Turizmus-menedzsment

Gelányi Nóra: Utazásszervezés és
közvetítés
Ø
281/2008. (XI.28.) Kormányrendelet az utazási szerződésről
A MUISZ folyamatosan figyelemmel kíséri, illetve rendszeresen véleményezi a kormány által alkotott
rendeleteket. Jelenleg a 213/1996. számú kormányrendelet módosítása kapcsán fogalmazott meg – immár EUkonform
– javaslatokat, melyek közül kiemelünk néhány példát:
Ø a block-seat és a charter fogalmának tisztázása;
Ø az utazási vállalkozó fogalmának bevezetése (ezen belül utazásszervező vagy –közvetítő elkülönítése)
Ø a rendelet hatályának kiterjesztése a kongresszusszervezői tevékenységre is;
Ø a szakmai tevékenységért felelős személlyel kapcsolatos feltételek meghatározása (nem kötelező a szakmai
minősítő vizsga, csak megfelelő végzettség, nyelvvizsga és szakmai tapasztalat szükséges);
Ø az utazásszervezőnek nem kellene irodát fenntartania;
Ø a vagyoni biztosíték mértéke a tervezett árbevétel 12%-a (min. 5 millió Ft), charterezés esetén 20%-a (min.
20 millió Ft);
Ø nem támogatják a közvetítői vagyoni biztosíték bevezetését, illetve a belföldi kaució fenntartását;
Ø szigorúbb szankciók alkalmazása az engedéllyel nem rendelkező szolgáltatókra vonatkozóan (max. 10 millió
Ft).
5. Az utazási irodák tipizálása
5.1. Új alkalmazások a marketingben
A modern kor kihívásainak megfelelően annak vívmányait is egyre nagyobb mértékben használja az utaztatási
szektor. Bár a hosszú időn át egyeduralkodó, nyomtatott katalógus a mai napig a legnépszerűbb és leginkább
megtérülő marketing eszköz, az irodák belátták, hogy az internet lehetőségeinek kihasználása nélkül nem
lehetnek versenyképesek a (virtuális) piacon. Annál is inkább, mivel hazai és nemzetközi szinten egyaránt
növekszik az internet-elérhetőséggel rendelkezők száma, a felhasználók kezdetben szűk korcsoportja (főleg
tizen- és huszonévesek) mára kibővült a közép- és időskorúakkal is („Silver Surfer”).
Az irodák által kialakított egyedi, informatív honlapok állandó fejlesztést és információ-frissítést kívánnak,
egyik szereplő sem engedheti meg magának a lemaradást. Egy adott utazási vállalkozás honlapjának
megtervezésekor fontos tudnivaló, hogy egy látogató átlagosan 4 másodperc (!) alatt hoz döntést, és egy
program segítségével (Google Analytics) pontosan visszakereshető, hogy mely tartalomnál vagy lépésnél
hagyták el a honlapot.
Továbblépést jelent a hírlevél-rendszer alkalmazása, mely egyrészt az aktuális ajánlatok, események gyors
közlését, másrészt az ügyfélkör bővítését és információgyűjtést (pl. online kérdőív segítségével) tesz lehetővé.
Az egyes irodák számára szintén jelzésértékű lehet, ha folyamatosan nyomon követik a felhasználók által
készített-szerkesztett tartalmakat, hiszen azok szintén hatással lehetnek az utazási döntés meghozatalára.
Szakmai szempontból indokolt, hogy az egyes irodák saját honlapjaik statisztikáit is figyelemmel kísérjék (pl.
látogatottság számbeli és időbeli változása), és profiljuk megjelenjen a manapság igen népszerű közösségi
oldalakon is (pl. Facebook, iWiW, Twitter). Az iroda földrajzi elhelyezkedésének meghatározásában segítséget
jelenthet a Google térképes alkalmazása. Amennyiben az utazási iroda az internetet hirdetési felületként is
használni szeretné, általában az ún. AdWords-ajánlatok lehetőségével él. Ezek olyan „szöveges hirdetések,
melyek a Google keresőben a lista legelején, illetve a jobb hasábban egymás alatt láthatók, illetve az olyan
partneroldalakon jelennek meg, amelyek jutalékot kapnak ezért a Google-tól” (Németh A. 2010/b).
Költséghatékonyságát tekintve figyelemre méltó, hogy egy elérés mindössze 30-40 forintba kerül, továbbá
szabadon módosítható, leállítható vagy éppen felfüggeszthető.
5.2. Hagyományos és online utazási irodák
Az interneten barangolva az utas nemcsak információkat gyűjthet (például egy adott desztinációról vagy
turisztikai szolgáltatóról), hanem komplex szolgáltatásokat is igénybe vehet az ún. online utazási iroda által. Az
27
Created by XMLmind XSL-FO Converter.