HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA - eLitMed.hu

More documents

Recommendations

Info

42 SZOLLÁR LAJOS HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA Nemzetgyûlés, megalakul a Moszkvából diktált Ideiglenes Kormány, december 30-án megkezdõdik Budapest ostroma. Megölik Radnóti Miklóst Abdánál, Sopronkõhidán december 24-én mártírhalált hal Bajcsy-Zsilinszky Endre. Saint-Exupery utolsó repülõ-felderítõ útja, leverik a varsói felkelést, de Gaulle tábornok bevonul Párizsba, Bretton Wood-ban aláírják a Nemzetközi Valutaalap alapító okiratát. Elsõként alkalmazzák a dextránt mint plazmaexpandert, Waksman streptomycinnel kezeli a TBC-t, Houssay alapvetõ eredményeke közöl a hypophysis szerepérõl, Waldenström leírja a makroglobulinaemiát. Az orvoskar dékánja Issekutz Béla, a gyógyszertan tanára, e naptári évben 437 orvosi diploma került átadásra. 1954-ben a Vietminh beveszi Dien Bien Phut, Ben Bella felkelése a francia uralom ellen Algériában, a párizsi szerzõdéssel a Német Szövetségi Köztársaság „visszatér” Európába. Az Egyesült Államokban megkezdõdik a színes TV-készülékek kereskedelmi árusítása. Itthon bevezetik a személyi igazolványt, Péter Gábort életfogytiglanra ítélik, átadják a tiszalöki duzzasztóerõmûvet, és megalakul a Hazafias Népfront. 3:2-re kikapunk az NSZK-tól a labdarugó világbajnokság berni döntõjében. 1954-ben elvégzik az elsõ, szív-tüdõ motoros nyitott szívmûtétet, megjelenik a polyomyelitis elleni elsõ hatásos oltóanyag, a Salk-vakcina, Simpson tisztázza az aldosteron szerkezetét, szintetizálják az oxytocint; az USAban – epidemiológiai módszerekkel – bizonyítják a dohányzás és a hörgõrák ok-okozati kapcsolatát. Az orvoskari dékán Gegesi Kiss Pál, gyermekgyógyász, a Kar frissen végzett orvosainak száma 370 fõ. Ha csak futtában átgondoljuk mi minden történt azóta, egyet biztosan leszögezhetünk, Önök egész életüket folyamatos tanulással kellett, hogy töltsék, azért, hogy mindenben megfeleljenek az orvosi mûvészet elvárásainak és azért, hogy mindenben megfeleljenek szakmai igényességüknek. Életük példája útmutató minden késõbbi generáció számára is, mert az élethosszan történõ tanulás nélkül e pálya el nem képzelhetõ. Önök 1929-ben, 1944-ben és 1954-ben körülbelül tudták, hogy mi után vannak, de alig sejthették, hogy mi elõtt. Így vagyunk ezzel ma is, ezért felidézve Santayana mondását: „Aki nem ismeri a múltat, arra van kárhoztatva, hogy megismételje azt“, arra kérem Önöket, hogy minden lehetséges alkalommal osszák meg velünk tapasztalataikat, ismertessenek meg életútjuk ránk tartozó részével, a külsõ körülmények vitális és a belsõ bizonytalanság morális szorításaival, azért, hogy példájukból tanulva, abból erõt merítve magunk is nyugodt lelkiismerettel adhassuk át majdan összegzendõ élményeinket az utánunk következõ generációknak. Önök valamennyien egyszeri és megismételhetetlen teremtményei az Úrnak, de mint a szivárvány színei, nagyon különbözõ életpályákat futottak be. Higyjék el tudjuk és látjuk, hogy akár külföldön, akár itthon a praxisban, az egyetemi katedrán, a betegágy mellett, a laboratóriumban, az egészségügyi adminisztráció és irányítás különbözõ magas tisztségeiben, ki-ki mindig a maga módján tanújelét adta annak az áldozatos szolgálatnak, mely választott mesterségünk sarkköve. Kérem, gondolatban hajtsunk fejet mindazon kolléganõink és kollégáink emléke elõtt, akik már nem lehetnek jelen körünkben. 1951-ben karunk kivált az akkor már Eötvös Loránd Tudományegyetemrõl, s ötven éven át önálló orvosi szakegyetemként három karral mûködött, majd 2000. január 1-vel Semmelweis Egyetemként mûködik tovább. Egyetemünk címerképe az Orvoskar 1780-as címerének változata, az alapítási év megegyezik a jogelõd orvoskar alapítási évével. Az új egyetemen megkíséreljük a korábbi studium particulare-t studium generale-vé alakítani, és a korábbi orvostudományi, fogorvostudományi, gyógyszerészeti képzés mellé természettudományi, társadalomtudományi, sporttudományi, egészségtudományi és pedagógiatudományi képzést is folytatunk. Az új egyetem hallgatói létszáma közelít a 10 000-hez, ebbõl legnagyobb az általános kar a mintegy graduális 3000 hallgatójával, melynek minden harmadik hallgatója külföldi állampolgár, és kétharmad részben angol, egyharmad részben német nyelven tanul, 1200 oktató-kutató és további 3000 fõnyi személyzet teszi karunkat az Egyetem legnagyobb karává. (Csak emlékeztetõül: az 1940-es tanévben az egész Pázmány Péter Tudományegyetemnek 5000 körüli hallgatója volt.) A 236 éves orvosi kar fennállása óta mintegy 49 000 orvosi diplomát adott ki. Diplomáink egyenértékûek az Európai Közösség államaiban kiadottakkal és néhány amerikai szövetségi államban is könnyebb belépõt jelentenek a szakorvosképzésbe. Az elmúlt tíz esztendõben egyetemünk visszaszerezte régvolt autonómiájának bizonyos részét, visszakapta a tudományos doktori fokozat (PhD) odaítélésének jogát, valamint visszaállította a habilitációs eljárást. 2003-ban bevezettük az európai közösségi csatlakozáshoz szükséges kreditrendszert, és folyamatosan igazítjuk curriculumunkat a mai kor követelményeihez. Karunk vezetõ szerepet kapott a szakorvosképzésben, illetve továbbképzésben, jelen tanévben mintegy 2000 szakorvosjelölt képzéséért és kb. 15000 szakorvos folyamatos továbbképzéséért vagyunk felelõsek. Azonban a Semmelweis Egyetemrõl is elmondható, amit Finály Henrik kolozsvári rektor mondott 1873-ban tanévnyitó beszédében: „a kolozsvári egyetemet felállították anélkül, hogy megalapították volna” (A magyar felsõoktatás évszázadai, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest 2000., 81. old.), azaz konszolidáció nélkül indította útjára, adósságaikkal és azóta is megoldatlan gondjaikkal együtt, ez is oka Egyetemünk sok éve meglévõ tartós válsághelyzetének. Az orvosképzés szolgálatában álló tanárok úgy gondolták, hogy Hõgyes Endre több mint száz esztendeje megfogalmazott szavainak igazát nem lehet kétségbevonni: „Ha az államnak a legértékesebb tõkéje az ember: ennek egészségét és épségét lehetõleg megõrizni és fenntartani az orvosi rend van hivatva tudása által. Az állam számára minél tanultabb és minél képesebb orvosi rendet nevelni, egyike lesz jövõre és marad min-
2005; 9 (1):41–45. ÜNNEPI BESZÉD 43 denha a legfontosabb állami kulturális feladatoknak!” (Hõgyes Endre: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem orvosi karának múltjáról és jelenérõl, Athenaeum, Budapest, 1896) Egyetemünk “orvosi rendje” egyaránt kiveszi részét mind az oktatás-kutatás, mind a gyógyítás szerteágazó feladataiból, így bennünket e két terület mai gondjai hatványozottan érintenek. Nagy gazdasági átalakulások, megrázkódtatások után, valamint az „eredeti” tõkefelhalmozás sajátos magyar történelmi szakaszaiban már találkozhattunk az orvoslást sújtó körülményekkel. Ma is aktuálisak Hõgyes Endre 1897-ben írt gondolatai: „Aki figyelemmel kíséri az orvosi rend mai sociális viszonyait, lehetetlen észre nem venni azt, hogy ez az életpálya sajátszerû válságos korszakba jutott. Úgy tûnik fel, hogy míg az orvosi tudomány rohamos fejlõdése e pálya követõinek napról napra több terhe és az orvoslás mûvészetének elsajátíthatására hovatovább nagyobbnagyobb tudásbeli és anyagi nehézséget hárít vállaira: a gyakorlati élet cserében e fokozott testi és szellemi munkáért mindkinkább csekélyebb-csekélyebb recompensatiot ad úgy a rend összességének megbecsülésében, mint végzett szakmája anyagi renumerálásában.” (Hõgyes Endre gondolatai a MOKT 1897. évi közgyûlésének megnyitójából, Orvosi Hetilap, 1897, 41:171.). Úgyanígy mit sem vesztett aktualitásából az 1932-es budapesti orvosi nagyhét résztvevõinek drámai felterjesztése a tanszemélyzet létszámapasztása és a budapesti orvosi fakultás sorvasztása ügyében: „Nem hallgathatjuk el továbbá annak az állapotnak a vázolását sem, amelyben a Pázmány Péter Tudományegyetemnek, az ország immár közel 300 éves fõiskolájának az orvoskari intézetei és klinikái jutottak ... a nagyszámú épületek jórészét elhanyagolták, a tanításhoz szükséges felszerelést a mai kor igényeihez képest nem egészítették ki, esztendõk óta egy fillért sem fordítottak a könyvtárak, folyóiratok, laboratoriumok, kísérleti állomások, tudományos eszközök fenntartására és továbbfejlesztésére. Tudomásunk szerint a jövõ évi költségvetésben is az elmulasztottak pótlásáról nemcsak, hogy gondoskodás nem történt, de az újabb reductiók miatt az eddigi tengõdés még bizonytalanabbá vált, így az orvosi tudomány jövõje hazánkban a legkétségbeejtõbb kilátást nyújtja.” (Orvosi Hetilap, 1932, 24: 546) Megállt volna az idõ? Az európai szellemiséget megtestesítõ egyetem nem más, mint a tanárok és diákok önigazgató köztársasága. Olyan, a közjó szolgálatában álló autonóm és független intézmény, ahol az oktatás a kutatással összefonódva neveli az újabb és újabb értelmiségi nemzedékeket. Az újkori európai egyetemek mértékadó dokumentuma az egyetemek rektorai által 1988-ban elfogadott Bolognai Charta, melynek az a célja, hogy „a népek és az államok az eddigieknél jobban felismerjék az egyetemek egy átalakuló és mind nemzetközibbé váló társadalomban betöltött szerepét“. Fontos kijelentés, hogy az egyetemek „a kultúra, a tudás és kutatás középpontjai”. A kultúra vezérelve a Charta szerint „az élet nagy harmóniájának tiszteletben tartása” kell, hogy legyen. Az Egyetem „a tanárok és diákok - akik feljogosítottak, alkalmasak és készek ismereteik gyarapítására - együttmûködésének kivételezett helye“. Az egyetemeknek „a társadalom egészét” kell szolgálniuk. A biztonsággal mûködõ magas színvonalú felsõoktatás alapkövetelménye – legalábbis állami egyetemeknél – a tervezhetõ társadalmi, állami szerepvállalás. A közjó érdekében viselt állami felelõsséget nemcsak a törvényi keretek meghatározása, nemcsak a minõség ellenõrzése, hanem a kellõ anyagi források rendelkezésre bocsátása is jelenti. A Charta kitüntetetten szól az autonómiáról. Úgy fogalmaz, hogy „az egyetem autonóm intézmény, ahol a kutatási és oktatási tevékenységnek minden politikai, gazdasági és ideológiai hatalommal szemben függetlennek kell lennie“. Baljós jelek mutatkoznak a hazai felsõoktatás átalakítását célzó tervezetekben is, melyek szûkös pénzügyi körülmények szorítása mellett az egyetemi autonómiát is veszélyeztetik. A felsõoktatási törvény tervezete nem ad megfelelõ kereteket a felsõoktatás – a kor követelményei szerinti – megújítására, kísérletet sem tesz a pénzügyi gondok megoldására. Az elmúlt másfél évtized forráskivonásai után az új törvénytõl legalább az volna elvárható, hogy elérendõ célként a GDP-tõl az erre szánt százalékos részesedést az Európában szokásos módon meghatározza, úgy, hogy a törvény – kormányzati ciklusokon átnyúlva – hosszú távon teremtse meg az állami egyetemek biztonságos mûködésének feltételeit. A javaslat a miniszter személyében megtestesülõ ágazati irányítás felelõsségét egy ún. “Irányító Testületre” hárítja át. Az Irányító Testület az európai, állami felsõoktatástól idegen, az amerikai magánegyetemek „board”- jaira emlékeztetõ üzleti típusú irányítási technikákat kényszerít a felsõoktatásra, súlytalanná téve a Szenátust, ill. az Egyetemi Tanácsot. Az Irányító Testület 15000 hallgató alatt hét, afölött kilenc tagból áll, ebbõl két fõt a miniszter, négyet a Szenátus delegál (ebbõl egy hallgató). A Testület maga választja meg a Rektort, aki hetedik tagként elnöke az Irányító Testületnek. A Rektor és a hallgatói képviselõ kivételével a testület tagjai nem lehetnek az Egyetemmel munkaviszonyban, elégséges, ha három tag rendelkezik az Egyetem tevékenységi körébe tartozó végzettséggel és öt év vezetõi gyakorlattal. A kinevezés öt évre szól, javadalmazásukról a fõhatóság gondoskodik. A javaslat az Irányító Testület hatáskörébe utal olyan jogosítványokat, melyek ma az országgyûlés, a Pénzügyminisztérium, ill. a felügyeletet gyakorló minisztérium hatáskörébe tartoznak. Ilyen például: a költségvetés és költségvetési beszámoló elfogadása, a rendelkezésre bocsátott ingatlanvagyon hasznosítása, ill. a vagyonnal való teljes körû gazdálkodás, a hitelfelvétel megengedése, a társaság alapítása, a fejlesztés indítása, továbbá a felsõoktatási intézmény alapító okirata módosításának, egyesülésének és megszüntetésének kezdeményezése, gazdaságtalan tevékenységének és szervezeti egységeinek megszüntetése, az intézmény tagozódásának és mûködési rendjének módosítása, egyetértési jog a képzési program és a szervezeti-mûködési szabályzat elfogadásakor.
Page 1 and 2: 2005; 9 (1):1-64. Alapító elnök:
Page 3 and 4: BEVEZETÕ Bevezetõ Prof. Dr. Radó
Page 5 and 6: 2005; 9 (1):4-13. A FAGYÁSPONTCSÖ
Page 15 and 16: 2005; 9 (1):14-18. NOVEL INSIGHTS I
Page 17 and 18: 2005; 9 (1):14-18. NOVEL INSIGHTS I
Page 19 and 20: ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNYEK / REVI
Page 21 and 22: 2005; 9 (1):19-23. A SANDIMMUN FELF
Page 23 and 24: 2005; 9 (1):19-23. A SANDIMMUN FELF
Page 25 and 26: 2005; 9 (1):24-29. A METILGLIOXÁL
Page 31 and 32: 2005; 9 (1):30-34. SZÉRUM-PREALBUM
Page 33 and 34: 2005; 9 (1):30-34. SZÉRUM-PREALBUM
Page 35 and 36: EREDETI KÖZLEMÉNYEK / ORIGINAL AR
Page 37 and 38: 2005; 9 (1):35-40. A PD-KIFOLYÓ OL
Page 39 and 40: 2005; 9 (1):35-40. A PD-KIFOLYÓ OL
Page 41: JUBILEUMI DÍSZOKLEVÉL ÁTADÁS A
Page 45 and 46: 2005; 9 (1):41-45. ÜNNEPI BESZÉD
Page 47 and 48: 2005; 9 (1):46-47. 47 mennyiség al
Page 49 and 50: 2005; 9 (1):48-61. KONGRESSZUSI HÍ

HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA - eLitMed.hu

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?