacsony vízállásokmellett ez is kedvezett illetve bizonyos mértékben még ma is kedvez. A nádasba behatoló,hordalékban dús vizek az ottani hullámzásmentes körülmények között gyorsan lerakják aszállított iszapot, és a visszalendüléskor a víz iszaptartalma már jóval kisebb. A nádasnyíltvízszegélyben a mederfelszín fokozatosan emelkedik, amely a nádas terjedését segítielő. Mintegy önindukciós hatás, a nádasövezet növekedése csak fokozza az odasodort iszapfelgyülemlését. Ezt a folyamatot az utóbbi évtizedekben alkalmazott viszonylag magasvízszinttartás tudta jelentős mértékben lelassítani. Az utóbbi két évszázad jellemző fázisaitjól szemlélteti az alábbi ábra.A nádassal borított vízterületek növekedése 100 év alatt.A jelenlegi állapot fenntartása, sőt javítása a helyi vízgazdálkodás és természetvédelemközös célja, különös tekintettel arra, hogy a tó az elmúlt évtizedben közös nemzeti parkká,majd a közelmúltban a világörökség részévé is vált.Az alábbiakban a közelmúlt kutatásai alapján, a tó egyik, számunkra legfontosabb részének,a Rákosi öbölnek a példáján keresztül áttekintjük a szél keltette víz- és üledék-mozgás főbbjellemzőit, azok mérésének és numerikus modellezésének korszerű módját. Az eddigieredmények alapján példákat mutatunk be a jellemző állapototokra és folyamatokra, kitérveazok nádasra gyakorolt hatására is.55
Hidroinformatika B M E E O V V A S F 4A tó szél keltette víz- és üledékmozgásaA Fertő tóban, mint a sekély víztestű tavakban általában, számottevő vízmozgást a szél hozlétre. A szél keltette mozgás megnyilvánulhat egyrészt a vízfelszín lengő mozgásában és azazt kísérő oszcilláló áramlásokban, másrészt a tartós szél esetén kilendült állapotban lévővízfelszín mellett kialakuló köröző, cirkulációs áramlásokban. Mivel a szél időben és térbenis állandóan mutat kisebb-nagyobb ingadozásokat, a lengő és köröző mozgások általábanegyütt vannak jelen, egymáshoz viszonyított pillanatnyi súlyuk az adott szélviszonyok és ató hidrodinamikai állapotának függvénye. A szél a fentieken túlmenően felszíni szélhullámokatis kelt, melyek a sekély víztestben hatásukkal könnyen elérik a mederfelszínt, ésannak felső üledékrétegét lebegésbe hozzák. Ezt a lebegtetett hordalékot a szél keltetteáramlások szállítják tova, egészen addig, amíg a szél- és/vagy a hullámzási viszonyokmegváltozásával a körülmények kiülepedésre alkalmassá nem válnak. A mozgások a tóbana nagy nádas területekre, illetve a többé-kevésbé zárt természetes vagy mesterséges öblökreis kiterjednek, azonban a nyíltvíztől többnyire jelentősen eltérő jelleggel.A mértékadó szél-, hullámzási, áramlási és üledékmozgási viszonyokjellemzése a nyíltvízen és a nádasövben a Rákosi öböl példájánAz áramlási és üledékvándorlási folyamatok létrehozója a szél, elsősorban afrontbetörések hosszúidejű viharos szelei. Az évtizedek óta folyó szélmérések a vizsgálttérségre kimutatták, hogy mind gyakoriság, mind szélerősség szempontjából az É-ÉNy-iiránytartományba eső szelek az uralkodóak, ezt a tartományt követi sokkal kisebb súllyala D-DK-i iránytartomány, míg a többi irány csupán elenyésző gyakorisággal fordul elő.Mivel a víz- és üledékvándorlási folyamatok a szél mozgási energiájából táplálkoznak(mely négyzetesen arányos a sebességgel), az említett két fő iránytartomány súlya ebből aszempontból még meghatározóbb. Egy-egy mértékadó szélesemény általában háromjellemző időszakra bontható, nevezetesen a szél felfutása, a kifújt szél időszaka, valaminta szél lecsendesedése. É-ÉNy-i viharoknál a víztömegek és így a vízfelszín D-i irányba, amagyar tórészek felé lendülnek ki, a vihar felfutása tehát a magyarországi tórészek, így aRákosi öböl vízzel való töltődését, lecsendesedésük a víztömegek visszalendülését, azemlített tórészek vízszintjének süllyedését vonja maga után. D-DK-i viharoknál a felfutása víztömegek távozását, míg a lecsendesedés azok visszatérését okozza az öbölben.Természetesen a viharok során a szél iránya és erőssége ingadozik, amely a vízlengésre ishatással van: azt tendenciájában ugyan nem változtatja, de mégis összetettebbé teszi.A mértékadó szelek iránya az öböl durván É-D-i állású hossztengelyével és az öböltövező nádashatárokkal szöget zár be, amelynek hatására É-ÉNy-i szeleknél az öböl É-i ésNy-i oldala, D-DK-i szeleknél a D-i és K-i oldala van viszonylagos szélárnyékban. Azemlített öbölrészek kis meghajtási hosszakkal jellemezhetők, tehát hullámzásban mindigszegényebbek, mint a szélnek jobban kitett oldalak. ÉNy felől érkező légmozgás eseténpéldául a szél az öblöt a Ny-i nádashatárnál éri el, a hullámok itt indulnak kifejlődésnek.A szélút kezdeti szakaszán (rövid meghajtási hosszaknál) a szélenergiának jelentőshányada hullámkeltésre fordítódik, más része a levegő-víz határfelületen való súrlódásáltal mozgásba hozza a víztömegeket. A meghajtási hossz növekedésével a hullámokegyszer csak elérik a helyi mélységviszonyok melletti maximális értéküket. Ezek ahullámok jellegzetes sekélyvízi hullámok, melyek jelentős hatással vannak amederüledékre: a fenéken a hullámmozgás fenékkel párhuzamos oszcilláló vízmozgássá56