A dementia az idős populáció körében előforduló egyik ...

változik különböző állapotokban, mint például epilepsziás működések során (Fell et al.,
1993, Frank et al., 1990), az alvási ciklus során (Röschke és Aldenhoff, 1992), Parkinson-
kórban (Stam, 1994) vagy akár szemnyitás hatására is (Pritchard és Duke, 1992).
Nyilvánvaló, hogy a valós EEG vizsgálatakor a priori nem állnak rendelkezésre a
rendszer működését leíró egyenletek. Így nem ismerjük a releváns változók számát, tehát az
állapottér dimenzionalitását sem. Packard et al. (1980, cit. post Skinner et al, 1994) illetve
Takens (1981, cit. post Molnár, 1999) holland matematikus dolgozta ki azt az elméletet,
amely szerint egy rendszer viselkedésének dinamikája megismerhető annak egyetlen
változóját vizsgálva. Ezen alapszik az idő-eltolásos elemzés. Ennek során egy változó
különböző időpontokban mért értékeit egymástól független változóknak tekintjük, és ezek a
mérések szerepelnek az egyes pontok egyes koordinátáiként az állapottérben. A mára már
klasszikussá vált példa a módszer alkalmazására egy csöpögő vízcsap dinamikájának
megfigyelése. Ábrázoljuk egy koordinátarendszer abszcisszáján az „első” és „második”
csepp leesése közötti időt, az ordinátán a „második” és „harmadik” csepp között eltelt időt:
ez a két koordináta kijelöli az első pontot. A második pontot a második és harmadik, illetve a
harmadik és negyedik csepp közötti idő adja majd, és így tovább. Amíg a csap csak kicsit
8. Ábra. A „csöpögő vízcsap” dinamikája
van kinyitva, előállhat egy olyan helyzet, amikor a cseppek egyenletesen érkeznek. Ekkor
minden pont ugyanoda fog esni, hiszen mindig ugyanakkora az eltelt idő (és a két koordináta
értéke is megegyezik). Ha kicsit jobban kinyitjuk a csapot, a csepegés ritmusa
„szabálytalanná” válik. Ha a fenti idő-eltolásos ábrázolást erre a helyzetre is alkalmazzuk, a
40