A dementia az idős populáció körében előforduló egyik ...

1. BEVEZETÉS
1.1. Demenciák, Alzheimer-kór
A demencia az idős populáció körében előforduló egyik leggyakoribb betegség. Az
Európai Unióban 2006-ban a demenciában szenvedők száma 7,3 millió volt, hazánkban ez
mintegy 200 ezer idős, demens beteget jelent (Tariska, 2000). A legfrissebb epidemiológiai
adatok 2009 szeptemberéből származnak, és világszerte 35 milliónál is többre becsülik a
betegek számát (Alzheimer Europe, 2009). Évente ez a szám több mint 4 millióval nő, vagyis
mintegy 7 másodpercenként diagnosztizálnak egy-egy új esetet (Ferri et al., 2005).
A demenciák előfordulása az életkorral nagyon gyorsan emelkedik: az 50-59, 60-69,
70-79 és a 80 év feletti korosztályokban rendre 7%, 29%, 39% és 55%. Ebből következik,
hogy a betegség a nyugati társadalmakban a jövőben még súlyosabb problémákat fog
felvetni, hiszen ezekben az országokban a népesség átlagos életkora fokozatosan növekszik -
hazánkban jelenleg a 60 év felettiek aránya 22%, 2030-ra ez várhatóan megközelíti a 30%-
ot, a teljes népesség csökkenése mellett.
Az Európai Unió egészére vetítve a kilátások még borúsabbak: a demenciában
szenvedők számának 20 évenkénti duplázódását prognosztizálják, számuk tehát 2030 körül
elérheti a 15 milliót (Alzheimer Europe, 2009, Wancata et al., 2003).
A demencia következményeiben az egyénen és családon túl kihat nemcsak a
társadalomra, de a gazdaságra is. A becslések jelenleg 180 milliárd Eurós évi költséget írnak
le az EU-ban, ami 2030-ra várhatóan 250 milliárd Euróra növekedik majd. Magyarországon
ez 2008-ban nagyságrendileg 1 milliárd Eurót jelentett, aminek 75%-a direkt egészségügyi
költség (intézményi ápolás, gyógyszerek, diagnosztika) volt, 25%-a pedig indirekt, mint
amilyen az otthoni ápolással járó idői és anyagi ráfordítás.
A demencia a beteg életének szinte minden területét, így társas viszonyait,
döntésképességét is érinti, így természetesen jelentős etikai kérdések is felmerülnek a
betegség kapcsán. Értékek és nézetek – mint az emberi méltóság, egyes terápiás,
diagnosztikai beavatkozások szükségességéről alkotott vélemény – befolyásolják a
diagnosztika, a kezelés, ápolás folyamatát. Ezen túl, a demenciával élő személyekhez a
társadalom előítéletekkel viszonyul, amin csak az ismeretek széleskörű terjedése segíthet a
„laikusok”, de az egészségügyi dolgozók körében is.
Ezek a tények vezettek ahhoz, hogy az Európai Unió a 2006-ban kiadott Párizsi
nyilatkozatban a demenciákat általában, és különösen az Alzheimer-kórt az elsődleges
prioritások közé emelte nem csak a közegészségügy és társadalombiztosítás, de a kutatás,
4