Kommentár 2010/6. szám (pdf)

Kommentár • 2010|6 – Alkotmány
Balázs Zoltán
AZ ALKOTMÁNYOZÁS
MINT A POLITIKAI SZABADSÁG PRÓBÁJA
1. Alkotmányozási helyzet
2010 őszén Ma gyar or szá gon al kot má nyo zá si láz tört ki. En nek több, egy más sal össze -
füg gő oka van. Az egyik a kor mány zó ko a lí ció köz vet len és be val lott szán dé ka, amely
2011 tavaszára jelentős alkotmányreformot, vagy egyenesen „új” alkotmányt irányoz elő
(hogy az „új” ho gyan ér ten dő, már is el vi kér dés). A má sik a ha tá lyos al kot mány több -
szöri megváltoztatása, amely az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását tartalmazó
alkotmánymódosításban kulminált. De legalább ilyen horderejűnek volt tekinthető az
ön kor mány za ti vá lasz tá sok sza bá lya i nak meg vál toz ta tá sa és a par la ment lét szá má nak a
kö zel meg fe le zé se. Az utób bi azért, mert ez zel – nolens-volens – a je len leg ha tá lyos vá -
lasz tá si rend szer fö lött is ki mon da tott a ha lá los íté let, hi szen az ér vé nyes sza bá lyok egy -
szerűen nem alkalmazhatók kétszáz mandátumra. 1 A har ma dik ok az, hogy a rend szer -
váltás során alapjában átírt Alkotmány önmagát ideiglenesnek deklaráló jellege az elmúlt
húsz év ben ki sebb-na gyobb mér té kű, de ál lan dó nyo mást gya ko rolt a szé les ér te -
lem ben vett po li ti kai köz vé le mény re, az az ma gá ból az Al kot mány ból is kö vet ke zett egy
al kot má nyo zá si fel szó lí tás. Vé gül tu do má sul kell ven ni, hogy az el múlt hat-hét év ben
be kö vet ke zett tek to ni kus po li ti kai vál to zá sok nak a ha tá lyos Al kot mány hoz va ló vi szo nyí -
tá sa po li ti kai ér te lem ben va ló szí nű leg el ke rül he tet len fej le mény volt. Két egy sze rű kér -
dés ben meg fo gal maz va: ho gyan ju tot tunk idá ig? S hogy idá ig ju tot tunk (je lent sen ez
bár mit is), an nak van-e, s ha igen, mi kö ze az al kot má nyunk hoz? En nek az el szá mo lá -
si-elszámoltatási hangulatnak talán van egy mélyebb értelme is: egy-egy nemzedék olykor-olykor
tarthat kollektív lelkiismeret-vizsgálatot, s két évtized eltelte éppen ezt a
nemzedéki határt adja meg. Ha az önmagunkkal való politikai szembenézés legalkotmányosabb
formáját keressük, akkor az minden bizonnyal éppen az Alkotmányra való reflexió
lesz. Ebben az általános értelemben tehát érthető és méltányolható is, hogy az alkotmányozás
ma Magyarország egyik fontos közügye lett.
1 Egyszerűen arról van szó, a megyékhez (területekhez) rendelt jellemzően 5-6 mandátum felét (kettőthármat)
nyilvánvalóan nem lehet arányosan el osz ta ni négy-hat párt kö zött. Ezért ezek az or szá gos lis tá ra
ke rül nek. Egye dül Bu da pes ten ma rad hat el vi leg elég man dá tum az ará nyos el osz tás hoz. Kö vet ke zés kép -
pen len ne egy bu da pes ti te rü leti meg egy or szá gos lis ta, több sé gé ben vi dé ki sza va za tok kal és man dá tu -
mok kal (az az kvá zi-vi dé ki lis ta). Ter mé sze te sen meg le het szün tet ni a te rü le ti kép vi se le tet, s csak az or -
szá gos lis tát meg tar ta ni, vagy az or szá go sat meg szün tet ni és azo kat a man dá tu mo kat vis sza ad ni a te rü le -
ti ek hez (a kom pen zá ció le he tő sé ge így per sze el vész), vagy akár az egyé ni ágat is föl le het szá mol ni; de
bármelyik megoldást választja is a törvényhozás, az már nem kérdés, hogy döntési kényszerhelyzetbe hozta
ma gát az zal, hogy ra di ká li san csök ken tet te a kö vet ke ző or szág gyű lés lét szá mát.
34