Turizmus-menedzsment

Gelányi Nóra: Utazásszervezés és
közvetítés
3.1. Irodák egymást közt, avagy az utazásszervezők és –
közvetítők kapcsolata
A turizmus rendszerében szükségszerű egymásrautaltságban működő utazásszervezők és –közvetítők kapcsolata
különböző intenzitást és kiegyensúlyozottsági szintet mutathat. Több meghatározó utazásszervező
megkérdezése alapján változatos együttműködési konstrukciók léteznek.
A partnerek kiválasztásában általános gyakorlat, hogy a szervező felméri az adott közvetítő piaci pozícióját,
fizetőképességét (hitelképesség-vizsgálat), korrektségét. Az újonnan belépő partner számára kezdetben előre
utalást ír elő (főképp repülőjegy-értékesítésnél), naponta ellenőrzi a kintlévőségeket, csomagtúrák esetében
pedig csak az utolsó részlet befizetését követően vonhatja le a közvetítő a jutalékát. A közvetítő számára
létfontosságú jutalék kifizetésének módját és idejét rendszerint a szervezővel megkötött szerződés szabályozza.
Szintén bevett gyakorlat, hogy a szervező visszatartja a voucherek kiadását egészen addig, amíg a közvetítő
fizet. Ezen óvintézkedések hatására minimálisra csökkenthető a kockázat, mely például fizetésképtelenség
esetén csődhelyzettel is járhat.
A közvetítők gyakori kifogása, hogy a szervezők különféle módszerek bevetésével próbálják saját
érdekeltségükbe csábítani a közvetítők törzsutasait. A közvetítő általános adatszolgáltatási kötelezettsége
például kiváló alkalmat nyújt az információ-szerzésre, illetve előfordul az is, hogy a szervező csak 2-3 napos
késedelemmel küld – elutasító – visszajelzést a befoglalásról. Amennyiben az utas visszamondja az utazást, a
szervezőt kárpótolja a sztornó-, az utast az útlemondási biztosítás, a közvetítő viszont (néhány kivételtől
eltekintve) nem részesül sem jutalékban, sem egyéb kompenzációban – bár elvégezte az értékesítési munka
számára előírt részét. A visszás helyzetek kiküszöbölése érdekében a MUISZ egy ügynöki szerződésminta
elkészítését indítványozta, mely hozzájárulhat a fentiekhez hasonló ügyek rendezéséhez.
3.2. Az utazási irodák és a bankok kapcsolata
Az utaztatók régi problémáját jelenti, hogy Magyarországon belül igen magas az euró-átutalások költsége. Ezt
az állapotot az javítaná a leghatékonyabban, ha minél előbb csatlakoznánk az euró-övezethez (ún. SEPA Credit
Transfer alkalmazása). Az irodák gondjait szaporítja, hogy amennyiben bankkártyával fizet az ügyfél, magas
jutalékot (forgalomtól függően 0,8-3,5%) von le az illetékes bank. Ennek ellenére az irodák többsége – az
ügyfélvesztéstől tartva – lehetőséget teremt a kártyás fizetésre, és kénytelen elfogadni, hogy egy átlagos, 8-10%-
os árrés mellett alig marad haszna. A magas banki jutalék magyarázata, hogy a bankkártyát elfogadó, ún. POSberendezéseket
az irodák általában csak bérlik, azaz a működtetésért felszámított díj beépül a jutalékba. A
költségek csökkentését jelentheti, ha a terminálüzemeltetést elválasztanák a tranzakciós költségektől, így
bankfüggetlen szolgáltatók is megjelenhetnének a piacon – a versenyhelyzet okán pedig tovább csökkennének
az irodák költségei.
3.3. Az utazási irodák és a légitársaságok kapcsolata
Mivel az utóbbi évek történései – visszaeső utas-szám; emelkedő kerozinárak, adók és illetékek; sztrájkok és
terrorveszély – nagymértékben megnehezítették a légitársaságok működését, ezért egyre kifinomultabb
eszközöket alkalmaznak profitjuk fenntartása érdekében. Ezek az eszközök viszont korántsem kedveznek az
utazási irodáknak, akik gyakran kényszerülnek arra, hogy utasaikat az új keletű változásokra figyelmeztessék.
A légitársaságok másodlagos bevételi forrását jelenti például, hogy a fedélzeti ellátás külön térítés ellenében
rendelhető csak meg; bővítik a feladott csomag(ok) után felszámított díjat, illetve olyan szolgáltatások is
fizetőssé válnak, amelyek eddig az alapárba tartoztak (pl. ülőhely-választási díj, call-center használati díja,
hitelkártya-használati díj, elsőbbségi beszállás díja stb.) Extrém példának számít, hogy a Ryanair fapados
légitársaság tervezi a WC-használati díj alkalmazását, amivel párhuzamosan csökkenti majd a fedélzeti
mellékhelyiségek számát… Az intézkedések következményeként tavaly már az utasok fele fizetett ilyen típusú
szolgáltatásért, közülük az üzleti utazók mutattak nagyobb fizetési hajlandóságot.
Az utazási irodák és a légitársaságok közvetlen kapcsolatát – a fentieken kívül – több tényező is meghatározza;
az irodákat megillető jutalék mértéke például a néhány évvel ezelőtti 1%-ról fokozatosan tovább csökken. Ez
egyértelműen jelzi, hogy a légitársaságok már kevésbé méltányolják az irodák elosztó tevékenységét, és inkább
a direkt csatornákon történő értékesítést részesítik előnyben. A várt eredmények azonban elmaradtak: a
repülőjegyeknek csak 20-25%-át foglalják közvetlenül, egyedül Írországban sikerült elérni a 70%-ot. Az utasok
többsége változatlanul inkább fizet némi plusz szolgáltatási díjat, melynek fejében problémamentessé válik
számára a teljes foglalási folyamat.
25
Created by XMLmind XSL-FO Converter.