Schmitt Jenő Henrik élete és tanítása.

93
elszórt csonkjait, ilyen szemlélet, ilyen tudomány
még nem volt. Schmitt alkotta meg.
A Schmitt előtti kísérletek egyes tünemények
letagadása, vagy lefokozása, különösen a végtelen
különbségek és ellentétek elsimítása útján igyekeztek
megalkotni a szemlélet egységét s már ezért sem
adhattak egyebet a gondolkodás szellemes játékainál.
Schmitt úgy foglalja egységbe a végtelen ellentéteket,
hogy az egyes tüneménycsoportok minőségkülönbségeinek
és ellentéteinek éles fenntartása mellett a
geometriai dimenziók analógiájára állapította meg
az egyes csoportoknak egymáshoz való viszonyát.
Kimutatta ugyanis, hogy az egyes tüneménycsoportok
hasonló létfokozatokat jelentenek, mint a pont,
vonal, sík, test. így aránylanak egymáshoz, illetve
tornyosulnak egymás fölé a fizikum, a képzelet, a
logika, a gondolattörvény, az etikum és religio
jelenségei.
A dimenziókülönbség és ellentét, szóval a dimenzióviszony
egyszerű leírása a következő:
A magasabb forma önmagában tartalmazza az
alacsonyabbat, mint saját végső határolását, mint
elemét, vagy differenciálisát. Például a vonal a
pontot, a sík a vonalat, a test a síkot, a logika
tere (geometriai tér) a képzelet tetszésszerinti terét.
A magasabb létfokozat el nem érhető és fel nem
építhető az alacsonyabb forma tetszésszerinti tágítása
vagy halmozása által. Például a vonal a pont
halmozása, a sík a vonal halmozása, a tér a sík