A dementia az idős populáció körében előforduló egyik ...

Bár az utóbbi években több olyan közlemény is megjelent, melyben komplexitás-
mutatók változását elemezték Alzheimer-kórban, ezek eredményei nem mutatnak egységes
képet. Korrelációs dimenzió módszerével (mely azt méri, hogy a vizsgált jel dinamikája hány
„szabadságfokkal” jellemezhető) több vizsgálat is komplexitás-csökkenést talált (Gómez,
2006; Jelles et al., 1999; Jeong et al., 1998.), leírtak azonban ellentétes változásokat a beta
sávban (Jelles et al, 2008). Komplexitás-csökkenés adódott MEG adatokon egy másik
nemlineáris módszer, a Többcsatornás nemlineáris kereszt-predikció alkalmazásával (Jelles,
2001). Szinkronizációs valószínűség számításával apoE4 hordozók esetében alacsonyabb
komplexitásról számolnak be, Alzheimer-kórban azonban kimutatható volt a szinkronizáció
csökkenése is, igaz, csak a gyorsabb alpha2 és beta frekvencia-sávokban (Park et al, 2008;
Pijnenburg et al., 2004).
2. MÓDSZEREK
2.1. Személyek, beválasztási és kizárási kritériumok
Vizsgálatunkban 12 enyhe stádiumú Alzheimer-beteg vett részt. A valószínű
Alzheimer-kór diagnózisa a NINCDS-ADRDA és DSM-IV kritériumai szerint történt (2.
Melléklet). Minden beteg belgyógyászati, neurológiai és pszichiátriai kivizsgáláson esett át.
Ezen kívül standardizált, diagnosztikus és súlyosság megítélésére alkalmas skálákon
is értékeltük az állapotukat (Mini-Mental Teszt, Hachinski, Hamilton Depresszió Skála). CT
vagy (ritkábban) MR felvétel minden betegről készült.
Fenti vizsgálatok célja elsősorban a demencia egyéb okainak kizárása volt.
A (módosított) Hachinski-skála (3. Melléklet) 8 klinikai jegy alapján 0-12 pontig
értékeli a statust és az anamnézist. 4 pont, illetve kevesebb Alzheimer-kórt, 7 feletti
pontszám vascularis demenciát valószínűsít. A modern képalkotó eljárások elterjedésével az
utóbbi időben ezeket tekintjük diagnosztikusnak, vagyis a vascularis encephalopathia CT-
(MR) képe vascularis demenciát valószínűsít.
A Hamilton Depresszió Skála felvétele az időskori depresszió kizárására szolgált,
amely egyrészt téves diagnózishoz vezethetett volna („ál-demencia”), másrészt complianceproblémákat
vetett volna fel, illetve önmagában, valamint antidepresszívumok és
anxiolyticumok szedésén keresztül befolyásolhatta volna az EEG-t és a kiváltott válaszokat.
44