R - MTA KFKI RMKI

anyagmennyisÈge). M·s, termosztatik·ban extenzÌvnek tekintett, sokszor haszn·lt
v·ltozÛk gyakran nem is egÈszen extenzÌvek, sıt van, amikor egy·ltal·n nem
Èrtelmezhetı a fogalom r·juk. Ilyen v·ltozÛ pÈld·ul az elektromos polariz·ciÛ, mely
f¸gg az anyag alakj·tÛl is [MATOLCSI, 2005], Ès a mechanikai alapv·ltozÛk (alakv·ltoz·s,
deform·ciÛ) sem extenzÌvek, kivÈve speci·lis anyagokat (folyadÈkok) Ès terhelÈsi
feltÈteleket. R·ad·sul vannak egyÈb v·ltozÛink is, amikrıl eleve nem v·rjuk el ezt a
tulajdons·got, de fontosak az anyag szerkezetÈnek jellemzÈsÈben. Teh·t az extenzivit·st
nem tekintj¸k a tov·bbiakban meghat·rozÛnak az alapv·ltozÛk kiv·laszt·s·n·l.
Jelen esetben a termodinamikai kˆlcsˆnhat·sok kˆz¸l elsısorban a mechanikaival
foglalkozunk. Ez azt jelenti, hogy a mechanikai Ès termikus kˆlcsˆnhat·son kÌv¸l az
ˆsszes tˆbbit figyelmen kÌv¸l hagyjuk, vagyis nincs kÈmiai effektus, az elektromos Ès
m·gneses mezı nem v·ltozik, stb. A termikus Ès mechanikai kˆlcsˆnhat·s a belsı
energi·n kereszt¸l ·llandÛ kapcsolatban van egym·ssal, mechanikai hat·sra is v·ltozik a
kˆzeg hımÈrsÈklete, Ès termikus hat·sra is fellÈphet alakv·ltoz·s. Nem fogjuk ezt a
kapcsolatot rÈszletesen t·rgyalni, legtˆbbszˆr a vizsg·lat egyszer˚sÌtÈse ÈrdekÈben
feltÈtelezz¸k, hogy kˆzeg¸nk izotermikusan vagy adiabatikusan izol·lt a kˆrnyezetÈtıl.
A termoelaszticit·s, termoplaszticit·s, stb. elvileg rÈsze a t·rgyalt egyenleteknek, de
speci·lis problÈm·ikra nem fogunk rÈszletesen kitÈrni.
34
2. K…PL…KENYS…G - TAPASZTALAT
Az entrÛpia csak azoktÛl a fizikai mennyisÈgektıl f¸gghet, amelyek az alapvetı
mÈrlegegyenletekben ·llapothat·rozÛk, illetve az anyag bizonyos szerkezeti
tulajdons·gait jellemzik. Eset¸nkben ilyen az e belsı energia, amely a termikus
kˆlcsˆnhat·s alapv·ltozÛja, a H mozg·sgradiens, amely a kˆzeg belsı mozg·s·t
jellemzi, illetve a szerkezeti v·ltoz·sok jellemzÈsÈre mÈg haszn·lni fogunk egy tov·bbi
dinamikai (belsı) v·ltozÛt is, melynek ÈrtÈke egyens˙lyban nulla. Ez utÛbbi Ó
mennyisÈg az anyag reolÛgiai tulajdons·gainak modellezÈsÈben j·tszik szerepet.
A kÈplÈkenysÈg jelensÈgkˆrÈt is mag·ba foglalÛ anyagtˆrvÈny sz·rmaztat·s·hoz
tov·bbi megfontol·sokra is sz¸ksÈg van, fizikai feltevÈseket kell tenn¸nk a
kialakul·s·nak termÈszetÈre vonatkozÛan. A modellezÈs ·ltal·nos fenomenologikus
szintjÈn ez a jelensÈgkˆr leÌr·s·ra megfelelı v·ltozÛk kiv·laszt·s·t jelenti. Mivel a
kÈplÈkeny viselkedÈst alapvetıen mechanikai v·ltoz·sok megfigyelÈsÈvel (maradandÛ
alakv·ltoz·s, foly·s) azonosÌtjuk, ezÈrt termÈszetes, hogy a mechanikai jelleg˚ fizikai
mennyisÈgeket vesz¸nk figyelembe a leÌr·s·ra.
A tapasztalatok ˆsszefoglal·s·ra haszn·lt legegyszer˚bb kÈplÈkenysÈgi
elmÈletekben kÈplÈkenysÈgi alapv·ltozÛkÈnt egy speci·lis elmozdul·st vezetnek be,
azaz az anyag mozg·sf¸ggvÈnyÈt felbontj·k kÈplÈkeny Ès rugalmas rÈszre. Ennek