Kommentár 2010/6. szám (pdf)

Kommentár • 2010|6 – Alkotmány
ura, az az az em ber a gép rab szol gá já vá vá lik, hi szen az ál lam nem egyéb, mint egy nép
belső rendjének egy külső cél eléréséért tett erőfeszítései. 14 Ez a cél pe dig a tech no ló gi ai
fejlődés, a természet legyőzése.
Az alkotmány ennek a technológiai központú modern fejlődésnek az egyik fejleménye.
Az írott al kot mány ugyan azt a sze re pet töl ti be a po li ti ká ban, mint a gép a gaz da -
ság ban vagy az ipa ri ter me lés ben. Ki szá mít ha tó vá és biz ton sá gos sá kell ten ni a ter mé -
szet (em be ri ter mé szet) sze szé lyes sé gé ből fa ka dó eset le ges sé ge ket. Mert vé gül is mi a
tech no ló gia? „A tech no ló gia nem egyéb, mint az em be ri esz kö zök és mód sze rek ös szes -
sé ge, me lyet em be ri lé nyek eszel nek ki, hogy sa ját hasz nuk ra a kör nye ze tü ket az el len -
őrzésük alá vonják.” 15 Az amerikai alkotmány feltehetően az egyetlen alkotmány, amely
a technológiai fejlődést beleszövegezte az alapdokumentumba. 16 A mo dern írott al kot -
mány a tudományos fejlődés egyik technikai vívmánya, azt várjuk tőle, hogy az emberi
természet legkevésbé kontrollálható következményét, a hatalomvágyat keretek között
tart sa. A mo dern jog így vált – mint a po li ti ka inst ru men tu ma – a mo dern tech no ló gi ai
gondolkodás részévé. Közben azonban a viszony lassan kezdett megváltozni: az a látszat
keletkezett, mintha a jog mint instrumentum és nem a politikai bölcsesség foglalata
vol na az írott al kot mány.
A politikai bölcsesség szupremáciája
A világ legrégebbi és legrövidebb írott alkotmánya – legalábbis a legfontosabb alkotmányok
kö zül – az Egye sült Ál la mok al kot má nya. S bár az Egye sült Ál la mo kat a de mok rá -
cia mintaországának te kin tik, az al kot má nyuk ban a de mok rá cia szó egyet len egy szer sem
jelenik meg. Mégis a legstabilabb alkotmány, de nem azért, mert tökéletes, hanem
azért, mert a politikai bölcselet tértől és időtől független felismeréseit tartalmazza (vegyes
kormányzat, hatalom korlátozásának szükségessége, az egyéni szabadság értéke),
úgy biztosítja a stabilitást, hogy a folytonos változások hatásait képes kezelni. Keretet
adott, de nem akart töb bet, mint egy új ál lam lét re ho zá sá ban ér de kelt em be rek aka ra -
tát ki fe jez ni. Mi köz ben a po li ti ka az aka rat vi lá ga, a jog ezen aka rat in tel lek tu á lis egy sé -
gé nek a ki fe je zé se. A po li ti ka esz kö ze a kre a ti vi tás, hi szen te vé keny sé ge a jö vő re irá nyul,
a jog a je lent sza bá lyoz za, esz kö ze az elő írás és a szank ció. A po li ti ká ban a dön tés szá -
mít, ez hordozza a hatalom elemét, a jogban a szabályozás, az értelmezés és az alkalmazás
a meghatározó elem. Jog és politika – eltérő logikájuknál fogva – szövetséges lehet,
de a po li ti ka szup re má ci á ját csak a li be rá lis jog fel fo gás tart ja el kép zel he tő nek. Ha az ál -
lam szerződés, akkor valójában bizonytalanná válik az állam indokoltsága. Ha elég in-
14 Oswald SPENGLER: Em ber és gép, Danubia, Bu da pest, é. n., 60 skk.
15 Loen R. KASS: The Problem of Technology = Technology int he Wes tern Tradition, szerk. Arthur M. Melzer – Jerry
Weinberger – M. Richard Zinman, Cornell UP, Itha ca–Lon don, 1993, 2.
16 Vö. Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya I. 8.: „a tudomány és a hasznos művészetek haladásának
támogatására azzal, hogy a szerzők és a feltalálók számára a vonatkozó írásművek és felfedezések
jogát biztosítja meghatározott időre”.
8