Turizmus-menedzsment

Gelányi Nóra: Utazásszervezés és
közvetítés
között, addig a foglalkoztatottak számában már kissé nagyobb, míg végül a teljes forgalom adataiban markáns
eltérések mutatkoznak. Magyarország csak a vállalkozások számában képes szorosan az élbolyt követni, majd
következetesen a 20. helyet foglalja el a két másik listán. Az első helyezetthez képest rendre hétszeres,
tizenkilencszeres, illetve ötvenhétszeres (!) eltérést tapasztalhatunk. Az egyre tetemesebb „távolság”
jelzésértékű annak tekintetében, hogy a magyar utaztatási szektornak bizony van még hova fejlődnie…
Bár a 2. táblázat nem tartalmazza, az ECTAA 2008. évi (meglehetősen hiányos) adatai – kevés kivételtől
eltekintve – mindhárom mennyiségi mutatóban csökkenést mutatnak.
Magyarországon jelenleg kb. 1200, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) által bejegyzett
utazási vállalkozás működik. A saját cégnevük alatt bejegyzett utazásszervezők (és egyben közvetítők)
legkiterjedtebb hálózatával a N-U-R NECKERMAN-utazás Szolgáltató Kft. rendelkezik (88 iroda); a területi
súlypontot pedig egyértelműen Budapest valamint Pest megye képviseli (29 iroda). A lista második helyén a
legrégebbi múlttal rendelkező magyar vállalkozás, az IBUSZ Utazási Irodák Kft. áll (40 iroda),
kirendeltségeinek egyharmada szintén a fővárosban és környékén található. Kereken 20 irodával lett harmadik
helyezett a QUAESTOR Utazásszervező Kft., melyet az OTP TRAVEL Kft. (15 iroda), valamint a VISTA
Utazási Irodák Kft. követ (14 iroda). A szintén régi piaci szereplőnek számító TUI Magyarország Utazási Iroda
Kft. viszont mindössze 3 saját irodával képviselteti magát, ezek mindegyike a fővárosban helyezkedik el.
A hazai utazási vállalkozások érdekvédelmi és érdekérvényesítési feladatát a Magyar Utazásszervezők és
Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) látja el. Az idén 36 éves szervezet mintegy 230 rendes tagot számlál, és
folyamatosan törekszik a taglétszám növelésére. A szervezet jelentőségét mi sem jelzi jobban, minthogy tagjai
bonyolítják a szervezett idegenforgalom 85%-át. Nyolc szakterületi és régiós érdekképviselő, illetve négy
funkcionális bizottság (etikai és jogi, közgazdasági, kommunikációs valamint továbbképzési bizottság) segíti
egyrészt a tagok, másrészt az elnök, Dr. Molnár Gabriella munkáját.
A szövetség rendkívüli tagjai az utaztatáshoz szorosan kapcsolódó egyéb szolgáltatók közül kerülnek ki (pl.
szállodák, autókölcsönzők, biztosítótársaságok). A hangsúlyozottan érdekvédelmi szövetség deklarált célja,
hogy a hatékonyabb működés érdekében minél több szereplőt tudjon sorai közt, ezért 2010 októberétől
országjáró road-show-t szervez. A tagtoborzó során felhívják az érdeklődők figyelmét a MUISZ három fő
tevékenységi körére: politikai lobbi az utazási irodákat érzékenyen érintő rendelet(ek) módosításával
kapcsolatban (kiegészülve fogyasztóvédelmi és kauciós ügyekkel); adótörvényekhez kötődő javaslatok
kidolgozása; fellépés az illegális utazási tevékenységek ellen. A szervezet jogi, adó- és pénzügyi
szolgáltatásokat nyújt, rendkívüli tagjai révén pedig a tagdíjat meghaladó mértékű kedvezményeket biztosít.
Mindezek mellett kidolgozott egy etikai kódexet is (1999), melynek betartását minden tagjától elvárja.
A magyarországi utazási vállalkozások fő profilja egyértelműen a passzív (azaz kiutaztató) turizmus
dominanciáját jelzi (kb. 850.000 fő évente), mely egyúttal a teljes utazási irodai forgalom (226 milliárd forint)
68%-át jelenti! Az egyes célterületek kiválasztásában az ár-érték arány mellett a nemzetközi trendeket is
figyelembe kell venni. Ennek megfelelően továbbra is vezető helyen állnak a „klasszikus” célterületek, mint
Törökország, Egyiptom, Görögország és Spanyolország, ahova jellemzően charterjáratokat indítanak, az
értékesítésben pedig gyakran alkalmaznak first illetve last minute akciókat. A piac továbbra is nagyon
árérzékeny, a válság hatása csak lassan gyengül.
Mindezt alátámasztja a magyarok által legkedveltebb külföldi úti célok rangsora:
1. Olaszország (tengerparti nyaralások, kulturális turizmus)
2. Románia (rokonlátogatás, nemzeti indíttatású utazások)
3. Ausztria (a legközelebbi „nyugati” ország; kulturális turizmustól a síturizmusig)
4. Németország (tradicionális úti cél, számtalan turizmus típus)
5. Horvátország (a legközelebbi tengerpart, megfizethető árak)
6. Görögország (tengerparti nyaralások, kulturális turizmus)
A Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2008-ban a magyar kiutazók mintegy
725 milliárd forintot költöttek külföldön – ebből Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, USA és Olaszország
összesen 42%-kal részesült.
23
Created by XMLmind XSL-FO Converter.