Turizmus-menedzsment

Gelányi Nóra: Utazásszervezés és
közvetítés
A globalizáció, mint napjaink általános jelensége az utazási vállalkozásokat sem hagyta érintetlenül, hiszen a
fúziós folyamatok éppúgy tetten érhetők a szektorban, mint az intenzív hálózat-építés. Mindezek ellenére nem
alakultak ki világméretű utazási vállalkozások, inkább csak nemzeti és nemzetközi (pl. néhány országra
kiterjedő vagy Európa-szintű) jelentőségű szereplőkkel találkozhatunk (pl. Thomas Cook – Nagy-Britannia;
TUI, Deutsches Reisebüro – Németország; American Express – USA). A jövőben viszont számíthatunk arra,
hogy kialakul egy horizontális és vertikális koncentráció, mely a nemzetközi jelenlét és érdekérvényesítőképesség
erősítését szolgálja. A feltörekvő piacok (pl. Kína vagy a kelet-európai országok) szereplőinek
növekedésével folyamatosan frissül a befolyásos vállalkozások sora, egyben hatékonyabb, versenyképesebb
(együtt)működés jön létre.
Keresleti oldalról még mindig markánsan kirajzolódik az Amerikai Egyesült Államok, Németország és Japán
dominanciája, hozzájuk zárkózik fel Kína és India. A „keresleti triád” kimagasló jelentőségét mutatja, hogy
utasai adják a nemzetközi költések mintegy 40%-át! A gazdaságilag feltörekvő országok fokozott
bekapcsolódása bíztató lehet az utaztatási szektor számára, viszont a vezető küldő országok utazási intenzitását
és színvonalát csak hosszú évek múltán érhetik el.
Kínálati oldalról Európa szerepe továbbra is kimagasló: 2008-ban mintegy 490 millió turistát fogadott
(nemzetközi érkezések 52,9%-a!), melyből 179 millió fő Dél-Európát illetve a mediterrán térséget kereste fel.
Az ekkor még növekedést mutató világturizmus a gazdasági világválság hatására megtorpant, és előrejelzések
szerint a csökkenő tendencia rövidtávon biztosra vehető.
Az egyes utasok szintjén két típust különböztethetünk meg (Landgrebe, S. 2000, pp. 44-46. alapján).
Az ún. globális turista élete során számtalan alkalommal kel útra, kiterjedt ismeretekkel és beható
tapasztalatokkal bír az egyes desztinációk tekintetében. Éppen ezért utazásai során a már jól ismert, „bevált”
szolgáltatási elemeket keresi, melyeket már nem lokálisan vagy nemzeti szinten, hanem globálisan értelmez –
azaz a nemzetközi standardnak megfelelő szálláshelyeket, légitársaságokat, étkezéseket veszi igénybe.
Az ún. regionális turista viszont az autentikus, a mindennapi tapasztalatoktól eltérő célterületeket részesíti
előnyben, és mindig a helyi szolgáltatások igénybevételére törekszik. A felvázolt globális és regionális
preferenciák szembenállása igazi kihívás elé állítja az utaztatási szektort, hiszen e kettős szempontrendszernek
kell a lehető legnagyobb mértékben megfelelnie.
Mindezek alapján a nemzetközi turisztikai trendek azt mutatják, hogy a tömegturizmus klasszikus formáinak (pl.
átalánydíjas tengerparti nyaralások) dominanciája mellett egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az egészség-,
városi, hegyvidéki és vidéki, „alternatív” turizmus, illetve megőrzi fontosságát a hivatásturizmus is. A világ
turizmusának általános alakulását a 2. táblázat foglalja össze.
2. táblázat. A turisztikai kereslet és kínálat alakulását befolyásoló tényezők
Kereslet
Kínálat
Pozitív tényezők Negatív tényezők Pozitív tényezők Negatív tényezők
- szociodemográfiai - a diszkrecionális - a fogadó országok - a fogadó országokban
változások (pl. az aktív, jövedelmek esetleges deviza-éhsége (pl. mutatkozó negatív hatások
fiatalos életvitelű csökkenése (pl. gazdasági harmadik világbeli (pl. tömegturizmus
korosztály növekvő válság esetén)
országok esetén) környezetromboló hatása)
aránya)
- társadalmi változások
(értékváltás)
- új küldő országok
térnyerése (pl. Kína)
- megváltozott fogyasztói
magatartás (last minute
utak, menekülés a
megszokottból)
- a szállítási költségek
növekedése
- politikai konfliktusok,
természeti katasztrófák
- a fogadó terület
ellenállása (pl. a természeti
környezet kizsákmányolása
miatt)
- az ágazati struktúra
diverzifikálásának
szükségessége (a turizmus
a gazdaság második
támasza)
- foglalkoztatás javulása
- a turisztikai küldő és
fogadó országok azonos
gazdasági érdekei
- az utaztatási szektor
időlegesen kiiktat
kínálatából egyes
célterületeket (pl. emberi
jogok megsértése miatt)
21
Created by XMLmind XSL-FO Converter.