teljes cikk (pdf) - Magyar Természettudományi Múzeum
teljes cikk (pdf) - Magyar Természettudományi Múzeum
teljes cikk (pdf) - Magyar Természettudományi Múzeum
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Az 1800 előtt ismert magyarországi drágakövek – áttekintés<br />
6. ábra. Kvarcgeoda rajza (Marsigli 1726)<br />
Már Ransanus (1490) említette a „Kassa felett” bányászott „kristályt”, majd Paterson<br />
Hain (1671) a „Nagynahal” [?!] környéki mezőkön nagy mennyiségben található „apró<br />
kristályokat”. Csiba (1714) szerint a kristályt „sok helyen bányásszák nemcsak <strong>Magyar</strong>ország,<br />
hanem Erdélyország hegyeiben is. (…) A selmecbányai bányákban (…) nem ritkán (…)<br />
<strong>teljes</strong>en kristályból való boltozatokat figyelnek meg” (6. ábra). „A Kárpátok hegyei bőséggel<br />
termik a kristályt, amely olyan nagyon kemény és átlátszó, hogy mesterségesen megcsiszolva<br />
csak nehezen lehet megkülönböztetni a gyémánttól.”<br />
Brückmann (1727) Selmecbányáról és Körmöcbányáról említette drúzáit. A Túróczi<br />
(1768) által a „Mons Regius”ról (Királyhegy) említett „a csehgyémánttól nem éppen<br />
eltérő kristályok” nyilván megegyeznek az általa és Augustini (1773a) <strong>cikk</strong>ében is leírt<br />
„topázokkal” (l. 7.1.3.). Vö. a Királyhegy csúcsának környékéről Buchholz (1787) által<br />
említett igen szép fehér és álátszó „Krystallenqwarz”cal. Talán ugyanehhez az előfordulási<br />
típushoz tartoznak a Buchholz (1787) által a „kleine Brunowából” (a Malý Brunov völgye<br />
a Királyhegy csúcsától Éra) említett barnás kristályok (–). Korabinszky (1786) szerint a<br />
Rimabrézó melletti erdőkben topázokat és gyakran 50–60 fontos [30–35 kgos] kristályokat<br />
találtak. Ez nyilván a Fényes (1851) művében „Szinecz” néven említett, és Zipser (1817)<br />
topografikus ásványtanában is szereplő, Nyustya és Klenóc közelében lévő lelőhely, a Szinec<br />
hegy, ahol a helyiek által „paromová skala”, azaz mennykő néven ismert fehér és szegfűbarna<br />
kvarc („füsttopáz”) található „a földeken, főleg Korimowo [Korimova] vidékén” (l. Koděra<br />
et al. 1986, p. 445). Klenócról Buchholz (1788) különböző méretű, igen szép, természetesen<br />
csiszoltnak tűnő kristályokat és topázt egyaránt említett (l. Koděra et al. 1986, p. 569).<br />
Buchholz (1788) „elég nagy kristályokat” talált Mihálytelken is (–).<br />
A mai <strong>Magyar</strong>ország területéről Buchholz (1787) Erdőhorváti mellett talált „szép<br />
kristályokat” (l. Koch 1985) és „Greis”eket [geodákat]. Buchholz (1788) írta le először<br />
a Telkibánya melletti földeken, különösen eső után található „kristályokat” (Szakáll et al.<br />
2005, p. 114).<br />
179