Schmitt Jenő Henrik élete és tanítása.
Schmitt Jenő Henrik élete és tanítása.
Schmitt Jenő Henrik élete és tanítása.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
99<br />
eny<strong>és</strong>ző elemként jelentkezik. Magasabbfokú végi<br />
telenség a törvény, aminthogy a végtelen általaban<br />
relációt jelent, létfokozatot, mint pl. a végtelén<br />
sík a végtelen vonallal szemben, mely utóbbi<br />
eleny<strong>és</strong>ző eleme bár az előbbinek, de végtelen a ponthoz<br />
képest. Idegenszerűnek tetszhetik kétségkívül,<br />
hogy a végtelen alakok végtelen során pillanat alatt<br />
tekintünk át a törvény élettényében, mégis a tény<br />
adva van <strong>és</strong> így van adva <strong>és</strong> ezért tudomásul kell<br />
venni. A modern term<strong>és</strong>zettudomány sem vallja már<br />
az anyag térbetöltő formáját, ellenkezőleg a fizikai<br />
világ nem is egyéb, mint egymásba játszó, egymásba<br />
szövődő, egymást átjáró rezg<strong>és</strong>formák világa.<br />
Több világítótest fénysugarai különböző irányokban<br />
keresztül-kasul járhatják egyazon teret. Ily módon<br />
az egyéni belvilág végtelen sugárzáshoz hasonlít,<br />
mely a geometriai teret alkotja <strong>és</strong> megállhat a másik<br />
egyéni belvilág mellett, mely szintén a geometriai<br />
teret formálja. A végtelen formák megállnak egymás<br />
mellett anélkül, hogy egymásba olvadnának, vagy<br />
eggyé válnának. A gondolattörvény formája már oszthatatlan<br />
egységbe foglalja a belvilágokat, s ez az oszthatatlan<br />
egység – a gondolattörvény minden egyént<br />
kötelező univerzális érvénye – szintén egyéni forma,<br />
az egyéni belvilág ténye, csakhogy mélyebb <strong>és</strong> fokozotfabb<br />
ténye, mint a formavégtelenség. A gondolattörvény<br />
tehát a végtelent szemlélő forma, melynek<br />
szemlélő tevékenységét már megismer<strong>és</strong>nek<br />
nevezzük.
Change language