R - MTA KFKI RMKI
R - MTA KFKI RMKI
R - MTA KFKI RMKI
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
munk·t, amelyet az anyag rugalmas v. potenci·lis energiakÈnt kÈpes t·rolni, akkor m·r<br />
maradÛ deform·ciÛk is megjelennek, melyek egy Ñvissza˙tî sor·n nem sz¸ntethetık<br />
meg. Vagyis a Pmin = 0 teljesÌtmÈnyhez a deform·ciÛk folytonos tartom·ny·n lÈtezik<br />
egy Wf hat·r, amelyen t˙l az alakv·ltoz·s m·r irreverzibilis. Ezt kifejezhetnÈnk ñ<br />
kˆzelÌtıleg - ˙gyis, hogy a hat·rig a fesz¸ltsÈg (amely a konduktÌv impulzus·ram<br />
s˚r˚sÈge) Ès a lÈtrejˆvı konduktÌv deform·ciÛ integr·lja szolg·ltatja a deform·ciÛs<br />
munk·t. A hat·ron t˙l ehhez mÈg hozz·adÛdik a D maradÛ deform·ciÛkhoz ñ az ˙n.<br />
konvektÌv deform·ciÛkhoz ñ tartozÛ deform·ciÛs munka, amely tˆkÈletesen<br />
irreverzibilis, teh·t semmilyen rÈsze sem nyerhetı vissza egy fordÌtott folyamat sor·n.<br />
Ez a kˆr¸lmÈny nagy segÌtsÈget jelent az anyagtˆrvÈny kÈplÈkeny ·llapotbeli<br />
viselkedÈse leÌr·s·hoz, ui. megteremti a lehetısÈgÈt, hogy a reverzibilis folyamatok<br />
anyagtˆrvÈnye alapj·n is megalkothassuk az ·ltal·nos anyagtˆrvÈnyt, amely reverzibilis<br />
Ès irreverzibilis folyamatokra, rugalmas Ès kÈplÈkeny deform·ciÛkra egyar·nt ÈrvÈnyes.<br />
Ezek alapj·n matematikailag ·ltal·nos form·ban levezethetnÈnk az anyagtˆrvÈnyt,<br />
azonban elıbb ˆsszefoglaljuk a sz¸ksÈges ˆsszef¸ggÈseket a kˆvetkezı kÈt fejezetben.<br />
Erre azÈrt van sz¸ksÈg, hogy pontosan ÈrzÈkelj¸k, azoknak a fizikai mennyisÈgeknek a<br />
belsı ˆsszef¸ggÈseit, amelyektıl az anyagtˆrvÈny f¸gghet. A szok·sos mezıfelÌr·s<br />
mellett meg kell adni anyagi leÌr·sukat is, amelynÈl a fizikai mennyisÈg csak az anyag<br />
tulajdons·gaitÛl f¸gg, s f¸ggetlen minden egyÈb kˆr¸lmÈnytıl, mint pl. a vonatkoztat·si<br />
rendszertıl. A teljessÈgre valÛ tˆrekvÈs megkÌv·nja, hogy minden fizikai paramÈter<br />
szerepeljen az ˆsszef¸ggÈsben, ami hat·ssal van az anyag mechanikai tulajdons·gaira.<br />
EzÈrt ˆsszefoglaljuk az irreverzibilit·s-fogalmakat kˆzegre, ·llapotra, folyamatra<br />
egyar·nt. Csak mindezek ut·n vezetj¸k le az anyagtˆrvÈny ·ltal·nos alakj·t. Az<br />
·ltal·nos formula megad·sa ut·n, fokozatosan konkretiz·ljuk az eredmÈnyeket. Elıbb<br />
mÈg az egytengely˚ ·llapot esetÈn is vÈgigkˆvetj¸k a v·ltoz·sokat: elsısorban a<br />
mÈlyebb megÈrtÈs ÈrdekÈben, m·sodsorban pedig mert ebben az esetben kÌsÈrleti<br />
eredmÈnyeink is vannak, amelyek ¸tkˆztethetık az elmÈleti megfontol·sokkal.<br />
16