TantÃ¡rgy neve: A szemÃ©lyisÃ©g fejlÅdÃ©se TantÃ¡rgy kÃ³dja: TKM 1001 ...

TANTÁRGYLEÍRÁS 

Tantárgy neve: 

A személyiség fejlődése 

Tantárgy kódja: TKM 1001 

Meghirdetés féléve: 1. 

Kreditpont: 2 

Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.): 2+0 

Félévi követelmény: 

K 

Előfeltétel (tantárgyi kód): - 

Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Margitics Ferenc főiskolai docens 

Tantárgyfelelős tanszék kódja: 

TK 

1. A tantárgy elsajátításának a célja: 

Sajátítsa el a hallgató a fejlődéslélektan alapfogalmi rendszerét és szakmai szókészletét. 

Ismerje meg a pszichikus fejlődés természetét, szabályszerűségeit és determinánsait. Ismerje 

meg a személyiség fejlődésével, az értelmi és érzelmi fejlődéssel kapcsolatos elméleteket és 

kutatási eredményeket, a pszichés fejlődés életkori és egyéni sajátosságait. Értse az értelmi és 

érzelmi működés egységét, az érzelmi intelligencia szerepét a pedagógus tevékenységében. 

2. Kompetenciaterületek: 3, 4, 7, 8, 9. 

3. Tantárgyi program: 

A személyiség alakulása: a személyiségfejlődés alapjai, a személyiség fejlődéselméletei, a 

temperamentum alakulása, az életkorok pszichológiája (újszülött, csecsemő-, kisgyermek-, 

óvodás-, kisiskolás-, serdülő, ifjúkor, az egész életen át tartó fejlődés). Testi és mozgásfejlődés. 

A nyelvi fejlődés, a beszéd kialakulásának elméletei. Az „én”, énkép, énidentitás kialakulása és 

fejlődése. A kognitív fejlődés elméletei, a kognitív részképességek fejlődése. Az érzelmi 

fejlődés, az érzelmi intelligencia. A kötődés, a társas kapcsolatok fejlődése. A tanulói 

személyiség megismerésének módszerei és eszközei. 

4. Évközi tanulmányi kötelezettségek: zárthelyi dolgozatok 

5. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium 

6. Az értékelés módszere: szóbeli 

7. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló 

segédanyagok: főiskolai jegyzetek, kötelező irodalom, audiovizuális eszközök 

8. Kötelező, ajánlott irodalom: 

• Atkinson R. L, Atkinson C. R, Smith E. E, Bem D. J. (1995). Pszichológia. Osiris, 

Budapest, 16-37, 334-420. 

• Cole M., Cole S. R. (1997): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest, 22-64, 670-692. 

• Margitics Ferenc (2007): A személyiség és fejlődése. Krúdy Könyvkiadó, Nyíregyháza. 

• Vajda Zsuzsa. (1999): A gyermek pszichológiai fejlődése. Helikon, Budapest. 

1



A tanítás mestersége 

Tantárgy kódja: TKM 1002 


Kreditpont: 3 



K 


Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Brezsnyánszky László egyetemi tanár 


TK 

1. A tantárgy elsajátításának célja: 

A hallgatók ismerjék meg a tanítást befolyásoló törvények, elvek, nézetrendszerek 

napjainkban meghatározó vonulatát. Az oktatás (tanítás) tudományos megalapozásával 

szakértelemre tesznek szert a tudás kialakításában, a tudás változtatásában. Nyerjenek 

betekintést abba a folyamatba, mely a tanári döntések – pedagógiai (oktatási) akciók 

megszületését előidézik. Értsék meg a hallgatók a „tanítási filozófiák”, tanítási stratégiák 

létrejöttének mechanizmusát. Járuljon hozzá a kurzus a reflektív tanári szemléletmód 

képességének megalapozásához. Kellő hozzáértésre tegyenek szert a hallgatók a tanári 

mesterség tudásbázisának bővítésében (tudományos kutatási módszerek). 

2. Kompetenciaterületek: 1, 9. 


A tanításhoz kötődő filozófiák (történeti áttekintés). A tanítás, mint kognitív folyamatok 

előidézése, fejlesztése, a tanítás, mint megértés (hermeneutika), a tanítás, mint konstruktív 

folyamatok előidézése, fejlesztése. A tanár, mint tervező – a tanár tervező tevékenysége. A tudás 

kialakításának, változtatásának folyamata, oktatási folyamat, oktatási stratégiák. (Ismeretek, 

operatív tudás fejlődésének folyamata). A tanár, mint értékelő: a pedagógus „saját” tanterve, a 

tanári önreflexió szerepe. A pedagógusok módszertani kultúrája (kutatások tükrében). Általános 

tanítási képességek (kutatások tükrében). Jellegzetes tanári „filozófiák”. A reflektív tanár, az 

innovatív tanár. 

4. Évközi tanulmányi követelmények: 

A hallgatók kollokvium formájában adnak számot ismereteikről. Rövidebb lélegzetű 

tanulmányban bemutatnak egy-egy olyan nemzetközi törekvést, mely a tárgykörbe tartozik. 

Ezzel a gyakorlati munkával bizonyítják a folyamatos tájékozódásukat. 

5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): kollokvium 

6. Az értékelés módszere: vizsga 


segédanyagok: 

1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, tanterv, iskolai dokumentumok stb. 

2


• Halász Gábor- Lannert Judit (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. OKI, 

Budapest, 2007 

• Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti 

Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 

• Golnhofer Erzsébet-Nahalka István (szerk): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti 

Tankönyvkiadó, Budapest, 2001 

• Knausz Imre: A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest, 2003 

• Kron, Friedrich, W: Pedagógia. Osiris, Budapest, 1997 

• Szabó László Tamás: Didaktikai szöveggyűjtemény. Pallas Debrecina 2. Debrecen, 2004 

3



Iskola és társadalom 



Kreditpont: 2 



K 


Tantárgyfelelős neve és beosztása: 

Dr. Venter György egyetemi tanár 


TK 


Ismerje meg a hallgató a mindenkori társadalmak és iskolák működésének bonyolult 

összefüggésrendszerét, az ezredforduló európai és magyar iskoláinak hagyományőrző és 

innovatív elemeit. 

2. Kompetenciaterületek: 1, 8, 9. 


Pedagógiai céltételezés és determinánsai, értékek a nevelésben. Az iskolai életben résztvevő 

személyek és csoportok kapcsolatrendszere, konfliktusaik, konfliktuskezelésük és megoldásaik 

az önreflexió jelentősége a különböző pályaszakaszokon. A tanári szerep dimenziói, erkölcsi és 

jogi meghatározottsága, szerepek és szerepkonfliktusok. 


Hallgatói portfólió készítése. 

5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): kollokvium 

6. Az értékelés módszere: szóbeli vizsga 




• Meleg Csilla szerk.: (2003) Iskola és társadalom. Dialóg Campus Kiadó 

• Hankiss Elemér: (2005) Iskola és minőség http//www. Konyv.tuja.hu 

• Friedrich W. Kron: (2000) Pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest 

• Horváth László-Palotay Ferencné: (2004) Neveléstan. Nyíregyháza, Bessenyei György 

Könyvkiadó. 

4



Pedagógiai- szociálpszichológia 



Kreditpont: 2 

Heti kontakt óraszám (elm.+gyak): 2+0 


K 

Előfeltétel (tantárgyi kód): TKM 1001 


Dr. Rozgonyi Tiborné főiskolai tanár 


TK 


A tanárjelölt szerezze meg azokat a pedagógiai pszichológiai és szociálpszichológiai 

ismereteket, melyeket az iskolai nevelőmunkában hatékonyan alkalmazhat. Sajátítson el olyan 

pedagógiai pszichológiai ismeretköröket, melyek a napi oktatómunkájában eligazítják. A 

tanárjelölt legyen képes a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására. 

2. Kompetenciaterületek: 1, 2, 3, 6, 7, 9. 


A pedagógiai pszichológia és a szociálpszichológia tárgya, a tudomány rendszere. Az iskolai 

szocializáció. A tanári szerep dimenziói, társadalmi szerepelvárások. A pedagógus személyi 

hatásának elemzése: a pedagógus, mint magatartási modell, nevelési stílus, nevelői attitűd. Az 

iskolai osztály pedagógiai, pszichológiai jellemzői, működéssajátossága, megismerésének 

módszere, szociometria. Tanulás, tanuláselméletek. Az iskolai tanulás pszichológiai 

megközelítése, eredményességét meghatározó mentális tényezők. A tanulói teljesítmény 

értékelésének pszichológiai kérdései. Az átlagtól eltérő tanulói személyiségfejlődés. 


A szakirodalom folyamatos feldolgozása, 2 évközi ZH írása. 

5. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium. 

6. Az értékelés módszere: szóbeli. 


segédanyagok: főiskolai jegyzet, szakirodalom. 


• Buda Béla (1986): A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Nemzeti 

Tankönyvkiadó, Budapest, 44-65, 82-92, 206-225.o. 

• Csepeli György (1999): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 149-151, 189-203, 

200-232, 269-276, 395-411.o. 

• Kelemen László (1968): A pedagógiai pszichológia alapkérdései. Tankönyvkiadó, 

Budapest. 

• Schmercz István (szerk.) (2000): Pedagógiai szociálpszichológia. Élmény ’94 Bt, 

Nyíregyháza. 

• Szabó István (1994): Bevezetés a szociálpszichológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, 

Budapest. 

5



A tanulói személyiség megismerése 



Kreditpont: 2 



G 


Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Györgyiné dr. Harsányi Judit főiskolai docens 

Tantárgyfelelős tanszék kódja 

TK 


A hallgató ismerje meg azokat a pszichológiai mechanizmusokat, melyek a hétköznapi 

személyészlelésben jelen vannak. Legyen képes ezeket a gyakorlatban felismerni, és ezek 

negatív hatásai ellen tenni. Ismerje meg a tudományos megismerésnek a pedagógiai 

gyakorlatban alkalmazható eljárásait, tegyen szert azok megfelelő szintű alkalmazására. 

Ismerkedjen meg olyan vizsgálati eljárásokkal, melyek lehetővé teszik a tanulók megismerését, 

egy összetett tanulói személyiségkép kialakításával differenciált fejlesztésüket. 

2. Kompetenciaterületek: 1, 2, 5, 7. 


A tanulói személyiség megismerése hétköznapi és tudományos szinten. A 

személyiségvizsgáló módszerek általános megfontolásai, az analitikus és fenomenológiai 

vizsgálati módszerek, a konzisztenciaparadoxon. A vizsgálati eljárásokkal kapott adatok 

matematikai statisztikai feldolgozása: átlag, relatív gyakoriság, szórás, statisztikai próbák. A 

kísérleti és korrelációs módszer. A mentális képességek mérése. A tesztek jellemzői: 

megbízhatóság, érvényesség, az eljárások egységessége. Az intellektuális képességeket mérő 

tesztek. A tesztek előrejelző szerepe. Az introspekció, a közvetlen megfigyelés és a 

laboratóriumi megfigyelés. A kérdőíves eljárások, az esettanulmányok. 

4. Évközi tanulmányi követelmények: két ZH írása az elméleti anyagrészekből, tanulói 

vizsgálatok és azok szabad előadásban történő bemutatása 

5. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 

6. Az értékelés módszere: írásbeli (teszt-jellegű feladatlapok, házi dolgozat) 



Főiskolai jegyzet, szakirodalom. 


• Aronson (1998): A társas lény. Gondolat Kiadó, Budapest 

• Forgács József (1989): A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest 

• Hadházy Jenő (szerk.) (1999): A tanulói személyiség megismerése. Bessenyei György 

Könyvkiadó, Nyíregyháza 

• Harsányi István (1987): A tanulók megismerése. Tankönyvkiadó, Budapest 

• R.L Atkinson és mtsai (1994): Pszichológia. Osiris – Századvég Kiadó, Budapest. 

Ebből: 24-30, 334-349, 406-419. o. 

6


A tantárgy neve: 

Személyiség- és egészségpszichológia 

A tantárgy kódja: TKM 1012 

A meghirdetés féléve: 2. 

Kreditpont: 2 

Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.): 2+0 


K 


Tantárgyfelelős nebe és beosztása: Dr. Margitics Ferenc főiskolai docens 

A tantárgyfelelős tanszék kódja: 

TK 


Szerezzenek a hallgatók alapvető tájékozottságot a személyiséglélektan és 

egészségpszichológia kutatási eredményeiben, s azok felhasználhatóságáról társas tapasztalataik 

értelmezésében és a gyermeki személyiség differenciált formálásában. Az egészség, betegség és 

különböző működési zavarok etiológiai korrelátumainak megismerése járuljon hozzá a 

tanárjelöltek szemléletének formálásához, alapozza meg az egészséges életmódra neveléshez 

szükséges tanári kompetenciák kialakulását. 



A “személyiség” fogalma a pszichológiában. Személyiségelméletek: a személyiség 

alkotóelemei, szerkezete és működése. A személyiség egysége és az egység megbomlása 

(működési zavarok). Az egészséges személyiség rokonfogalmai a személyiséglélektanban (jól 

integrált, harmonikus, teljességgel működő személyiség …stb.). Az egészségpszichológia 

szemléletmódja, helye a nevelési folyamatban. Az egészségpszichológia alapfogalmai. 

Egészségmagatartás – betegségmagatartás. Az egészséglélektani ember- környezet modell. A 

pszichológiai és fizikai igénybevétel hatása: a stressz és a stresszválaszok változatai. 

Személyiségtípus és a sérülékenység “típusa”. Személyiségvonások és megküzdési módok. 

Fáradtság, fájdalom, depresszió. Az iskolai szituációk és a pszichés rendellenességek 

összefüggései. A “pedagógus mint segítő” – feladatkör egészségpszichológiai vonatkozásai: 

empátia, altruizmus, kiégési szindróma és megelőzésének lehetőségei. 

4. Az évközi tanulmányi követelmények: szakirodalom-feldolgozás, zárthelyi dolgozat 




segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek 

8. Kötelező és ajánlott irodalom: 

• Atkinson és mtsai (1998): Pszichológia. Osiris, Budapest 

• Comer R. J. (2000): A lélek betegségei. Osiris, Budapest 

• Kulcsár Zsuzsanna (1998): Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 

• Kulcsár Zsuzsanna (szerk.) (1999): Morális fejlődés, empátia és altruizmus. ELTE 

Eötvös Kiadó, Budapest 

• Schmerz István (szerk.) (2003): A tanulói személyiség megismerése. Élmény ’94 Bt., 

Nyíregyháza 

7



Szakmai önismeret 



Kreditpont: 2 



Mai 


Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Margitics Ferenc főiskolai docens 


TK 


A hallgató rendelkezzen megfelelő önismerettel, legyen képes a saját tevékenységével 

kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre; előítélet- és sztereotipiamentes szemléletre. 

Demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve legyen kész a sajátjától 

eltérő értékek elfogadására, legyen nyitott mások véleményének a megismerésére és tiszteletben 

tartására. Legyen képes tanulókkal, szülőkkel, az iskolai közösségekkel való hatékony 

együttműködésre és kommunikációra, tudjon a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, 

nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel partnerként együttműködni. Legyen képes 

felismerni az előítéletesség és a sztereotipiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait, és 

azokat szakszerűen kezelni. 

2. Kompetenciaterületek: 1, 8, 9. 

3. A tantárgyi program: 

A kurzus menetét csoportdinamikai folyamatok szabják meg. 

Témája a következő: Önismeret, önismereti tudatosság, az énkép személyiségformáló szerepe, 

szerepelvárások és önismeret. Önértékelés, emberi szükségletek, motivációk, védekezési 

manőverek. A saját kommunikáció fő jellegzetességeinek tudatosítása, a különböző 

kommunikációs stratégiák előnyei és hátrányai. A közvetlen emberi kommunikáció jellemzői, 

kongruens és inkongruens közlés, komplex jelzések felismerése. A kultúrák és szubkultúrák 

közötti kommunikációs különbségek felismerése, a velük kapcsolatos előítéletek tudatosítása. 

Kétséges helyzetek kezelése. Az emberismereti érzékenység fejlesztése. 

4. Évközi tanulmányi kötelezettségek: a szemináriumokon való kötelező részvétel 

5. A megszerzett ismeretek értékelése: minősített aláírás 

6. Az értékelés módszere: a minősítés megadása a részvétel alapján történik. A megjelölt 

tartalmat meghaladó hiányzás esetén a kurzust meg kell ismételni. 


segédanyagok: módszer specifikus tréning technikák alkalmazása, audiovizuális eszközök. 

8


• Reviczky B. (szerk.) Ismerd meg igazi önmagad. Gemini, Budapest, 1993 

• Malcolm Godwin: Ki vagy te? Holló és társa, Budapest. 1999 

• Bagdy E.-Telkes J.: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában, Tankönyvkiadó, 

Budapest. 1988 

• Dévai M.: Énkép korrekció Pest Megyei Pedagógiai Intézet. 1990 

• V. F. Birkenbihl: Kommunikációs gyakorlatok. Trivium. 1998 

9



Pedagógiai tervezés és értékelés 



Kreditpont: 3 



K 

Előfeltétel (tantárgyi kód): TKM 1002 


Dr. Szabó Antal főiskolai tanár 


TK 


A hallgatók ismerjék meg a magyar közoktatás rendszerének működését meghatározó jogi 

kereteket, a rendszer-, intézmény- és osztályszintű tartalmi szabályozás eszközeit. Az iskolai 

tudás kialakulásának, változtatásának törvényszerűségeit megértve hozzáértéssel tervezik a 

tanári munka különböző dokumentumait. A pedagógiai mérés, értékelés teljes körű rendszerét 

megismerve, szakszerűen képesek alkalmazni a nevelési, oktatási folyamatban a tanár 

kompetenciájába tartozó mérési értékelési módszereket A hallgatók legyenek képesek a 

pedagógiai tervezést és értékelést tágabb kontextusban, az európai dimenziók figyelembe 

vételével megérteni és integrálni saját tudásukba. 



Alapfogalmak értelmezése: közoktatás, a közoktatás rendszere, iskolarendszer, 

iskolaszerkezet. Az iskolarendszer alapelvei, a fejlődést meghatározó tényezők. A közoktatási 

rendszerek eltérő fejlődési modelljei Európában. A közoktatási rendszerekben zajló változások. 

A közoktatási rendszer szabályozási mechanizmusa (bemeneti és kimeneti szabályozás). A 

tartalmi szabályozás jogi keretei: törvények, NAT, kerettanterv. Az intézményszintű tartalmi 

szabályozás: intézményi pedagógiai program, helyi tanterv. Osztályszintű tartalmi szabályozás: 

tanmenet, tematikus tervezés, óravázlat. Rendszerszintű (makro-, mezo- és mikroszintű) mérés, 

értékelés. Külső és belső értékelés. A tanulók teljesítményének értékelése, a nevelési-oktatási 

folyamatban alkalmazható értékelés módszerei és eszközei. Feladatlap készítés elvei és 

gyakorlata, a szóbeli tanári értékelés “pedagógiája”. A pedagógiai mérés és értékelés hatása az 

oktatás hatékonyságára. Az eredményes iskola. A minőségfejlesztés intézményi feladatai és 

lehetőségei. 


A hallgató elméleti ismereteit, a témához kapcsolódó szakirodalmi kutatómunkáját ötvöző 

összehasonlító tanulmányt készít legalább két Európai Uniós tagország közoktatási rendszerében 

meghonosodott tartalmi szabályozási gyakorlatáról, vagy a magyar közoktatási rendszer 

szabályozásának kritikai elemzését végzi el, javaslatokat megfogalmazva a közoktatási rendszer 

átalakítására, reformjára vonatkozóan. A dolgozat dokumentálása: portfólió, recenziógyűjtemény 

készítése, prezentáció. 

5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): a dokumentált dolgozat 

értékelése 

10

6. Az értékelés módszere: vizsga 




• Halász Gábor: Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 2001 

• Halász Gábor/Lannert Judit (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Országos 

Közoktatási Intézet, Budapest 2007 

• Mátrai Zsuzsa (szerk.): Tanterv és vizsga külföldön. Akadémiai Kiadó, Budapest 1991 

• Vágó Irén (szerk.): Tartalmi változások a közoktatásban a 90-es években. Okker Kiadó, 

Budapest 1999 

11



Az iskolai szervezet és fejlesztése 



Kreditpont: 2 



K 



Dr. Torkos Katalin főiskolai docens 


TK 

1. A tantárgy elsajátításának célja : 

A társadalmi szervezetek általános szabályain keresztül a hallgató legyen képes az iskolai 

szervezet sajátosságait meghatározni. Sajátítson el a tapasztalatok feldolgozására elemzésére 

alkalmas módszereket és elemzési modelleket. Ismerjék meg az iskola funkciórendszerét és 

társadalmi kapcsolatrendszerét. Legyenek képesek leírni az iskola csoportkapcsolatait, ismerjék 

fel az iskolai együttműködés motívumait. 



A szervezet fogalma és működési sajátosságai, a szervezet önálló élete. Az iskola és 

társadalmi környezetének kapcsolata, az ökológiai modell tanulmányozása. Az iskola 

funkciórendszere, státuszok és hierarchiák az iskolán belül. A csoportkapcsolatok modelljei, az 

együttműködés motívumai. A nem tekintélyelvű környezet kialakításának lehetőségei. Az 

iskolai demokrácia és az iskolai klíma összefüggései, szervezetszociológiai kutatások, 

klímavizsgálatok, esettanulmányok, értékelő és önértékelő dokumentumok elemzése. Elvárások 

az igazgatóval szemben, döntéshozatal és konfliktus a szervezet életében. A saját és mások 

érdekeit szem előtt tartó magatartások sikerei az iskolában. 

4. Évközi tanulmányi követelmények: összehasonlító elemzés készítése két iskola társadalmi 

kapcsolatrendszeréről 





8. A kötelező, ajánlott irodalom: 

• Charles Perrow 1997: Szervezetszociológia. Osiris Kiadó, Budapest 

• Kozma Tamás 1985: Tudásgyár? Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 

• Halász Gábor – Lannert Judit 2007: Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Országos 

Közoktatási Intézet. Budapest 

12



Differenciált tanulásszervezés 



Kreditpont: 2 



G 





TK 


Olyan korszerű tanulásszervezési szemlélet megalapozása illetve erősítése, továbbá olyan 

oktatáselméleti műveltség közvetítése s a meglévő pedagógiai ismeretek integrálása, melynek 

birtokában a hallgató képessé válik a tanítási-tanulási folyamat hatékony és differenciált 

szervezésére, eredményes irányítására a legmegfelelőbb szervezeti formák megválasztásán és 

alkalmazásán, a tanulók tanulási sajátosságait figyelembe vevő tanítási-tanulási módszereken 

keresztül. Betekintést nyer a hátrányos helyzetből, a szegénységből, a kisebbségi létből fakadó 

nehézségek és az iskolai kudarc közötti általános összefüggésekbe, a hátrányok csökkentésére 

irányuló pedagógiai eljárásokba, megismerkedik a tanulásszervezés és irányítás speciális 

eseteivel, mint a távoktatás és a multimédiás tanulásszervezés. 



A pedagógiai differenciálás értelmezése, történeti beágyazottsága, megvalósításának 

irányzatai (adaptív oktatás), színterei, szervezési módjai és munkaformái. Az iskolai kudarc, 

lemorzsolódás nemzetközi kitekintésben. Esélylehetőség és megoldásmódjai (“második esély 

iskolái”). A differenciálás iskolai és tanórai formái. Motiváció és önszabályozó tanulás. 

Személyre szabott tanulási módok. Az IKT alkalmazási lehetőségei a differenciált 

tanulásszervezésben. A differenciált tanulásszervezés korszerű eljárásai a nemzetközi és a 

magyar gyakorlatban. 

4. Évközi tanulmányi követelmények: Tanórai hospitálást követően annak jegyzőkönyvezése 

előre megadott szempontok alapján. Írásbeli projekt készítése (min. 5000 szó) a tárgykörbe illő 

változó témákban. 

5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): zárthelyi dolgozat 

6. Az értékelés módszere: gyakorlati jegy 




• Falus Iván (szerk.) (1998): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti 

Tankönyvkiadó, Budapest. 271-322. p. 

• Kagan Spencer (2001): A kooperatív tanulás. Önkonet Kft, Budapest 

13

14 

• M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Oktatásmódszertani Kiskönyvtár V. Gondolat 

Kiadói Kör, Budapest 

• Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanulás, tanítás. Miért tanulunk jól vagy rosszul? 

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 

• Venter György (szerk.) (2005): Iskolai lemorzsolódás Szabolcs-Szatmár-Bereg 

megyében. Nyíregyháza



A tanulásszervezés módszerei 



Kreditpont: 2 



G 


Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Rozgonyi Tiborné főiskolai tanár 


TK 


A kurzus a didaktikának azon elemeit integrálja, amelyekre építve feldolgozható a tanításitanulási 

folyamat, a szervezeti és munkaformák, valamint a módszerek témaköre. A hallgató 

ismerje meg a tanítás-tanulás elméleti, módszertani, szervezési vonatkozásait, a metodikai 

kultúra, a tanítás-tanulás infrastruktúra összetevőit, legyen képes a tanítás-tanulás szakszerű 

megtervezésére, elemzésére, értékelésére. A tananyag mutassa be a tudás megszerzésének 

logikai alapjait. Ismertesse meg a hallgatókat a gondolkodás formáival és a különböző 

műveletekkel, az oktatás és a képzés tartalmi, tantervelméleti kérdéseivel, alapozza meg a 

pedagógus tudatos elemző és tervező munkáját. 



Az oktatás célja, feladata, tartalma, az iskolai tudás szerkezete. Tanulási koncepciók, egyéni 

tanulási stílusok, a tanulás tanítása. A tanítás mint a tanulás segítése/vezérlése/szabályozása. Az 

oktatási folyamat szerkezete, különös tekintettel a differenciált tanítás-tanulás tanórai és tanórán 

kívüli szervezésére. Az oktatás hatékony módszerei és eszközei, kiemelten a hátrányok 

csökkentését célzó pedagógiai eljárásokra, az integrált oktatásra, az egyéni fejlesztést és az 

önfegyelemre nevelést segítő technikákra. A motiválás-aktivizálás-differenciálás összefüggései 

és alkalmazási variánsai. Az oktatási folyamat tervezése, a pedagógus egyéni terveinek 

gyakorlati vonatkozásai. 


Egy tanórai és egy tanórán kívüli hospitálás adott szempontok szerinti elemzése. Egy adott cél 

„alapján” tervezett projekt összeállítása. 

5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Az értékelés gyakorlati 

jeggyel történik 

6. Az értékelés módszere: írásbeli számonkérés, teszt 


segédanyagok: szakirodalom 

15


• Báthory Zoltán (2000): Tanulók - iskolák - különbségek. Okker Oktatási Kiadó, 

Budapest 

• Falus Iván (szerk.) (1998): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti 

Tankönyvkiadó, Budapest 

• Hortobágyi Katalin (1995): A tanulási folyamat differenciálásának elvei és gyakorlata. 

Budapest 

• Nagy Sándor (1993): Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Bt. Budapest 

• M. Nádasi Mária (2003): Projektoktatás. Oktatásmódszertani Kiskönyvtár V. Gondolat 

Kiadói Kör, Budapest 

16



A kommunikáció elmélete és gyakorlata 



Kreditpont: 2 



G 



Imre Rubenné dr. főiskolai docens 


TI 


Megismertetni a hallgatókat olyan kommunikáció-elméleti ismeretekkel, amelyek 

birtokában képesek lesznek a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek 

fejlesztésére; a szakmai együttműködés megalapozására, a tanulókkal, a szülőkkel, 

társszervezetekkel való hatékony kommunikációra. 



A kommunikáció általános és specifikus modelljei, típusai, funkciói. A kommunikáció 

szintjei és vizsgálati módszerei: verbális, nem verbális, írásbeli kommunikáció, vizuális és 

multimédiás szint. Személyközi kommunikáció: kommunikációs folyamatok, a nyelvhasználat 

tanulása, a nyelv- gondolkodás- kultúra egysége. A nyelv és a társas helyzetek, stílus és 

beszédmodor. Az együttműködési alapelvek – Grice társalgási maximái. Az írásbeli 

kommunikáció szabályai, írásművek a gyakorlatban. A szóbeli és nem verbális kommunikáció 

hasonlóságai és különbségei. A nonverbális üzenetek változatai és azok funkciója a személyközi 

kapcsolatok alakulásában. A kommunikatív kompetencia. A meggyőzés csapdái, hallgatás és 

megértés. Verbális kommunikáció, és annak hatása a diákokra: kommunikációs gátak, 

kommunikációt könnyítő technikák (ajtónyitogatók). Tárgyalási szokások Európában és más 

földrészeken. 

4. Évközi tanulmányi követelmények: ZH írása az elméleti anyagrészekből, kommunikációs 

technikák bemutatása 

5. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 

6. Az értékelés módszere: teszt és esszé jellegű feladatlapok 




• Allan Pease (1990): Testbeszéd. Park Kiadó, Budapest 

• Cs. Jónás Erzsébet (2004): Mindennapi kommunikáció. Krúdy Kiadó, Nyíregyháza 

• Forgács József (1989): A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó, Budapest 

• Hajas Zsuzsa (2002): Kommunikációs gyakorlatok. Pedellus Kiadó, Debrecen. 

• Szabó Katalin (1997): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, Budapest 

• Thomas Gordon (1989): TET, Gondolat Kiadó, Budapest 

• Vera F. Birkenbihl (1998): Kommunikációs gyakorlatok. Trivium Kiadó, Budapest 

17



Pályalélektan – pályaorientáció 



Kreditpont: 2 



G 



Dr. Pauwlik Zsuzsa főiskolai docens 


TK 

1. A tantárgy elsajátításának célja 

A hallgatók ismerjék meg az életpálya-tervezés alapjait, s ennek segítségével munkájuk során 

legyenek képesek felkészíteni tanulóikat az egész életen át tartó tanulás kihívásaira. 

Rendelkezzenek ismeretekkel a pályaválasztás szempontjairól, a helyes döntés előkészítésről. 

Értelmezzék megfelelően a képességek, személyiségjellemzők, tanulói irányultság és a 

pályakövetelmények dinamikus interakcióját. Ismerjék a pályaorientációhoz kapcsolódó 

pályapedagógiai feladatokat. 

2. Kompetenciaterületek: 1, 2, 4, 5, 6, 8. 


A pályaválasztás és pályaorientáció jelentősége az életpálya-tervezésben. Karrier-stratégiák. 

Pályaterv és életszerepek. A szakmaválasztás szempontjai, az értékek és célok összehangolása. 

Képességek, tulajdonságok, motivációs jellemzők, érdeklődési profil szerepe a 

pályaválasztásban. Kérdőívek, tesztek a tanulói önismeret fejlesztésére. A munkaszokások, 

munka-attitűdök, a munka-személyiség kapcsolata a pályaválasztással. Pályaismereti 

alapfogalmak: pályatükör, képzési követelmények, pályaalkalmasság. Az Országos Képzési 

Jegyzék. Szakmacsoportok és a közöttük való “átjárás” szempontjai. A továbbtanulást, 

pályaorientációt segítő kiadványok, szervezetek és szolgáltatásaik. Humánerőforrás- kiválasztás 

és karriertanácsadás. 

4. Évközi tanulmányi követelmények: 2 zárthelyi dolgozat 

5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 



segédanyagok: jegyzetek, szakirodalom 

8. Kötelező illetve ajánlott irodalom: 

• Jim Barrett-Geoff Williams (1990): Teszted önmagad! Karrier kalauz. Jószöveg Műhely 

Könyvkiadó, Budapest 

• Pintér Zsolt (2001): Hogyan csináljunk karriert? Horton International Kft. Budapest 

• Zachar László (2002): Pályaorientáció. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 

18



Önszabályozó tanulás pszichológiája 



Kreditpont: 2 



G 




TK 


A hallgatók ismerjék meg a tanulás pszichológiai folyamataira vonatkozó korszerű 

tudományos ismereteket, modelleket. Rendelkezzenek ismeretekkel a tanulás különböző 

formáiról, a differenciált tanulásszervezésről, és azokról a technikákról, melyekkel 

megalapozható az önálló tanulás képessége. A hallgatók sajátítsák el a hatékony tanulási 

környezet fogalmát. Ismerjék a motivációs bázis jelentőségét, és kialakításának pedagógiaipszichológiai 

eszközeit. A hallgatók gyakorlati ismeretekre tesznek szert a tanulásmódszertani 

felmérés és fejlesztés témakörében. 

2. Kompetenciaterületek: 1, 2, 3, 4, 5. 


Behaviorista, kognitív, humanisztikus tanuláselméletek. A tanulás, mint 

információfeldolgozás. Az iskolai tanulás fogalma, tanulási modellek. Elemi és összetett 

tanulási stratégiák, tanulási stílusok. A stratégiahasználat kudarcának okai. A figyelem, az 

emlékezet és a megértés fejlesztése. A problémamegoldás jellemzői és fejlesztésük. 

Gondolkodási készségek a tanulásban. A metakognitív képességek fejlődéslélektani 

sajátosságai, szerepük az önálló tanulás sikerességében Az egyéni gondolkodásmód, a 

kreativitás szerepe a tanulásban. A motiváció pszichológiai értelmezései. Az intrinsic motiváció 

jelentősége, motivációs technikák. A vita, a kognitív térkép, a kérdezés, tervezés alkalmazása a 

pedagógiai gyakorlatban. A tanulásmódszertani fejlesztés gyakorlata: az input, a process, és az 

output fejlesztési lehetőségei. Kooperatív tanulás és tanulóközösség. 

4. Évközi tanulmányi követelmények: 2 zárthelyi dolgozat írása 




segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek, 


• Mező Ferenc(2004): A tanulás stratégiája. Pedellus Novitas Kiadó, Debrecen 

• Robert Fischer (1999): Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, 

Budapest 

• Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen 

19



Együttnevelés 



Kreditpont: 2 



G 

Előfeltétel (tantárgyi kód): 

TKM1014 



TK 


Az inkluzív (befogadó) szemlélet kialakulásának segítése. Cél, hogy a hallgató kapjon képet 

arról, hogy kik azok, akik számára valamilyen speciális formában segítség nyújtható, és 

felkészíteni arra, hogy a pedagógusként hol és milyen módon tud ebben a folyamatban részt 

venni. Képessé tenni a hallgatókat a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulócsoportok 

felismerésére, megismertetni a sajátos nevelési szükségletű tanulói csoportok problémahátterét 

(okok, tünetetek, kezelése). 



A habilitáció, rehabilitáció fogalomköre. A segítséget igénylő gyerekekről általában. A 

sajátos nevelési igény (SNI) okai, tünetei, fokozatai. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek 

köre. A befogadó pedagógia elvei, az együttnevelés gyakorlati megvalósítása. Kitekintés az 

integráció nemzetközi és hazai gyakorlatára. Rehabilitációs lehetőségek, integrált oktatásuk 

lehetőségei, törvényi háttere, gyakorlati teendők. 

4. Évközi ellenőrzés módja: 

A témakörökhöz illeszkedő 5-8 oldal terjedelmű esszé írása, az év során írott 1 db ZH és a 

hallgató szemináriumi aktivitásának minősítése alapján állapítjuk meg. 


6. Az értékelés módszere: írásos 


segédanyagok: szakkönyvek, DVD 


• Zászkaliczky Péter - Verdes Tamás (szerk.) (2004): Tágabb értelemben vett 

gyógypedagógia. ELTE Bárczi G. GYFK - Kölcsey FRSZ, Budapest 

• Kálmán Zsófia - Könczei György (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris, 

Budapest 

• Szűcs Marianna (2003) Esély vagy sorscsapás. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 

• Illyés Sándor (szerk.) (2000): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi Gusztáv 

Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest 

• Porkolábné Balogh Katalin (1992): Kudarc nélkül az iskolában. Alex-typo Bt. 

20



Multikulturális nevelés 



Kreditpont: 2 



G 



Tantárgyfelelős neve és beosztása: Bodnárné dr. Kiss Katalin főiskolai docens 


SP 


Megismertetni a hallgatókat a társadalmi kirekesztődés ellen irányuló pedagógiai 

lehetőségek elméletével és gyakorlati mintáival, elfogadtatnia sztereotipia - és előítéletmentes 

nevelési gyakorlat szükségességét. Részletes betekintést nyújtani a multikulturalizmus eszmei 

és gyakorlati formájáról, valamint az interkulturális nevelés tervezési és módszertani 

lehetőségeiről. Megismertetni a hallgatókkal a kultúrák közötti hídépítő technikák iskolai és 

egyéb más társadalmi intézményi gyakorlatát. 



Az iskoláink heterogén társadalmi-kulturális környezete, mint a multikulturális nevelés 

gyakorlatának alapfeltétele. A kulturális kölcsönhatás európai dimenziói: multikulturalizmus 

fogalma és értelmezési keretei. A gyermeket befolyásoló szociokulturális környezet 

megismerése. A multikulturalizmus iskolai gyakorlata, az interkulturális nevelés. Az 

interkulturális nevelés tananyag tervezési, értékelési és módszertani sajátosságai. A cigány 

tanulók nevelésének multikulturális tartalma, hátránykezelés és az esélyteremtés lehetőségei a 

kulturális identitás erősítésén keresztül. A kultúrák közötti hídépítő technikák az esélyteremtő 

iskolák gyakorlatában. A kultúraérzékeny gyermekbarát iskola jellemzői. A média szerepe a 

multikulturális társadalom megjelenítésében. 

4. Évközi tanulmányi követelmények: saját tapasztalatokra és vizsgálatra épülő minimum 

hat oldalas tanulmány megtervezése és elkészítése 


6. Az értékelés módszere: írásbeli 




• Feischmidt Margit (1999): Multikulturalizmus. Osiris Kiadó Láthatatlan Kollégium, 

Budapest 

21

22 

• Forray R Katalin - Czachesz Erzsébet – Lesznyák Márta (2001): Multikulturális 

társadalom, interkulturális nevelés. In: Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 

Osiris Kiadó, Budapest 

• Kovács András (1997): A különbség köztünk van. Az antiszemitizmus és a fiatal elit. 

Cserépfalvi Kiadó, Budapest 

• Steinberg, Stephen (1994): Az etnikum mitosza. Cserépfalvi Kiadó, Budapest 

• Torgyik Judit (2005): Fejezetek a multikulturális nevelésből. Eötvös József 

Könyvkiadó, Budapest


Tantárgy neve 

Tanárprofilok 

Tantárgy kódja TKM 2111 

Meghirdetés féléve 2. 

Kreditpont 2 

Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2 

Félévi követelmény 

G 

Előfeltétel (tantárgyi kód) – 

Tantárgyfelelős neve és beosztása Kissné dr. Rusvai Julianna főiskolai adjunktus 


TI 


Jeles pedagógusok tevékenységének megismerése. Tanáregyéniségek sikerességének 

elemzése, a tanítványokra gyakorolt hatásuk. A személyes példa meggyőző erejének 

fölismerése. A nevelő-oktató munka összhangjának megfigyelése tanári életpályák tükrében. 

2. Kompetenciaterületek: 9. 


A tanár–tanítvány kapcsolat elemzése. Simonyi Zsigmond iskolateremtő tevékenysége. 

Legsikeresebb tanítványai. Pápay József kapcsolata tanítványaival. Papp István. 

középiskolákban végzett munkája. Papp István az egyetemi katedrán; a hallgatók 

visszaemlékezései. A tudós tanár munkáját folytató tanítvány: Fazekas Jenő. Sarkadi Nagy 

János, a hajdúböszörményi gimnáziumi tanár. Péter Zoltán, a filozófia és a pedagógia 

oktatója. Tanítás és kutatómunka: Molnár József. Porzsolt István oktató-nevelő és szervező 

munkája a nyíregyházi katedrán. Példa értékű tanári pályák személyes élmények, emlékek, 

önálló kutatások alapján. 

4. Évközi tanulmányi követelmények: házi dolgozat, zárthelyi dolgozat, kiselőadások 

5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): félévközi jegy 

6. Az értékelés módszere: gyakorlati jegy 



a kötelező és ajánlott irodalom megfelelő példányszámban 


• Jakab László: Papp István hetvenéves. Magyar Nyelvjárások. 1971. 5–20. 

• Kövesi Magda: Pápay József (1873–1931): Acta Universitatis Debreceniensis De 

Ludovico Kossuth-Nominatae. 1954. 73–86. 

• Papp István: Emlékezzünk régiekről. Szabolcs–Szatmári Szemle. 1971. 93–100. 

• S. Szabó József: A debreceni Református Kollégium tanárai és kiválóbb növendékei 

1549–1925. Debrecen, 1926. 

• Zaicz Gábor: Adalékok Fazekas Jenő tudományos munkásságához. Folia Uralica 

Debreceniensia. 1999. 213–242. 

• Továbbá tanintézmények évkönyvei, dokumentumai. 

23



Digitális pedagógia 



Kreditpont: 2 



G 


Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Dráviczki Sándor főiskolai tanár 


TI 


A hallgató legyen képes a médiatechnikát alkalmazni az oktatásban. Szerezzen jártasságot 

CD ROM-ok alkalmazásában, ismerjék meg milyen feltételeknek kell eleget tenni az 

oktatásban történő felhasználás szempontjából. A hallgatók sajátítsák el az oktatásban 

használható taneszközök alkalmazási lehetőségeit, kiválasztás szempontjait, pedagógiai 

célrendszerét A hallgatók szerezzenek jártasságot az információhordozó rendszerek 

tervezésében, használatában. 



Információtechnika-média. Médiatechnika alkalmazása az oktatásban. Iskola-számítógépes 

program Magyarországon. Számítógép felhasználása az oktatásban. Pedagógiai 

programcsomag. Egy és több felhasználós CD-romok. CD-romok a tanórán. Önfejlesztés CDromok 

segítségével. CD-romok oktatásban történő felhasználása, a gyakorlati alkalmazás 

szabályai. Informatikai módszerek az oktatásban. Információtechnikai eszközök hatékony 

alkalmazása. A PowerPoint program. Iskolai médiatár. A digitális pedagógia felhasználási 

lehetőségei. A tanítás –tanulás IKT módszereinek alkalmazása, kooperatív, kollaboratív 

módszerek. Digitális tananyagok, taneszközök. 

4. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat. 

5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy. 





• Csánky Lajos (2002): Multimédia PC-s környezetben., Gábor Dénes Főiskola, 

Budapest 

• Kárpáti Andrea (2002): Informatikai módszerek az oktatásban. Nemzeti 


• Sovány István (2002): A multimédia alkalmazása az oktatásban. Okker Kiadó, 

Budapest Magyar CD-ROM-ok diszkográfiája. 

• http://www.neumann-haz.hu/diszkog/index.htm, Neumann-ház Kht, Budapest 

• Forgó Sándor–Hauser Zoltán–Kiss-Tóth Lajos (2001): Médiainformatika. A 

multimédia 

oktatástechnológiája. Líceum Kiadó, Eger, 2001 

24



Alternatív pedagógiák és iskolák 



Kreditpont: 2 



G 


Tantárgyfelelős neve és beosztása: Dr. Brezsnyánszky László egyetemi tanár 


TK 


A stúdium célja bemutatni a hallgatóknak a tömegoktatástól eltérő, legtöbbször speciális 

tananyagot és módszereket alkalmazó iskolákat, iskolakoncepciókat. Ismerjék meg a 

hallgatók az alternatív pedagógiák főbb jellemzőit, az alternatív iskolák megjelenésének 

történeti, társadalmi, pedagógiai okait. Legyen rálátásuk az alternatív pedagógia 

magyarországi helyzetére, a tradicionális iskolákra való hatására. 



Az alternatív pedagógia értelmezése. Az alternatív iskolák megjelenésének társadalmi és 

pedagógiai okai. Különböző alternatív törekvések bemutatása, így például a reformpedagógiai 

gyökerű Waldorf-, Freinet- és Montessori–mozgalmak. Úttörő, hazai törekvések: Gáspár 

László szentlőrinci, valamint Zsolnai József programja. Ismerjék meg a speciális igényeket 

kielégítő, elsősorban szociális-, tanulási- és magatartási problémákat kezelő, 

hátránykompenzáló, tehetséggondozó intézményeket, mint például a Burattino, Kincskereső 

Iskola, Nyitott Világ Iskola, „Kedves-ház”, AKG, Ghandi Gimnázium. 


A témakörökhöz illeszkedő 5-8 oldal terjedelmű esszé írása, valamint egy ZH. 






• Iskola és pluralizmus (1990): Szerk.: Mihály Ottó. Edukáció, Budapest 

• Süss fel nap. I-II.(1999): Soros Alapítvány 

• M. Nádas Mária (1995): Több út. Alternativitás az iskolázás első éveiben. IFA.-BTF.- 

MKM. 

• Németh András (2001): A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, 

Budapest 

25



Az európai iskolák története 



Kreditpont 2 

Heti kontakt óraszám .(elm+gyak.) 0+2 


G 

Előfeltétel (tantárgyi kód) 


Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Brezsnyánszky László egyetemi tanár 


TK 


A stúdium célja bemutatni a hallgatóknak azokat az ismereteket, melyek az iskola 

kialakulásával, változó társadalmi, kulturális és gazdasági szerepének jelentőségével függnek 

össze az ókortól napjainkig. Ismerjék meg az iskoláztatás története során felmerült 

problémákat és azok különböző megoldási módjait. 



A pedagógia tudománnyá válásának folyamata. Civilizációk és kulturális 

továbbélésük. Gyermekképek a történelemben.Utópiák és/vagy alternativitás a 

neveléstörténetben. Magánnevelés és/vagy intézményes nevelés. A nevelés-oktatás mint 

politikum. Nevelési célok a történelemben. Tudományos ismeretek és az oktatás tartalma. 

Struktúrák és továbbélésük. Nevelési-oktatási módszerek az elméletben és a gyakorlatban. A 

pedagógus a történelemben. A nők helye és szerepe a nevelés történetében. Globalizáció és 

specifikáció a pedagógiában. A szülők és az iskola kapcsolata. Az Európai Unió oktatási 

rendszere és azok sajátosságai. 


A témakörökhöz illeszkedő 5-8 oldal terjedelmű esszé írása, valamint egy ZH 

értékelhető megírása 

5. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakolati jegy 

6. Az értékelés módszere: Zárthelyi dolgozat és egy beadott szemináriumi dolgozat 


segédanyagok: szemináriumi terem, szemléltető eszközök, szakirodalom 

8. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.) 

• Horváth László – Pornói Imre: Szemelvények a nevelés történetéből. Élmény Kiadó 

Nyíregyháza, 2003. 

• Mészáros István-Németh András-Pukánszky Béla: Neveléstörténet, Osiris, Budapest, 

2003. 

• Németh András – Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténete. Gondolat Kiadó 

Budapest, 2004. 

• Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Műszaki K., Bp., 2001. 

• http://www.eurydice.org/Eurybase 

26



Iskolalátogatási gyakorlat 



Kreditpont 3 

Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 


G 

Előfeltétel (tantárgyi kód) - 

Tantárgyfelelős neve és beosztása 



TK 


Sokoldalú élmény- és tapasztalatszerzés az iskola belső világával és a pedagógusi 

tevékenységgel kapcsolatban; a szerzett tapasztalatok (jelenségek, esetek) írásos rögzítése és 

pedagógiai, pszichológiai szempontú közös elemzése. Ilyen módon a hallgató szerezzen 

jártasságot a tényanyaggyűjtésben, tapasztalatai szakszerű dokumentálásában és 

értelmezésében. Mindennek segítségével a tantárgy alapozza meg az egyedi tanulói 

személyiség és a tanulói csoportok, közösségek fejlesztéséhez, a pedagógiai folyamat 

tervezéséhez, valamint a folyamatos szakmai együttműködéshez szükséges tanári 

kompetenciákat. 


1. Látogatások a kiválasztott (vagy kijelölt) intézményekben, tanítási órákon és tanórán 

kívüli tevékenységformákon. Tapasztalatszerzés előre megadott megfigyelési/elemzési 

szempontok, feladatok alapján, ezek írásos rögzítése és szabad előadás formájában történő 

csoport előtti bemutatása. A hallgató az iskolában töltendő idő alatt bármilyen kisegítőelőkészítő 

jellegű munkába bevonható, egyéni feladatot kaphat, szükség és lehetőség szerint. 

A gyakorlat tehát nemcsak óralátogatásokból áll, nem korlátozódik csupán a tanítási órák 

időszakára. Részben letölthető napköziben is. 

2. Az iskolalátogatás előkészítése 

3. A tapasztalatok közös feldolgozása 

Feladatkínálat: 

• Figyelje meg a tanulók szabálykövető magatartását, munkamorálját a tanítási órán és 

tanórán kívüli tevékenységekben (tanulmányi foglalkozás, korrepetálás, szakkör stb.) 

• Figyelje meg a tanítási órán spontán módon adódó nevelési lehetőségeket és azok 

megvalósulását. 

• Figyelje meg a tanítási órán a tanult anyag tartalmából adódó nevelési lehetőségeket és 

azok megvalósulását. 

• Figyelje meg a tanár-gyerek interakciók sajátosságait tanórán kívüli tevékenységekben 

(szabadidős foglalkozás, korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás, stb.) 

• Figyelje meg a tanulói kreativitás lehetőségeit szabadidős foglalkozáson. 

• Ismerkedjen meg az iskola életét szabályozó alapvető dokumentumokkal (az iskola 

pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata stb.) 

• Szerezzen tájékozottságot a pedagógus adminisztratív feladataiban. 

• Figyelje meg a tanóra szervezettségét, az idő gazdaságos felhasználását. 

27

• Figyelje meg a tanári kommunikáció (verbális és metakommunikáció) sajátosságait, a 

tanár kérdéskultúráját. 

• Alkosson benyomást egy megfigyelt tanuló órai tevékenységéről és magatartásáról. 

• Figyelje meg a megismerő folyamatok jellemzőit a tanítási órán. 

• Alkosson benyomást egy megfigyelt tanuló tevékenységéről és magatartásáról 

szabadidős foglalkozáson. 

• A tanulói motiváció megnyilvánulási formái, jellegzetességei a tanítási órán. 

• A tanulói motiváció megnyilvánulási formái, jellegzetességei szabadidős 

tevékenységben. 

• Alkosson benyomást a megfigyelt pedagógus tanórai értékelő tevékenységéről, 

értékelő megnyilvánulásairól. 

• Alkosson benyomást a megfigyelt pedagógus értékelő tevékenységéről tanórán kívüli 

foglalkozáson. 

• Figyelje meg a figyelem, fáradás jelenségét, azok jellemzőit a tanítási órán. 

• Aktív részvétel tanulmányi foglalkozáson: egy tananyag megtanulása egy kiválasztott 

(vagy kijelölt) tanulóval. 

• Figyelje meg a gyerek-gyerek interakciók sajátosságait tanórán kívüli foglalkozáson. 


Részvétel a gyakorlaton, a gyakorlat előkészítő foglalkozáson, a gyakorlatról készített 

írásos feljegyzések, részvétel az elemző megbeszéléseken. 


5. Az értékelés módszere: írásbeli, szóbeli 


segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek 

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) 

• Szerk.: Falus Iván (2001): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 

• Szerk.: Hagymásy Katalin-Oroszné Deák Judit (2002): A pedagógusmesterség 

gyakorlati kérdései. Élmény ’94 Bt., Nyíregyháza 

• Szerk.: Schmercz István (2003): A tanulói személyiség megismerése. Élmény ’94 Bt., 

Nyíregyháza 

28



Szakdolgozat 



Kreditpont 5 

Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 


Előfeltétel (tantárgyi kód) 



29



Összefüggő szakmai gyakorlat 1. (Felkészülés a 

tanításra/foglalkozásra és az óra elemzése, 

értékelése) (egyik tantárgy) 

Tantárgy kódja: 

MMM0011 


Kreditpont: 2 



G 



Dr. Czeglédy István főiskolai tanár 

Tantárgyfelelős tanszék kódja. 

TK 


A tantárgy elsődleges célja az, hogy felkészítse a tanárjelölteket a tanításra/foglalkozásokra, és 

lehetőséget biztosítson tapasztalataik reflektív, értelmező elemzésére. Fontos célnak kell tekinteni 

azt, hogy a hallgatók a diák szerep paradigmáját maguk mögött hagyva, de azt el nem felejtve, 

pedagógusként értelmezzék a tanórán történteket, és az így szerzett tapasztalataik segítségével 

sikeresen felkészüljenek az általuk vezetett órákra, foglalkozásokra. A kurzus támogatni kívánja a 

tanárjelölt kezdeményező készségét, törekvéseit az új megoldások alkalmazásában. 


A foglalkozások előkészítésére és azok elemzésére 12 óra fordítandó. 

A tantárgy programja - jellegéből adódóan - flexibilis, és a tanárjelöltek egyéni felkészültségi 

szintjének, személyiségének függvényében változhat, de a következők szükségszerűen 

megvalósítandók: 1) rövid és hosszú távú tervezés, 2) óramegfigyelés, 3) szakmai önértékelés, 4) a 

reflektív gondolkodás fejlesztése. 


A mentortanárral folytatott konzultációk, értékelő megbeszélések, óravázlatok és tervezetek 

készítése, önreflexiók és azok dokumentálása. 

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): Gyakorlati jegy 

5. Az értékelés módszere: A mentortanár által készített numerikus és szöveges részértékelések. 

6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: 

szakirodalom, sajátélmény, tanítás-tanulási napló 

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 

• Balassa Katalin (1998): Iskolai kísérlet a vezetőtanári munka és a tanítási gyakorlat tartalmi 

megújítására. Magyar Pedagógia 3. szám 

• Buda Mariann (szerk. 1999): Eszköztár a tanár szakos hallgatók intézményi gyakorlatához. 

KLTE Neveléstudományi Tanszék, Piremon Kisvállalat Nyomdaüzem, Debrecen-Szikgát, 

127-268. 

• Falus Iván (szerk., 2007): A tanárrá válás folyamata. Gondolat Kiadói Kör, Budapest 

• Knausz Imre (2001): A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési alapítvány 

• Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanítás, tanulás, Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti 


30



Összefüggő szakmai gyakorlat 1. (Felkészülés a 

tanításra/foglalkozásra és az óra elemzése, 

értékelése) (másik tantárgy) 


MMM0021 


Kreditpont: 2 



G 




Tantárgyfelelős tanszék kódja. 

TK 


A tantárgy elsődleges célja az, hogy felkészítse a tanárjelölteket a tanításra/foglalkozásokra, és 

lehetőséget biztosítson tapasztalataik reflektív, értelmező elemzésére. Fontos célnak kell tekinteni 

azt, hogy a hallgatók a diák szerep paradigmáját maguk mögött hagyva, de azt el nem felejtve, 

pedagógusként értelmezzék a tanórán történteket, és az így szerzett tapasztalataik segítségével 

sikeresen felkészüljenek az általuk vezetett órákra, foglalkozásokra. A kurzus támogatni kívánja a 

tanárjelölt kezdeményező készségét, törekvéseit az új megoldások alkalmazásában. 


A foglalkozások előkészítésére és azok elemzésére 12 óra fordítandó. 

A tantárgy programja - jellegéből adódóan - flexibilis, és a tanárjelöltek egyéni felkészültségi 

szintjének, személyiségének függvényében változhat, de a következők szükségszerűen 

megvalósítandók: 1) rövid és hosszú távú tervezés, 2) óramegfigyelés, 3) szakmai önértékelés, 4) a 

reflektív gondolkodás fejlesztése. 


A mentortanárral folytatott konzultációk, értékelő megbeszélések, óravázlatok és tervezetek 

készítése, önreflexiók és azok dokumentálása. 


5. Az értékelés módszere: A mentortanár által készített numerikus és szöveges részértékelések. 


szakirodalom, sajátélmény, tanítás-tanulási napló 


• Balassa Katalin (1998): Iskolai kísérlet a vezetőtanári munka és a tanítási gyakorlat tartalmi 

megújítására. Magyar Pedagógia 3. szám 

• Buda Mariann (szerk. 1999): Eszköztár a tanár szakos hallgatók intézményi gyakorlatához. 

KLTE Neveléstudományi Tanszék, Piremon Kisvállalat Nyomdaüzem, Debrecen-Szikgát, 

127-268. 

• Falus Iván (szerk., 2007): A tanárrá válás folyamata. Gondolat Kiadói Kör, Budapest 


• Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanítás, tanulás, Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti 


31


Tantárgy neve: Összefüggő szakmai gyakorlat 2. 

(Tanítás/Foglalkozás) (egyik tantárgy) 


MMM0012 


Kreditpont: 4 



G 





TK 


A megszerzett elméleti ismeretek szintetizálása, alkalmazása, kísérletező készség 

fejlesztése. Segítse elő a pedagóguspálya iránti elkötelezettség megerősítését. 


12 óra/foglalkozás vezetése. Ebből legalább 9 óra a közoktatásban, a felsőoktatásban, a 

tanár-továbbképzésben különböző pedagógiai stúdium, további 3 óra időtartamban osztályfőnöki 

vagy iskolarendszeren kívüli (pl. tanfolyam, e-tanulás) foglalkozás megtartását jelenti. Mindezek 

során a tanárjelölt pedagógiai diszciplínákat, tartalmakat dolgoz fel, változatos módszerek, 

tanulásszervezési technikák alkalmazásával. 

A program segítséget nyújt a tanárjelölteknek mind a rövid, mind a hosszú távú tervezés 

elsajátítására, az értékelési módszerek gyakorlati megvalósítása. 


A szakszerűen elkészített óra/foglalkozás-vázlatok alapján az előírt óramennyiség 

teljesítése. 


5. Az értékelés módszere: 

A tanárjelöltek szummatív és fejlesztő értékelése. 


szakirodalom, sajátélmény, tanterv/tanmenet, a gyakorló helyen használt tananyagok, 

segédanyagok, információ-hordozók 

7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.): 

• Nahalka István: A modern tanítási gyakorlat elterjedésének akadályai, illetve lehetőségei, 

különös tekintettel a tanárképzésre. Új Pedagógiai Szemle. 2003/3. 


32



(Tanítás/Foglalkozás) (másik tantárgy) 


MMM0022 


Kreditpont: 4 



G 





TK 


A megszerzett elméleti ismeretek szintetizálása, alkalmazása, kísérletező készség 

fejlesztése. Segítse elő a pedagóguspálya iránti elkötelezettség megerősítését. 


12 óra/foglalkozás vezetése. Ebből legalább 9 óra a közoktatásban, a felsőoktatásban, a 

tanár-továbbképzésben különböző pedagógiai stúdium, további 3 óra időtartamban osztályfőnöki 

vagy iskolarendszeren kívüli (pl. tanfolyam, e-tanulás) foglalkozás megtartását jelenti. Mindezek 

során a tanárjelölt pedagógiai diszciplínákat, tartalmakat dolgoz fel, változatos módszerek, 

tanulásszervezési technikák alkalmazásával. 

A program segítséget nyújt a tanárjelölteknek mind a rövid, mind a hosszú távú tervezés 

elsajátítására, az értékelési módszerek gyakorlati megvalósítása. 


A szakszerűen elkészített óra/foglalkozás-vázlatok alapján az előírt óramennyiség 

teljesítése. 



A tanárjelöltek szummatív és fejlesztő értékelése. 


szakirodalom, sajátélmény, tanterv/tanmenet, a gyakorló helyen használt tananyagok, 

segédanyagok, információ-hordozók 


• Nahalka István: A modern tanítási gyakorlat elterjedésének akadályai, illetve lehetőségei, 

különös tekintettel a tanárképzésre. Új Pedagógiai Szemle. 2003/3. 


33



Összefüggő szakmai gyakorlat 3. (Blokkszeminárium) 

(egyik tantárgy) 


MMM0013 


Kreditpont: 1 


Számonkérés módja: 

Mai 





TK 


A tanári pálya gyakorlása során kiemelten fontos tanári kompetenciáknak, különösen az 

önreflexió képességének, a szakmai véleményalkotás, állásfoglalás képességének, szociális 

készségeknek, problémaérzékenységnek, és elfogadó attitűdnek indirekt fejlesztése. A tanítási 

gyakorlatot támogató szeminárium fő célja, hogy a hallgató önreflexióját fejlessze, képes legyen 

kritikailag véleményezni saját tanítási gyakorlatát. A blokkszeminárium lehetőséget biztosít a 

résztvevők tanítással, neveléssel kapcsolatos prekoncepcióinak megismerésére (tudatosodik önmaguk 

számára is), hozzájárul tanári „hitvallásuk” kikristályosodásához. 

2. Tantárgyi program 

A félév során 3-4 alkalommal tömbösítetten szerveződik. A hallgatókat leginkább 

foglalkoztató, saját élményű, tanítással kapcsolatos témák kerülnek megbeszélésre. A szeminárium 

„kevert” munkamódszerű, döntően esetmegbeszélő, de szupervíziós céllal is ötvöződhet. Az egyedi 

tanítási problémák, dilemmák csoportos megvitatása elősegíti a hallgatók kritikai, döntési 

kompetenciáinak fejlődését. Szembesülhet azzal, hogy mások is hasonló nehézségekkel küzdenek. 

Érzelmek, értékek, normák kerülnek felszínre tipikus helyzetekhez kötődően, illetve ki, hogyan kezelte 

ezeket, s milyen eredménnyel. Az esetmegbeszélés javítja a hallgatók szakmai énképét, csökkenti a 

bizonytalanság, feszültség érzését. Szupervíziós technikai elemek alkalmazásával elősegíthető, hogy a 

szupervizált személy rálásson önmagára, jobban megértse, miért viselkedett az adott módon. 

3. Évközi tanulmányi követelmények 

Az esetmegbeszélések beépülnek a portfólióba (pl. vita legérdekesebb hozzászólása, 

gondolattérkép, kérdések, megoldási javaslatok értékelése) 

4. A megszerzett ismeretek értékelése: az esetmegbeszélés révén. 



szakirodalom, sajátélmény 


• Járó Katalin (2005): Sors mint döntés: az érzelmek felfedezése és felszabadítása. Helikon Kiadó. 

Budapest 

• F. Várkonyi Zsuzsa (2005): Tanulom magam. Magyar KK. Kiadó, Budapest 

• Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária (2004):Pedagógiai tervezés Comenius BT. 

• Szekszárdy Júlia szerk. (2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Budapest, 

OKI Dinasztia 

• Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Budapest, Gondolat Kiadói Kör 

34



Összefüggő szakmai gyakorlat 3. (Blokkszeminárium) 

(másik tantárgy) 


MMM0023 


Kreditpont: 1 


Számonkérés módja: 

Mai 





TK 


A tanári pálya gyakorlása során kiemelten fontos tanári kompetenciáknak, különösen az 

önreflexió képességének, a szakmai véleményalkotás, állásfoglalás képességének, szociális 

készségeknek, problémaérzékenységnek, és elfogadó attitűdnek indirekt fejlesztése. A tanítási 

gyakorlatot támogató szeminárium fő célja, hogy a hallgató önreflexióját fejlessze, képes legyen 

kritikailag véleményezni saját tanítási gyakorlatát. A blokkszeminárium lehetőséget biztosít a 

résztvevők tanítással, neveléssel kapcsolatos prekoncepcióinak megismerésére (tudatosodik önmaguk 

számára is), hozzájárul tanári „hitvallásuk” kikristályosodásához. 


A félév során 3-4 alkalommal tömbösítetten szerveződik. A hallgatókat leginkább 

foglalkoztató, saját élményű, tanítással kapcsolatos témák kerülnek megbeszélésre. A szeminárium 

„kevert” munkamódszerű, döntően esetmegbeszélő, de szupervíziós céllal is ötvöződhet. Az egyedi 

tanítási problémák, dilemmák csoportos megvitatása elősegíti a hallgatók kritikai, döntési 

kompetenciáinak fejlődését. Szembesülhet azzal, hogy mások is hasonló nehézségekkel küzdenek. 

Érzelmek, értékek, normák kerülnek felszínre tipikus helyzetekhez kötődően, illetve ki, hogyan kezelte 

ezeket, s milyen eredménnyel. Az esetmegbeszélés javítja a hallgatók szakmai énképét, csökkenti a 

bizonytalanság, feszültség érzését. Szupervíziós technikai elemek alkalmazásával elősegíthető, hogy a 

szupervizált személy rálásson önmagára, jobban megértse, miért viselkedett az adott módon. 


Az esetmegbeszélések beépülnek a portfólióba (pl. vita legérdekesebb hozzászólása, 

gondolattérkép, kérdések, megoldási javaslatok értékelése) 

10. A megszerzett ismeretek értékelése: az esetmegbeszélés révén. 



szakirodalom, sajátélmény 


• Járó Katalin (2005): Sors mint döntés: az érzelmek felfedezése és felszabadítása. Helikon Kiadó. 

Budapest 

• F. Várkonyi Zsuzsa (2005): Tanulom magam. Magyar KK. Kiadó, Budapest 

• Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés Comenius BT. 

• Szekszárdy Júlia szerk. (2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Budapest, 

OKI Dinasztia 

• Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Budapest, Gondolat Kiadói Kör 

35



(Tehetségfejlesztő gyakorlat) 




Kreditpont: 2 



G 





TK 


A tanárjelölt mesterségbeli tudásának gyarapítása a kiemelkedő képességű tanulók 

fejlesztésének változatos módszertani megoldásáról. A különleges tanulási igények kielégítését 

lehetővé tevő tanári kompetenciák (divergens és konvergens gondolkodási képességek) fejlesztése 

a tanárjelölt gyakorlati tevékenységének révén. 


A tanárjelölt megismerkedik a gyakorlóhelyen működő tehetségmentő, tehetséggondozó 

programmal, annak egy relatíve összefüggő egységébe aktívan bekapcsolódik. Foglalkozást tervez 

és vezet, kidolgoz alkalmas feladatokat az alábbi képességek fejlesztésére: 

Fluencia-ötletgazdagság 

Flexibilitás - távoli asszociációk képzésével fogalomrendszerek összekapcsolása 

Originalitás - szokatlan eredményre vezető újszerű megoldások 

Elaboráció - kidolgozottságra törekvés 

Problémaérzékenység - a mindennapi jelenségekben rejlő kihívások felismerése 

Redefiniálás - feladatok átfogalmazása 

Ajánlott tevékenységi formák: pl. vetélkedő, verseny, házi „Ki mit tud?”, kreatív nap-ötletvásár. 

Ajánlott szervezeti keretek: önképző kör, szakkör, szabadidős tevékenység, napközi, kollégiumi 

kör, iskolai rendezvény. 

A tanárjelöltnek gondoskodnia kell arról, hogy a tanulói tevékenységek, produktumok minél 

nagyobb nyilvánosságot kaphassanak. 


A tanárjelölt legalább 5 óra időtartamban kapcsolódik be az intézmény tehetséggondozó 

programjába. Ebből két óra hospitálás jellegű, három óra önálló foglalkozásvezetés. 


5. Az értékelés módszere: gyakorlati tevékenység ötfokú jeggyel való értékelése 


Szakirodalom, módszertani füzetek (Pszichológiai Tanácsadás a pályaválasztásban 2. Torrance 

teszt 


• Balogh László (szerk.) (1999): Tehetségfejlesztő programok. Kossuth Lajos 

Tudományegyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék, Debrecen 

• Farkas Katalin-Avranov András (1998): Tehetséggondozás és alapítvány. Mundus Magyar 

Egyetemi Kiadó, Szeged 

• Kósáné Ormai Vera (1998): A mi iskolánk. Országos Közoktatási Intézet Program- és 

tantárgyfejlesztési Központ 

• N. Kollár Katalin-Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, 

• Ranschburg Jenő (1989): Tehetséggondozás az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest 

• Tóth László (2000): A tehetségesek tanítása. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 

36



(Hátránykompenzáló gyakorlat) 




Kreditpont: 2 



G 





TK 


A pedagógus-pálya gyakorlata során azon kiemelt fontosságú kompetenciák – 

megfigyelőképesség, empátia, tolerancia, kommunikációs képesség – fejlesztése, melyek 

elősegítik a sajátos nevelési igényű, tanulmányi hátránnyal rendelkező tanulók tanulási 

képességének fejlődését. Egyenlő bánásmód, egyenlő esélyek, egyenlő eredmények hármas 

alapelv érvényesítési lehetőségének gyakorlati megtapasztalása. 


• A tanárjelölt ismerje meg, milyen sajátos szervezeti megoldásokat alkalmaz az adott 

intézmény a tanulási hátrányok kompenzálására. 

• Vegyen részt az eltérő szervezésű, funkciójú formákon (egyéni/csoportos korrepetálás, egyéni 

fejlesztés, speciális fejlesztés, korrekció, kompenzáció). 

• Gyűjtsön információt az önállóan megtartandó foglalkozásához a tanulási problémákról, 

deficitekről, alkalmazza a tanulás kutatásának alapvető módszereit. 

• Szakmai kompetenciájának messzemenő figyelembevételével tervezzen meg olyan 

foglalkozást, melynek célja általános tanulási képesség-fejlesztés tartalom-független módon. 

Elsősorban gondolkodási, tanulás-technikai módszereket próbáljon ki kiscsoportos formában, 

egyénre szabottabban szervezze meg a fejlesztést. 

3. Évközi tanulmányi követelmények: A tanárjelölt legalább 5 óra időtartamban kapcsolódik be az 

intézmény hátránykompenzáló programjába. Ebből két óra hospitálás jellegű, 3 óra önálló 

foglalkozás – vezetés, a tanárjelölt kompetenciájának figyelembe vételével. (Ajánlott általános 

tanulási képességeket fejlesztő gyakorlatot szervezni.) 


5. Az értékelés módszere: gyakorlati tevékenység ötfokú jeggyel való értékelése 


szakirodalom, tanári kézikönyvek, 


• Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló, 2003. CXXV. törvény 35. 

§, NAT 202/2007.(VII.31.) KR, „Új tudás program” www.okm.gov.hu 

• Falus Iván (szerk.) Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásában. Nemzeti Tankönyvkiadó, 

Budapest, 2004. 

• Fisher, Robert (1999): Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó, 

Budapest 

• Mayer József (szerk. 2006): Esélynövelő és hátránykompenzáló iskolák. OKI, Budapest 

• Torgyik Judit: Hatékony iskola: együttműködő iskola. Új Pedagógiai Szemle 2004. 10. 

37


Tantárgy neve Összefüggő szakmai gyakorlat 6. 

(Osztályfőnöki foglalkozás vezetése) 

Tantárgy kódja 



Kreditpont 2 



G 



Dr. Szabó G. Ferenc főiskolai tanár 


TK 


A tanulócsoportok, közösségek, valamint az egyes tanulók személyiségének 

megismerését, fejlesztését segítő pedagógiai szerepkör minél átfogóbb megismerése. A 

tanárjelölt azon speciális kompetenciáinak fejlesztése, mellyel eredményesen képes irányítani, 

szervezni tanulócsoportok rövidebb idejű, elsődlegesen szocializációs célú tevékenységét. 

Szülőkkel való együttműködés, hatékony kommunikáció képességének fejlesztése. 


A gyakorlat során tájékozódik a hallgató a tanulócsoportok, közösségek szerveződését, 

fejlődését segítő osztályfőnöki tevékenység intézményi jellegzetességeiről (különböző 

életkorú tanulók esetében). Egyén/csoport fejlesztésének tervezése, dokumentumok, jogi 

keretek, adminisztráció. Hospitálás formájában ismerkedik: 

- az osztályfőnöki tevékenység módszertani sajátosságaival, konfliktuskezeléssel. 

- az osztályfőnök koordináló szerepkörének megfigyelése(szülőkkel való kapcsolattartás 

formái, hatékony kommunikáció, egyéb szakemberekkel/szervezetekkel való együttműködés) 

A hallgató önállóan vezet osztályfőnöki foglalkozást, mely hozzájárulhat a gyermekközpontú 

szemlélet megerősítéséhez, a tanulók eltérő fejlődési feltételeinek figyelembe vételének 

szükségességéről meggyőzi, kommunikációs, konfliktuskezelő és együttműködő képességek 

fejlesztését biztosítja. A teljesítendő feladatok kiterjednek a személyiség és 

közösségfejlesztés, a szülőkkel való kapcsolattartás formáira, metodikáira, pl. 

egészségnevelés, ifjúsági szubkultúra, konfliktuskezelés, életvezetési ismeretek, pályatanácsadás, 

állampolgári tudatosság, aktivitás, nemzeti identitás. A tanárjelölt hospitál 

(legalább két alkalommal) és önállóan megtart két foglalkozást. 


4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy) 

5. Az értékelés módszere: öt fokozatú gyakorlati jegy 


segédanyagok 


• Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária(2004):Pedagógiai tervezés Comenius BT. 

• Szekszárdy Júlia szerk. (2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. 

Budapest, OKI Dinasztia 

• Az osztálytükörtől a falfirkákig. (Módszerek nem csak osztályfőnököknek) Altern 

füzetek 4. Iskolafejlesztési Alapítvány, OKI Iskolafejlesztési Központ, 1992. 

38



Nevelési gyakorlat változó iskolai színtereken 




Kreditpont: 3 



Mai. 





TK 


A tanárjelölt azon speciális kompetenciáinak fejlesztése, mellyel eredményesen képes 

irányítani, szervezni tanulócsoportok rövidebb idejű, elsődlegesen szocializációs célú tevékenységét. 

Az iskolai élet sokszínű kínálatából néhányat szabadon kiválasztva nevelési helyzeteket, eljárásokat, 

módszereket, technikákat próbáljon ki, gyarapítsa mesterségbeli tudását, fejlessze személyes 

hatékonyságát. Az iskola életét teljessé tévő nevelési folyamatokba bekapcsolódva együttműködési és 

kommunikációs képességének fejlesztése (pedagógus kollégákkal, szülőkkel, tanulói szervezettel). A 

tanárjelölt szakmai tudásának, elkötelezettségének fejlesztése sajátos kereszttantervi feladatok 

megtervezésében, tudományos adatgyűjtéssel megalapozott program-tervezésben, innovációs 

tevékenységben való közreműködéssel. 


A tanárjelölt a felsorolt tevékenységek közül három teljesítésével szerzi meg a három kreditet. 

A hallgató tevékenységét a mentortanár irányítja, felügyeli és értékeli. 

Az A.) feladat teljesítése kötelező, ehhez tetszőlegesen választható két másik. 

A) Az (külső) iskola szervezetszociológiája 

A feladathoz kötődő részcél: az iskola, mint egyedi meghatározottságú szervezet 

funkcióinak, az iskolának, mint munkahelynek, továbbá mint valamennyi iskolahasználó 

életvilágának minél részletesebb megismerése. 

- A tanárjelölt a gyakorlat során szerezzen minél átfogóbb képet az adott iskola egyedi 

meghatározottságairól (környezet, kapcsolat, fenntartó és iskolahasználó közösség 

jellemzői, elvárásai), 

- ismerje meg az intézmény céljait, szervezeti, működési sajátosságait (irányítás, vezetés, 

munkamegosztás, hagyományok, iskola szerepe a helyi társadalomban), az alapvető 

dokumentumok tanulmányozása révén, 

- nyerjen betekintést a tanárjelölt az iskola eredményességének mérési-értékelési eljárásaiba, 

- tanárok, tanulók, szülők véleményén keresztül tájékozódjon az iskola belső világáról, az 

iskolai klímáról (interjú, kérdőív segítségével, dokumentumok metaelemzésén keresztül). 

B) Ismerkedés a napközi, középfokú intézmények kollégiumainak működésével, 

foglalkozás vezetése: 

A gyakorlat során a hallgató tájékozódik a napközi otthonban vagy kollégiumban 

folyó pedagógia munkáról, elsődlegesen 

- az önálló tanulás képességének irányított fejlesztéséről, a hátránykompenzáló 

tevékenységről, szilenciumi rendszer működtetéséről, 

- az irányított szabadidős foglalkozások közül kiemelten a prevenciós jellegű programokról, a 

kollégiumi nevelési tevékenység esélynövelő szerepéről gyűjt információt 

(egészségmegőrző, felvilágosító, önmegvalósítást, önképzést segítő munka), 

39

- tanulmányozza a nevelési tevékenység tervezésének dokumentumait, módszertani 

sajátosságait, ötleteket gyűjt, aktívan bekapcsolódik programok lebonyolításába, 

A hallgató szabadon megválaszthatja a tanulói korcsoportot, a foglalkozás típusát, (tanulás 

segítése, szabadidős tevékenység) melyet önállóan megtart. 

A tanárjelölt hospitál (legalább két alkalommal) és önállóan megtart két foglalkozást. 

C) Gyermek– és ifjúságvédelmi feladatok: 

A tanárjelölt a gyakorlat során szerezzen minél átfogóbb képet az iskola általános és speciális 

gyermek- és ifjúságvédelmi feladatáról (prevenció, veszélyeztető körülmények felderítése, feltárása, 

jelzés, közreműködés a megszüntetésben). A különböző tevékenységekben való részvétel járuljon 

hozzá a jelölt felelősségérzetének megerősítéséhez, tegye érzékennyé a hátrányos és veszélyeztetett 

tanulók problémái iránt. 

• Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő programját megismerve közreműködik 

különböző tevékenységekben. Lehetséges tevékenységek (megfigyelés, részleges közreműködés): 

szülőkkel való kapcsolattartás, ügyintézés, esetkezelés, tanácsadás, szakszolgálatokkal 

kapcsolattartás. 

• Szervezzen meg egy-egy komplex programot, mely összhangban van az adott iskola aktuális, 

gyermek- és ifjúságvédelmi feladataival. A program során minél változatosabb módszereket, 

megvalósítási formákat próbáljon ki. Lehetséges tevékenységek: előadás, vetélkedő, fórum, 

tanácsadás, esetmegbeszélés, karitatív akció, fókuszcsoportos megbeszélés, szülőknek szervezett 

előadás. Ajánlott témák: „Sebezhető ifjúság”, élet-halál, bűn, kriminalitás, agresszió, másság, 

életvezetési ismeretek, mentálhigiénés ismeretek, drogprevenció, kortárs-segítők, szenvedélyekfüggőség. 

D) Iskolai rendezvény szervezése: 

Cél a tanárjelölt saját élményei által gyarapítani mesterségbeli tudását, szakmai attitűdjeit az 

iskolai élet „ünnepnapjainak” megszervezésében vállalt tevékenységek révén. Különböző célú iskolai 

rendezvények megszervezésének, lebonyolításának technológiájáról, módszertani, technikai 

feltételeiről tapasztalatszerzés pl. felvilágosítás, fórum, véleménynyilvánítás társadalmi aktivitás, 

akció, tájékoztatás. 

A gyakorlati feladatok legyenek adekvátak a gyakorlóhely profiljával. 

- Iskolai ünnepek pl. verébavató, a névadó napja, fordított nap, nemzeti ünnepekhez kapcsolódó 

ünnepélyek, 

- Iskolai média: újság, rádió, tv, évkönyv, 

- Színjátszó kör, sportrendezvények, diáktalálkozó testvérintézmények között, 

- Tanulmányi, műveltségi vetélkedők, versenyek, TDK, 

- „Jeles napok”, Föld Napja, tematikus rendezvények, környezeti akciók. 

E) Diák-önkormányzati tevékenységben való részvétel 

A gyakorlat célja: felkészíteni a tanárjelölteket a diák-önkormányzati munka pedagógiai 

segítésére. Képessé tenni őket a diákközéletet, iskolai demokráciát alakító közösségek irányítására, 

menedzselésére. 

A tanárjelölt részlegesen (időlegesen) bekapcsolódik az iskolai tanulói szervezet 

tevékenységébe, tájékozódik a diák-önkormányzat működéséről. 

A diák-önkormányzati munka eredményessé tételére javaslatot dolgoz ki, tervet készít egy 

adott terület fejlesztésére. 

A diák-önkormányzatok irányításának elméleti és módszertani sajátosságait messzemenően 

figyelembe véve tanácsadóként közreműködik egy aktuális program sikeresebb 

megvalósításában. 

Kezdeményezi, s a diákönkormányzattal együttműködve megszervez olyan programot, mely 

szorosan kapcsolódik a diákképviselet, a diákjogok, az érdekérvényesítés kérdéséhez (Igazlátó 

nap, fórum, online fórum, testvériskola diákjaival online eszmecsere). 

40


A gyakorlatok megvalósításának részletes dokumentálása változatos média segítségével 

történjen. A tevékenység értékelése, reflektálás, korrekciók, javaslatok rögzítődjenek. A 

dokumentumok a portfólió részét képezhetik. A választható gyakorlatok speciális követelményei az 

irányadóak. 

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): 

Minősített aláírás 

5. Az értékelés módszere: három fokozatú értékelés kiegészítve rövid szöveges indoklással 


7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): (A választható gyakorlatok részletes tematikájával együtt 

egészül ki!) 

• A pedagógusmesterség gyakorlati kérdései. Szöveggyűjtemény. Nyíregyházi Főiskola 

Neveléstudományi és Szociálpedagógia Tanszék, Nyíregyháza, 2002. 

• Diákönkormányzatok /Állampolgári technikák az iskolában (1993): Iskolapolgár Alapítvány. 

Budapest 

• Dobos Zoltánné: Napközis foglalkozások tervezése. Tanítói kézikönyv. 1-2. osztály. Nemzeti 

Tankönyvkiadó, Bp., 2004. 

• Füle Sándor: Alkalmazott pedagógia. A napközi otthoni és a nevelőotthoni nevelés. EKTF 

Líceum Kiadó, Eger, 1997. 

• Füle Sándor: Napközi otthoni neveléstan. Okker, Bp., 2004. 

• Hunyady Györgyné - M.Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés Comenius BT. 

• Kovács Zoltán-Perjés István (szerk., 2002): Életvilágok találkozása. Aula Kiadó, Budapest. 

• Perjés István (2003): Az iskola mítosza. Aula Kiadó, Budapest. 

• Szabó Kálmán: Osztályfőnöki kézikönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997 

• Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI. Kiadó - 

Dinasztia Tankönyvkiadó, 2001. 

• Szvetelszky Zsuzsanna: A KUTDIÁK-in: Fordulópont, 2006/3. 

• Tanári létkérdések. RAABE Könyvkiadó Kft. Budapest I. 3.1. 

• Veczkó József (2002): Gyermek- és ifjúságvédelem. APC Stúdió, Gyula 

• Vopaleczky György: A kollégiumok új pedagógiai programja ÚPSz 1998/09 

• Zrinszky László (2000): Iskolaelméletek és a mai iskolák. Okker Kiadó, Budapest. 

41


Tantárgy neve Összefüggő szakmai gyakorlat 8. 

(Sajátos funkciójú intézmények tevékenységének 

megismerése) 

Tantárgy kódja 



Kreditpont 2 



Mai 



Dr. Torkos Katalin főiskolai docens 


SP 


Sokoldalú kitekintés a közoktatás változatos intézményrendszerére, tapasztalatszerzés 

munkatevékenységükről. Megfelelő tájékozottság nyújtása a tanárjelölteknek a szakmai 

szolgáltató, a szakszolgálatot ellátó intézményekről, melyekkel kapcsolatba kerülhet a tanári 

hivatás gyakorlása során. 


1. Látogatások az alábbi kiválasztott (vagy kijelölt) intézményekben: 

Szakmai szolgáltató intézmények 

Szakszolgálatok 

Felnőttképzési Intézmény, Képzési/továbbképzési Központok 

Integrált (inkluzív) nevelést folytató intézmény, Felzárkóztató oktatást folytató intézmény 

Kistérségi Iskolai Társulások, Szövetségek, TISZK 

2. Tapasztalatszerzés előre megadott megfigyelési/elemzési szempontok, feladatok 

alapján, konzultáció az intézmény/testület tagjaival, és rövid (3-5 oldal) írásbeli beszámoló a 

tapasztalatokról. 

Ez a tevékenység a mentortanár irányításával és a felsőoktatási intézmény pedagógiai, 

pszichológiai egységek képviselőinek részvételével folyik. 


A tapasztalatok elemző feldolgozása írásban. 

4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): minősített aláírás 

5. Az értékelés módszere: írásbeli, szóbeli 


segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek, honlapok 


• Közoktatási Törvény 1993. évi LXXIX. Törvény 

• Pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről… szóló rendelet 

10/1994.(V. 13.) MKM rendelet 

• Pedagógiai szakszolgálatról szóló 14./1994.(VI. 24.) MKM rendelet 

• Online információk 

42



(Portfólió készítése) 




Kreditpont: 5 



G 



Dr. Szabó G. Ferenc főiskolai tanár 


TK 


A pedagóguspálya megismerésére irányuló és a mentortanár irányításával végzett gyakorlat 

tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött, 

illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium tapasztalatainak rendszeres összegzése. (4. sz. 

melléklet a 15/ 2006. IV. 3. OM rendelethez) Olyan, a tanári képzés szakdolgozatának egyik 

összetevőjét jelentő szerkesztett dokumentumgyűjtemény összeállítása, mely lehetővé teszi a tanárrá 

válás folyamatának nyomon követését és ehhez kapcsolódóan a hallgató reflexióinak rögzítését. 


A portfólióba a képzés során készített hallgatói produktumok helyezhetők el, amelyek 

dokumentálják a hallgató szaktanári és pedagógiai fejlődését. A portfóliót a hallgató a diszciplináris, 

pszichológiai, pedagógiai, módszertani tanulmányai, az elméleti és gyakorlati képzés, valamint az 

iskolai gyakorlatok során készített munkáiból állítja össze. A felsorolt területek mindegyikéről 

legalább egy dokumentummal kell rendelkezni úgy, hogy a csatolt anyagoknak a képzés során 

elsajátítandó valamennyi tanári kompetenciát be kell mutatniuk. Ezek a következők: 

• A tanulói személyiség fejlesztése 

• Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 

• A pedagógiai folyamat tervezése 

• A tanulók műveltségének, készségeinek, képességeinek fejlesztése a tudás 

felhasználásával 

• Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése 

• A tanulási folyamat szervezése, irányítása 

• A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása 

• Szakmai együttműködés és kommunikáció 

• Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre 

3. Évközi tanulmányi követelmények: portfólió dokumentumainak folyamatos szerkesztése 

konzultációs lehetőségek igénybe vételével. Tanácsadó lehet az értékelési joggal rendelkezőkön kívül 

(mentortanár, szakvezető, módszertan tanára) bárki, akit a jelölt választ (1 fő), s vele két alkalommal 

konzultálhat az utolsó félévben. 


5. Az értékelés módszere: öt fokozatú jeggyel történik az értékelés 


szakirodalom 


• Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat Kiadói Kör, Budapest. 

• Falus Iván-Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Gondolat Kiadói Kör, Budapest. 

43

TantÃ¡rgy neve: A szemÃ©lyisÃ©g fejlÅdÃ©se TantÃ¡rgy kÃ³dja: TKM 1001 ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

TantÃ¡rgy neve: A szemÃ©lyisÃ©g fejlÅdÃ©se TantÃ¡rgy kÃ³dja: TKM 1001 ...