teljes cikk (pdf) - Magyar Természettudományi Múzeum

Az 1800 előtt ismert magyarországi drágakövek – áttekintés
Fridvaldszky, J. 1773: Dissertatio de skumpia seu cotino planta coriaria, cum diversis experimentis in
M. Principatu Transilvaniae institutis. – Claudiopolis. Magyar fordítása: Borbásia Nova 24, 1–26.
Frölich, D. 1644: Bibliotheca seu Cynosura peregrinantium, hoc est viatorium etc. – Vlmae: Wolffgang
Endter.
Gábli C. 2004: Caius Plinius Secundus Természettudományának 37. könyve. Fordítás és feldolgozás.
– Szeged: Lomart.
Geispitzheim, C. H. von 1788: Avertissement in Betreff des Aufsuchens der Opalsteine im Königreich
Ober­Hungarn. – Kaschau.
Gesell S. 1878: A vörösvágás­dubniki magy. kir. opálbányák földtani viszonyai Sárosmegyében. –
Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 15, 213–222.
Gesner, J. A. (szerk.) 1741: Pharmacopoea Wirtenbergica etc. – Stuttgardiae: Erhard. (http://www.
digibib.tu­bs.de/start.php?suffix=jpg&maxpage=506&derivate_id=1818)
Gesztelyi T. 1998: Pannoniai vésett ékkövek. – Budapest: Enciklopédia Kiadó.
Gesztelyi, T. 2000: Antike Gemmen im Ungarischen Nationalmuseum. – Budapest: Magyar Nemzeti
Múzeum.
Grabarits I. 2008: Ásványok a gyógyszerkincsben. – In: (Szakáll S. szerk.) Az ásványok és az ember
a mai Magyarország területén a XVIII. század végéig. Fókuszban az ásványi anyag. A Miskolci
Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat 74. kötet 225–240.
Gyarmati P., Kozák M. & Székyné Fux V. 1986: A telkibányai opálelőfordulás földtana és genetikája.
– MÁFI Évi Jelentése 1984-ről, 355–376.
Handschius, G. 1550: Praeservatio a peste pro Hungarorum rege Matthia. In: Handschius, G.:
Miscellanea theoricae et practicae Pragae a. 1550 congesta. – Kézirat, ÖNB, Cod. Lat. 11200.
Harman, M. & Chovanec, V. (1981): Mikrotextúry dubníckych opalov a ich vzťah k opalizácii. –
Mineralia Slovaca 13, 209–220.
Héjjné Détári A. 1976: Régi magyar ékszerek. – Második, módosított, bővített kiadás. Budapest:
Corvina Kiadó.
Hints E. 1939: A középkori orvostudomány. – Budapest: Eggenberger.
Hlatky M. 1938: A magyar gyűrű. – Budapest: Pallas Ny.
Hopfengärtner, J. G. & Jäger, Ch. F. von (szerk.) 1798: Pharmacopoea Wirtenbergica: in duas partes
divisa etc. 6. kiadás. – Stutgardiae: Löfflund.
Horváth, J. B. 1770: Institutiones physicae particularis in usum auditorum philosophiae. – Tyrnaviae.
Jaszlinszky, A. 1756: Institutionum physicae. Pars altera, seu physica particularis. – Tyrnaviae: Typ.
Acad. S. J.
Kádár, Z. 1983: Über die Symbolik der Edelsteine der ungarischen Krone. – In: Lovag, Zs. (szerk.):
Insignia Regni Hungariae I. Studien zur Machtsymbolik des mittelalterlichen Ungarns. Budapest:
MNM, 147–152.
Kákay Szabó O. 1974: A székesfehérvári sírleletek fluorit­nyaklánca. – MÁFI Évi Jelentés az 1974
évről, 339–342.
Kazinczy­kódex 1526–1541. – Kézirat, Budapest: OSZK. (Legújabb kiadása: Budapest: Magyar
Nyelvtudományi Társaság, 2003.)
Kázmér M. 2002: Johannes Kentmann magyarországi ásványai 1565­ben. – Földtani Közlöny 132,
457–470.
Kircher, A. 1665: Mundus subterraneus, in XII libros digestus. – Amstelodami: Janssonius &
Weyerstraten.
Kitaibel, P. 1945: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii. Auf Grund originaler Tagebücher zusammengestellt
von Endre Gombocz (Leben und Briefe ungarischer Naturforscher 4.) – Budapest: Verlag des
Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums.
217