Kommentár 2010/6. szám (pdf)

Kommentár • 2010|6 – Alkotmány
Ad b). Svájcban a szövetségi törvényekkel szemben nincs alkotmányossági normakontroll.
Ezt ugyanis a svájci rendszerben oly könnyen kérhető népszavazás helyettesíti. Vagyis
ahol nincs alkotmánybíráskodás, ott legalább népszavazás van: a szövetségi törvényhozásnak
ott ez a kor lát ja. Egy al kot má nyos de mok rá cia lo gi ká ja ugyan is az, hogy ha egy ál la mi
szervet az egyik lehetséges ellenőrző szerv nem ellenőrzi (esetünkben a svájci Bundesgericht),
akkor legalább valami másmilyen ellenőrzés legyen felette (Svájcban ez a pótszer a népszavazás).
A hatalommegosztásos modern demokráciák egyik kulcseleme ugyanis épp az, hogy
sosem lehet jogi teljhatalmat elfogadni. A korlátlan hatalomnak nagy bizalomra kell alapulnia,
és ez a nagy bizalom az eddigi történeti tapasztalatok szerint szinte mindig megcsalatott.
15 A törvényhozásnak ezért akármilyen választói felhatalmazása van is, hatalma egy
alkotmányos demokráciában nem lehet korlátlan. 16 A hatalom megrészegítő hatásától óvnunk
kell a politikusokat; a bölcsebbje ezt maga is belátja, és Odüsszeuszhoz hasonlóan az
ár boc hoz kötöz(tet)i ma gát, mert tud ja, hogy nem fog tud ni el len áll ni a sziréneknek. 17
A kevésbé bölcset a hajó utasainak a maguk akaratából kell lekötözniük.
2. A hatalom demokratikus konstituálása
Az alkotmányoknak önkorlátozó funkciójuk mellett a másik feladatuk, hogy a hatalmat
megalkossák, vagyis konstituálják. Innen a kifejezés etimológiája is: konstitúció, Constitution,
Verfassung, és ezek ma gyar tü kör for dí tá sa: „alkotmány”. 18 A hatalom konstituálása
azonban önmagában még nem jelent legitimációs faktort, hanem csak ha a hatalmat a
konstituálással valahogy igazolják is, vagyis ha a hatalom forrását is megnyugtatóan tisztáz
zák.
A ha ta lom for rá sá nak a kö zép ko ri Eu ró pá ban Is tent tar tot ták. A szak rá lis le gi ti má -
ci ó nak is kü lön fé le vál to za tai vol tak is mer tek: 1) olya nok, ame lyek kor lát lan ural ko dói
ab szo lu tiz must (a fel vi lá go so dás ke le ti ural ko dók ra uta ló szó hasz ná la tá val: des po tiz -
must) tet tek le he tő vé (a ma gyar tör té ne lem ben a Habs burg ural ko dók igye kez tek ilyen
15 Thomas Jefferson klasszikus szavaival: „A szabad állam nem bizalomra, hanem gyanakvásra épül.”
Idé zi David B. JOHNSON: A közösségi döntések elmélete, Osiris Bu da pest, 1999, 245. A 18. szá zad vé ge óta dik -
tátorrá vált (de eredetileg szépreményű) forradalmárok sora erősíti a jeffersoni gyanakvás szomorú
megalapozottságát.
16 Az an gol meg ol dás ban az el len sú lyo kat a tripartit par la men ten be lül he lyez ték el: az ural ko dó, a fel -
sőház és az alsóház egymást egyensúlyozták a 17. század végi állapot szerint. Az evvel kapcsolatos fogalmi
trükkökhöz lásd részletesebben JA KAB András: A szuverenitás fogalmának megszelídítése = Európai jog és jogfilozófia,
szerk. Paksy Má té, Szent Ist ván Tár su lat, Bu da pest, 2008, 245–266, kül. 246–248. Má ra az ural ko dó
és a fel ső ház sze re pe is eljelentéktelenedett, épp ezért in dult el a rend szer a bí rói fe lül vizs gá lat irá nyá -
ba a már em lí tett Human Rights Act 1998 ki hir de té sé vel.
17 Vö. Jon ELSTER: Ulysses and the Syrens. Studies in Rationality and Irrationality, Cambridge UP (Cambridge–Melbourne)
– Ma i son des Sciences de l’Homme (Pa ris), 1984, 36–37, 87–96. Ha son ló szel lem ben mű ve
címében is SA JÓ András: Az önkorlátozó hatalom, MTA ÁJI, Bu da pest, 1995.
18 A római jogi etimológiáról (rem publicam constituere) lásd JELLINEK: I. m., 4. A ma gyar „al kot mány” szó a
latin constitutio mintájára képződött az „alkot” (constituere) igéből, első használata 1560-ra tehető, lásd Etimológiai
szótár, főszerk. Zaicz Gá bor, Tin ta, Bu da pest, 2006, 19.
14