Kommentár 2010/6. szám (pdf)

Kommentár • 2010|6 – Alkotmány
erő for rá sa it je len tik (mert pél dá ul nem főz he tő jó sör tisz ta, íz le tes víz, egész sé ges
kom ló és ár pa nél kül). S óv hat juk azért is, mert tu da to sult ben nünk: más fa jok is ér -
de me sek a túl élés re – a ke resz té nyek ezt te rem tés vé de lem ként gon dol hat ják el, a nem
hí vők pe dig a biodiverzitás vagy más szekuláris ér ték alap ján véd he tik a ter mé sze tet ön -
ma gá ban. Mind ezek fon to sak le het nek ne künk ma guk nak, s fel té te lez het jük, hogy
utó da ink nak is azok lesz nek.
Egy adott alkotmányos megfogalmazás a fenti környezetvédelmi területek közül
egyeseket előnyben részesíthet, másokat kihagyhat a védelemből. A védelem különféle
megfogalmazásai továbbá más-más kérdéseket vetnek fel a tekintetben, hogy pontosan
kit is il let nek majd az adott jo go sult sá gok.
A jelenlegi Alkotmány 70/D. §-a például a már az egészséget veszélyeztető szennyezésektől
mentes környezet jogát írja körül, míg a 18. § általánosabban érthető, az
„egészséges környezet” kifejezés jelentheti a sokféleségét, minőségét megőrizni képes
ökoszisztémákat is. 6
A természeti környezet ökológiai szolgáltatásainak sokfélesége és összetettsége miatt
az alkotmányos védelem lehetősége tehát nem feltétlenül csak abban áll, hogy speciális,
ökológiai szempontú alapjogokat vagy állami kötelezettségeket fogalmazunk meg, hanem
ab ban is, ha el ső sor ban az élet hez, az egész ség hez, to váb bá a kul tu rá lis vagy nem -
zeti örökséghez, sőt még a gazdasági verseny szabadságához (egyik szereplő szennyezése
korlátozhatja egy másik szereplő lehetőségeit) kapcsolódó jogokon és kötelezettségeken
ke resz tül is. Ha a kör nye zet vé de lem mel kap cso la tos al kot má nyos elő írá so kat gya ra pít -
juk, azt el ső sor ban ott és ab ban az ér te lem ben szük sé ges meg ten ni, ahol a már lé te ző
alkotmányos garanciák nem nyújthatnak védelmet.
Minek nevezzelek?
A ter mé sze ti erő for rá sa ink vé del mé ről ma alap ve tő en há rom po li ti kai kon cep ció men -
tén szokás beszélni. Így e tevékenységünk kaphatja a környezetvédelem, a fenntartható
fejlődés és a nemzedékek közötti igazságosság (vagy a jövő nemzedékek védelme) címkéjét
is. E há rom fo gal mat gyak ran egy más szi no ni má i ként is em le ge tik, ho lott ezek a fo -
gal mak egy más sal nem fel cse rél he tők, egy más sal nem azo no sak. E vég ze tes ös sze ke ve re -
dést itthon például a területet felügyelő szakombudsman intézményének létrehozása
sem segítette elkerülni, amikor a hatáskörében környezetvédelmi biztost a jogszabály a
jövő nemzedékek szószólójának nevezte el.
E három tevékenységi terület közül a legszűkebb fókuszú a környezet- és természetvédelem. Itt
azokat a kölcsönhatásokat, kapcsolatokat vizsgáljuk, ahol az emberi tevékenységek fizikailag
érintkeznek a természeti környezettel. Ide tartozik a természeti erőforrások elsajátítá-
6 A jelenleg hatályos Alkotmány környezetvédelmi rendelkezéseinek értelmezéséről lásd MAJTÉNYI Balázs:
18. § [Az egészséges környezethez való jog] = Az Alkotmány kommentárja, szerk. Jakab András, Századvég, Budapest,
2009, 512–537; UŐ.: A jövő nemzedékek és a természeti tárgyak köztársasága?, Fundamentum 2008/1.,
17–28; FODOR László: Környezetvédelem az alkotmányban, Gondolat – DE ÁJK, Budapest–Debrecen, 2006.
26