Családi Kör, 2019. április 4.

More documents

Recommendations

Info

irodalom A maximumot megálmodni egy talpalatnyi helyre Az életművet átszövő visszalapozások – „Minden kő, minden moharészlet”, avagy különleges tisztelgés Danilo Kiš emléke előtt – Tolnai Ottó irodalmi estje a budapesti New York Kávéházban „Az elmúlt időszakban, az elmúlt években sokat foglalkoztam prózaírással – tulajdonképpen prózaírással teltek el ezek az évek –, és úgy éreztem, hogy messzire került tőlem a vers. Sokszor álmodtam, hogy igyekszik a vers felém, de nem tudom elérni, állandóan eltávolodik tőlem, s akkor aztán ilyenkor mindig kell valami apróság, egy szó vagy egy hang, és akkor újra megkapaszkodhat az ember a vers első sorában” – fogalmazott múlt szerdán, a budapesti New York Kávéházban megtartott irodalmi esten Tolnai Ottó, a Kossuth-díjas vajdasági magyar író, költő, műfordító. A New York Kávéház nekem azért fontos, mert a legkedvesebb íróm, Danilo Kiš, amikor először eljutott ide, ebbe az épületbe, hihetetlenül megrendült, és arról írt később, hogy olyan érzés volt ez számára, mintha egy templomba, a költészet templomába lépett volna be – mondta el Tolnai Ottó a múlt szerdai esten, március 27-én a rendezvénynek helyt adó kulturális intézmény New York Művész Páholy című előadássorozatában. Az író beszélt arról is, hogy Danilo Kiš gyermekkorában kezdetben magyarként nevelkedett, az iskolában is magyarul tanult, a magyarországi Kerkabarabáson járt elemibe, később azonban, Odüsszeuszi kóborlástörténet Az irodalmi est folytatásában a rendezvény meghívott vendége, Bakos Petra, a CEU doktorandusza egy kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy szerinte az az olvasó, aki a Tolnai-életmű olvasását a szerző új regényével, a Szeméremékszerekkel kezdi – nagyon is jó helyen kezdi! Mint mondta, ő maga is berzenkedik az ellen, hogy időrendi sorrendbe állítsák a szerző műveit, mert szerinte a lineáris felsorakoztatás nem visz közelebb az életmű megismeréséhez, „ezt nagyon szűkre szabott járatnak érzem, ennél sokkal szerencsésebb, ha egy ilyen, valóban nagyregénnyel indítunk”. Ha pedig a mű olvasásához kellene tanácsot adnia a potenciális olvasónak, akkor azt javasolná, hogy „veszítse el magát benne”. Hozzátette még: „Mert ha nem akarja elveszíteni magát benne, akkor is el fogja.” Nagyon sokféle regényműfajt felsorolhatnánk, amelyek elemeiből ez a mű építkezik, de Bakos már azt is kierőszakoltnak érezné, ha ilyen kategóriákban kellene beszélni erről a kötetről. „Ez a regény egy kóborlás története, és ilyen tekintetben egy idős embernek a saját élettörténetében, a saját mélyrétegeiben és a saját terében, saját városában való kóborlása egybeesik” – fogalmazott Bakos Petra. Mint mondta, meggyőződése szerint csak akkor lehetünk hűek ennek a regények a formájához és tartalmához egyaránt – ami Tolnai Ottó esetében elválaszthatatlan egymástól –, ha elveszünk benne, avagy rábízzuk magunkat erre a prózafolyamra, „és igen, lesznek majd olyan pillanatok, amikor kissé kétségbeesve visszalapozunk, hogy hol is tartottunk, de ezek a visszalapozások tulajdonképpen az egész Tolnai-életművet átszövik”. Ugyanerről a regényéről, vagyis a Szeméremékszerekről szólva Tolnai Ottó otthonához, Palicshoz, „ehhez a fürdővároskához” kanyarodott vissza. Ő arról beszélt, hogy a regény elején a főhősre rászól a felesége, hogy menjen el a gyógyszertárba, és vegyen két steril poharat. Ő pedig leakasztja a szatyrot, és elindul, „ez pedig olyan, mintha Odüsszeusz indulna el”. Ezután már minden lépése maximálisan „regisztrálva van”. Egy biztos pont TOLNAI OTTÓ A BUDAPESTI ESTET A SZÁMÁRA LEGFONTOSABB ÍRÓ, DANILO KIŠ EMLÉKÉNEK AJÁNLOTTA miután édesapjának nyoma veszett az auschwitzi koncentrációs táborban, a montenegrói származású édesanyjának családja – a vöröskereszten keresztül – megtalálta és magához vette. Így került ő Montenegróba, Cetinjébe, ahol újra kellett kezdenie nyelvet tanulni, és el is sajátította olyannyira, hogy aztán már azon kezdett el írni és alkotni – de a magyart mindvégig megőrizte. Később Ady Endre lett számára a legnagyobb költő, és a legszebb sorokat ő írta róla az egyik korai párizsi naplójában. Mindezek nyomán Tolnai Ottó a múlt szerdai budapesti estet a számára legfontosabb író, Danilo Kiš (1935–1989) emlékének ajánlotta, mintegy előtte tisztelegve. „Ennyi kell, találjatok egy pontot, ahhoz ragaszkodjatok, aztán a világ majd köré rendeződik” – idézte fel Bakos Petra múlt szerdán Tolnai Ottó sok évvel ezelőtt elhangzott szavait a budapesti New York Kávéházban megtartott irodalmi esten, amelyen felvetődött az a kérdés is, hogy vajon mihez kezdhet magával egy rozsomák a versben, valamint szó esett a Søren Aabye Kierkegaard (1813–1855) filozófus sírján napozó meztelen dán lányokról is. A történet, amelyet Bakos Petra – az est háziasszonyának, Juhász Annának a kérdésére válaszolva – elmesélt, 2000-ben játszódott le az Újvidéki Színház művészklubjában, ahol az egyik asztalnál az akkor fiatal Symposion-szerkesztők beszélgettek, és talán vitatkoztak is a jellegzetes kockás abrosszal leterített bútordarab mellett, a másik asztalnál pedig Tolnai Ottó ült a barátaival és ismerőseivel. Távozóban a költő megállt Bakos Petráék asztalánál, és a kockás abroszon látható, cigarettaparázzsal beleégetett kis lyukra támasztotta mutatóujját. Ez jelképezte azt az adott 18 2019. április 4.
irodalom pontot, amely köré a világnak – várhatóan! – majd rendeződnie kell. „Találjatok egy pontot, ahhoz ragaszkodjatok, aztán a világ majd köré rendeződik.” Tolnai Ottó személyisége és művészete is egy ilyen biztos és megkérdőjelezhetetlen pont már évtizedek óta a vajdasági magyar irodalomban – ebben a már számtalanszor megkérdőjelezett, s mégis létező világban –, s irodalmi éltünk már akaratlanul is rég hozzá, és az általa létrehozott értékekhez igazodik. Vagyis azok köré rendeződik! Ezért is jelentős minden ilyen alkalom, mint ez a múlt heti budapesti könyvbemutató is volt a New York Kávéház különleges környezetében. Megkérdőjelezett világ S éppen akkor – ahogy a New York Művész Páholy vendégeként elmondta –, amikor már kezdte úgy érezni, hogy a hosszúra, több évesre nyúlt prózaírói alkotói fázisa után már eltávolodott tőle a vers – a költői, lírai megszólalás/rezignálás –, Tolnai Ottónak szerencsére mégis sikerült megkapaszkodnia végül aztán A jóságos Margaréta címen közreadott versének első sorában. S mint a budapesti publikum előtt előre jelezte, most már úgy érzi, hogy ezzel megtalálta azt a hangot is, „ami majd a következő kötetet fogja uralni”. A költő részletesen vallott arról is, hogy vannak az életében bizonyos tárgyak és helyek, amelyek „valahogy fontosabbak lettek számomra, mint gondolná az ember”. Hozzátette még: „Sokat tűnődtem erről, különösen fiatalkoromban, hogy honnan van ez, miért fontosak nekem ezek a helyek annyira.” Mindezt a kisebbségi létformával, a kisebbségi író élethelyzetével hozta öszszefüggésbe, akinek – szerinte – a lényegi problémája ez. „Valószínűleg a kisebbségi író annyira kisebbségi, hogy nincs helye; nincs saját helye” – fogalmazott Tolnai Ottó az esten, amelynek egyik vendége Grencsó István, a magyar avantgárd jazz egyik talán legkiemelkedőbb alakja volt, s aki a beszélgetés és a felolvasások szüneteiben hangszeres játékával szórakoztatta a közönséget. Tolnai Ottó egy kérdésre válaszolva arról mesélt, hogy a kisebbségi írónak annyira megkérdőjeleződik a helye a világban, mintha nem is létezne: ez „egy megkérdőjelezett világ”. Mint mondta, talán éppen ezért is fontos a számára annyira, hogy minden helyet, minden házat, minden utcát részletesen leírjon. A nemrég megjelent Szeméremékszerek című kötetében is ezért örökítette meg Palics szinte minden utcáját, minden házát, minden sarkát és minden fáját. „Minden kő, minden moharészlet”, ugyanis a kisebbségi író állandóan azzal foglalkozik, hogy „be akarja biztosítani azt a helyet, talpalatnyi helyet, ahol van; hogy létezik az a világ, s hogy az egy külön világ”. A kisebbségi író törekszik arra, hogy erre a kis talpalatnyi helyre a maximumot megálmodja – fogalmazott Tolnai Ottó. Mint elmondta, ő egy olyan írónak látja magát, aki egész életében – immár ötven-hatvan éve, mióta jelen van az irodalomban –, állandóan bizonygatja, hogy létezik ez a fajta irodalom, „hogy létezik az az irodalom, ahova tartozom”. S teszi mindezt úgy, hogy közben nem mondja magát kisebbségi írónak, sőt, ellenzi is azt, hogy annak nevezzék. „De a létem, a problémáim, azok egyértelműen kisebbségi íróproblémák” – összegezte a szerző. Az est folytatásában – részben talán erre is visszautalva – később arról mesélt, hogy amikor a Szeméremékszerek című regényének főhőse hazaérkezik a gyógyszertárból, ahol megvásárolta a két steril poharat, amiért korábban a felesége küldte el, úgy áll meg a saját háza előtt, és úgy méregeti azt, mintha egy idegen ház előtt torpant volna meg. Ezek után keveredik ki a határzónába… A tartalomismertetéstől azonban most eltekintünk. Kiemelten fontos a költő számára, hogy egy írás jó hangulatban kezdődjék. „Majdnem minden nap hajnalban felkelek, teát, kávét iszok, és a számítógéphez ülök, majd elkezdek dolgozni valamin” – mesélte munkamódszeréről Tolnai Ottó Juhász Anna egy későbbi kérdésére válaszolva. Ilyenkor az okoz örömet a számára, „ha beindul a szöveg”… „Ha egy verssor vagy egy mondat jó, s jól kapcsolódik a másikhoz, akkor az egész világ bekapcsolódik” – mondta a költő. Halk, kis dolgokat szeret csinálni, mint az ökörszem sóhajtása. „Úgy szeretném, a szavakat olyan pontosan ütni, mint ahogy a cipészek régen a szájukban vagy a fülük mellett tartották, és utána pontosan tudták, hogy a cipő talpán hova kell beütni a szögeket” – fogalmazta meg Tolnai Ottó a saját magával szemben támasztott elvárását. Volt egy pillanata Palicsnak, vagyis Szabadkának, amikor idézőjelben akár úgy is mondhatnánk, hogy a legnagyobb magyar írók ott éltek, és nekem ez nagyon fontos ahhoz az elképzelésemhez, hogy nem vagyok kisebbségi író, és a kisebbségi irodalomnak egy másfajta koncepcióját kiépítsem – utalt vissza Tolnai Ottó Kosztolányi Dezsőre és Csáth Gézára. Elmegyek egy kis fürdővárosba, és akárhova nézek, ott vannak a nyomai ennek a két hatalmas írónak – folytatta. Csáth és Kosztolányi olyan értelemben is része az életemnek, hogy belülről A BUDAPESTI NEW YORK KÁVÉHÁZBAN MEGRENDEZETT ESTRE SOKAN VOLTAK KÍVÁNCSIAK ismertem mindkét családot – tette hozzá Tolnai Ottó, aki több apró, izgalmas részletet és történetet meg afféle mellékszálként is értékelhető apróságot is felelevenített ezzel kapcsolatban. A világaink – amelyekben élünk, vagy amelyeket megalkotunk magunk köré saját magunknak és másoknak is – mindenféle valós vagy képzelt okok miatt rendszeresen és folyamatosan megkérdőjeleződnek. Nagy előnyt jelenthet tehát mindnyájunk számára, ha lehetnek, adódhatnak, körvonalazódhatnak olyan biztos kapaszkodóink, biztos pontjainak a tájékozódásban – amelyek köré majd szépen odarendeződhetünk; vagy amelyek majd épp körénk szervezik a világ dolgait –, mint egy cigarettacsikkel égetett folt köré a jellegzetes vendéglői kockás abroszon, vagy mint egyfajta szervező erőként, Tolnai Ottó életműve és személyisége köré. A remek hangulatú, Danilo Kiš emlékének ajánlott budapesti irodalmi estet Grencsó István játéka zárta. SZABÓ PALÓCZ Attila Szappanos Veronika 2019. április 4. 19
Page 1 and 2: Független vajdasági hetilap, 2019
Page 3 and 4: Kószó Attila Viktor Ildikó A ké
Page 5 and 6: Személyes és közérdekű (Tavasz
Page 7 and 8: Harmincadszor is KNV! NÉPMŰVÉSZE
Page 9 and 10: KÖZLEKEDÉS szönhetően kizáról
Page 11 and 12: „Segítséget kérek!” hintasz
Page 13 and 14: Kétszer is gondolja meg, iszik-e a
Page 15 and 16: Emlékezés és emlékeztetés KÖZ
Page 17: SORSOK „A személyiséged és a m
Page 21 and 22: Fekecs Emese irodalom Egy pöttöm
Page 23 and 24: Peti látta, hogy mit csinált, de
Page 25 and 26: vendégségben Tanulmányúton a k
Page 27 and 28: Egy országot vezetni ezereurós fi
Page 29 and 30: Még megmenthetjük a méheket Nagy
Page 31 and 32: IV. A támogatási kérelem érvén
Page 33 and 34: Nyereményeinket az Életjel Kiadó
Page 35 and 36: E rejtvény megfejtői között egy
Page 37 and 38: (Kutya)gumikukorica horogra akadva
Page 39 and 40: Játékoskereskedők sport Alighane
Page 41 and 42: Fejfájás, szédülés Tisztelt Be
Page 43 and 44: SAJTÓTÖRTÉNETI FELJEGYZÉSEK PET
Page 45 and 46: 50 t kipper pótkocsi, MTZ 50 új g
Page 47 and 48: muzsika TELTHÁZ A SZENTMIHÁLYI J
Page 49 and 50: humor KUTYA A MOZIBAN Egy fickó mo
Page 51 and 52: megszórjuk, és párolt rizzsel me
Page 53 and 54: tv péntek, április 5. 13:55 Kalam
Page 55 and 56: tv szombat, április 6. BELGRÁD 2
Page 57 and 58: tv vasárnap, április 7. 12:30 Lá
Page 59 and 60: tv hétfő, április 8. 17:20 Mit c
Page 61 and 62: tv kedd, április 9. 20:05 Komšije
Page 63 and 64: tv szerda, április 10. 13:50 Dvije
Page 65 and 66: tv csütörtök, április 11. 16:00
Page 67 and 68: PARTNER A SIKERHEZ MUNKALEHETŐSÉG

Családi Kör, 2019. április 4.

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?