A dementia az idős populáció körében előforduló egyik ...

szerepe a tanulási folyamatokban, illetve a kísérletesen adott anticholinerg szerek figyelem- és
memóriazavart okozó hatása is (Tariska, 2000).
A későbbiekben felfedezték, hogy bár a cholinergnél kisebb mértékben, de csökkenés
mutatható ki a serotonerg, illetve dopaminerg és noradrenerg transzmisszióban is Alzheimerkórban
(Mowla et al., 2007, Lai et al., 2002). Egyéb transmittereket is vizsgáltak, azonban
nem bizonyos, hogy glutamát, valamint a neuropeptidek koncentrációjának csökkenése az
agyban a betegség inherens része, vagy pedig másodlagos jelenség az atrophia,
neuronpusztulás miatt (Ropper és Brown, 2005).
1.1.6. Therápiás lehetőségek
A nem-specifikusnak tekinthető kezeléseknek – például cerebralis keringésjavító
szerek, L-dopa, nagy dózisú B, C, vagy E-vitamin, vagy a népszerű Ginkgo biloba kivonatok
– kevés objektív eredménye van. Hasonlóan, az olyan oralisan adott cholinerg
prekurzorokkal végzett vizsgálatok, mint a cholin, vagy a lecithin is jobbára negatív
eredménnyel zárultak.
Sokáig az egyetlen olyan gyógyszeres therápiás lehetőséget, melynek hatásossága
mellett bizonyíték szólt, az acetylcholin-esterase gátlók jelentették. Hazánkban két molekulát,
a rivastigmine-t és a donepezilt törzskönyvezték. Ezek a készítmények az acetylcholine
(illetve bizonyos mértékben a butyrylcholin-esterase) lebontásáért felelős enzimet gátolják,
így növelve meg a funkcionálisan épen maradt sejtekből származó acetylcholine-kínálatot.
Hatékonyságukra az jellemző, hogy nagy mintákon vizsgálva szignifikánsan, de nem túl nagy
mértékben hosszabbítják meg azt az időszakot, amíg a beteg képes önálló életvitelre. A
mellékhatások – főleg hányinger, hányás, esetleg hasmenés - általában enyhék és átmenetiek,
így összességében a bizonyítékok e készítmények szedése mellett szólnak (Ropper és Brown,
2005).
A glutamát (NMDA) antagonista memantine újabb molekula, a betegség késői
szakaszában írható fel. Elsődleges hatása valószínűleg az, hogy az NMDA receptorok
gátlásával csökkenti a sejtbe irányuló kalcium-áramot, ami sejtkárosító (illetve apoptotikus)
hatású.
A jelenleg is folyó klinikai vizsgálatok számos új therápiás lehetőséget vizsgálnak.
Ilyen többek között az amyloid ellen irányuló immuntherápia, mely lehet aktív, a szervezet
természetes immunválaszát kiváltó „vakcináció”, vagy passzív, vagyis antitestek adása. Ezek
egy részében súlyos mellékhatások fellépte okoz problémát. További, egyelőre kevés sikert
22