Schmitt Jenő Henrik élete és tanítása.

67
ehhez a tevékenységhez nem szükséges a gondolkozás,
elég a képzelet is. Persze a gondolat tere
végtelenül különbözik a képzelet terétől, de a Kant
fogalmazásában ez a különbség elsikkadt, à nagy
gondolkodó csak zavaros térfogalmának természetét
adhatta, a teret azonban, mint élményt és valóságot,
nem mutatta be, Ilyen és hasonló zavaroktól nyüzsög
a filozófia.
Valósággal új nyelvet, új, és csakis tényeket
jelző fogalmakat kellene hát alkotnia, hogy a zavart
megszüntesse. Ámde a filozófia így sem volna
alkalmas a nagy probléma megoldására. A filozófia
diszkreditálva van, mert végleg eljegyezte magát
– a história a folyamán egybeforrt – a spekulálással.
Speculum tükröt jelent és a filozófia történeti alakjához
és természetéhez híven, az őseredetinek
mindenkor csak a tükörképét állította elő, de magát
az őseredetit sohasem ragadta és rögzítette meg.
Nemcsak a materializmus esett abba a fonákságba,
hogy másolatok alkotásával vélte az eredetit előállíthatni,
az idealizmus is ebbe a hibába esett,
hogy a már megragadott eredetit kiejtette kezéből
és másolatként kezelte. A nagy Kant például a
gondolat őseredeti ténye mögött bujkáló »Ding an
Sich«s-et keres, valami megközelíthetetlen eredetit,
melynek a gondolat csak puszta tükre, másolata
volna? Kereste a paripát, melyen lovagolt. És egyetlen
idealista sem tudott ettől az évezredes tévedéstől
szabadulni. Az eredendő hiba a természettudományos