Turizmus-menedzsment

1. fejezet - Aubert Antal: Desztinációmenedzsment
Számos tradicionális üdülőkörzet számára a stagnáló, vagy csak alig bővülő piacon a versenyképesség
biztosítása jelenti manapság a legnagyobb kihívást. Ez azonban nemcsak az egyes turisztikai szereplők részéről
– beleértve a településeket is –, hanem az adott helység illetve régió teljes turizmuságazatától is a tervezés és
menedzsment új formáit követeli meg.
A turizmustudományi viták során ebben az összefüggésben már régen felmerült a „desztinációmenedzsment”
fogalma, amely a turizmus tervezésének és szerveződésének újrahangolását jelenti. Az eddigi leginkább
gazdaságilag domináns kezdeményezések változatos tartalma ellenére a desztinációmenedzsment alapvetően azt
a célt követi, hogy az üdülőterületek versenyképességét kooperatív problémamegoldás révén erősítse.
Tevékenységének alapja az innovatív minőségi termékfejlesztés, a konzekvens pozicionális és differenciálási
stratégia alkalmazása . A desztinációmenedzsment alapja a desztináció egzakt meghatározása, mely jelenleg az
egyik legeklektikusabb fogalma a turizmusnak.
1. A turisztikai desztináció értelmezése
A desztináció a turisták által kiválasztott földrajzi területegység, amelynek geográfiai és történelmi szempontból
is egyedi jellemvonásai vannak. Ez a területegység az attrakciók megjelenésének a helyszíne, amelyek
összekapcsolódnak a turisztikai infrastruktúrával és a szolgáltatásokkal, végső soron egy szolgáltatási és
programcsokrot nyújtva a desztinációt felkereső vendégeknek.
A „desztináció” fogalmát az általános szóhasználatban gyakran a „turizmusrégió” fogalmának szinonimájaként
alkalmazzák. Így mindenekelőtt olyan régiók általános megnevezését jelentené, melyeket a turisták utazási
célként választanak ki, s amelyek bizonyos ismertetőjegyek alapján összefüggő tereket alkotnak. A turisztikai
desztináció meghatározó elemei között Buhalis, D. az alábbiakat említi: turisztikai attrakció, megközelítés,
turisztikai szolgáltatások, termékcsomagok, minden olyan tevékenység, melyet a turista a tartózkodása alatt
végezhet és amit a közszolgáltatások nyújthatnak. Jól látható, hogy Buhalis elsődlegesen az alkotóelemekre
koncentrál és kevésbé az egyes elemek közötti kapcsolatrendszerre.
Az UNWTO 2006-os konferenciáján a desztinációt olyan fizikai helyszínként jelölték meg, ahol a turista
legalább egy éjszakát tölt el. Tartalmazza a turisztikai vonzerőket, termékeket, kapcsolódó szolgáltatásokat,
amelyek biztosítják a legalább egy napi helyben tartózkodást. Kiemelik, hogy a fizikai jellegén túl több
„megfoghatatlan” alkotóeleme van, így például az imázs, az arculat. Véleményem szerint az egy napos/éjszakás
korlát beépítése nem indokolt a fogalomba, mert a szállás helyszínének megválasztását számos egyéb tényező is
befolyásolhatja.
A fogalom azonban tágabb értelmezést is feltételez, s nem kizárólag térbeli összefüggésekre szorítkozik. A
desztináció azokat a különböző kínálati szereplőket is magában foglalja, amelyek biztosítják az otttartózkodáshoz
szükséges létesítményeket és szolgáltatásokat – s így a desztináció egyaránt értelmezhető utazási
célként valamint turisztikai termékként is. Ezt a megközelítést erősíti Bieger, Th. (2002), aki a desztinációknak
négy fontos ismertetőjegyét adja meg, amely alapján a desztináció:
· olyan földrajzi terület (resort, település, kistérség, régió, ország, kontinens),
· melyet a vendég, a vendégek egy csoportja célterületnek választ,
· mely rendelkezik a turistafogadáshoz szükséges szolgáltatásokkal (szállás, vendéglátás), a
kikapcsolódás/munkavégzés feltételeivel,
· a beutaztatás legfontosabb versenyegységeiként stratégiai USB[1]-ként kell kezelni őket. A
desztinációk ezzel a turizmusrendszer központi elemeivé válnak, mivel keresleti szempontból homogén kínálati
egységeket alkotnak, melyek biztosítják a turisták számára a különböző szolgáltatásokat; s bár a szolgáltatások
összeállítása kollektív módon zajlik, azok egymástól függetlenül is teljesülnek. Mindemellett a kínálati paletta
nem állhat csupán különböző szolgáltatók eltérő minőségű termékeinek összehangolatlan egymás mellé
állításából, mivel a vendég rendszerint nem a különböző vállalkozások alapján differenciál, hanem a desztináció
1
Created by XMLmind XSL-FO Converter.