A dementia az idős populáció körében előforduló egyik ...

A CNV változásairól Alzheimer-kórban nem sokat tudunk. Egyes korábbi vizsgálatok
csökkent amplitúdókat találtak a betegeknél (Golob és Starr, 2000; Zappoli et al., 1991, cit.
post van Deursen et al., 2009), egy nemrégiben közölt tanulmányban azonban nem
mutatkozott különbség a betegek és a kontrollcsoport között (van Deursen et al., 2009).
Megjegyzendő azonban, hogy utóbbi tanulmány nem specifikálja a betegcsoport jellemzőit,
valamint az, hogy igen rövid, 2 mp-es S1-S2 intervallumot alkalmaztak (azért ilyen rövidet,
mivel a betegek hosszabb S1-S2 esetén nem tudták teljesíteni a feladatot, és ilyen feltételek
mellett is igen alacsony teljesítményt mutattak).
1.2.8. Komplexitás-elemzési módszerek
Utóbbiak viszonylag új eljárások, és a nemlineáris dinamikus rendszerek matematikai
elmélet-rendszerén (népszerű nevén a káosz-elméleten) alapszanak. A kaotikus viselkedést
úgy lehet definiálni, mint nem-periodikus, korlátos, determinisztikus (nem sztochasztikus)
dinamikát, mely érzékeny függést mutat a kiindulási feltételektől (Kaplan and Glass, 1995,
cit. post Jelles, 2001). A kaotikus viselkedés nemlineáris dinamika eredménye, de nem a
káosz az egyetlen nemlineáris viselkedés. Akkor determinisztikus egy rendszer, ha annak
jövőbeli állapotát teljesen determinálják múltbeli állapotai. Ez azt sugallja, hogy ezeknek a
rendszereknek a viselkedését viszonylag kisszámú szabadságfokkal meg lehet magyarázni.
Minden nemlineáris módszer jellemzője, hogy annak érdekében, hogy leírja a
megfigyelt rendszer állapotát, fázistérben (avagy állapottérben) ábrázolja azt. Ez egy mdimenziós
tér, ahol m a rendszer releváns változóinak száma. A rendszer aktuális állapota
ennek megfelelően egy m-dimenziós vektor. Az a vonal, amit az egymás utáni állapotokban
így meghatározott pontok összekötésével nyerünk, az ún. pályagörbe (trajectory). A rendszer
attraktora pedig az állapottérnek az a rész-tere, amit a pályagörbe akkor foglal el, amikor a
rendszer elérte a hosszú-távú dinamikus egyensúlyát. A rendszer akkor jellemezhető egy
attraktorral, amikor stacionárius, vagyis statisztikai paraméterei állandóak. Amikor a rendszer
dinamikája változik az időben, akkor egy másik attraktorra kerül át (ezt bifurkációnak
nevezzük).
38