Kommentár 2010/6. szám (pdf)

Kommentár • 2010|6 – Alkotmány
milyen eljárásban (népszavazással vagy anélkül, ellenzéki pártokkal vagy anélkül) fogadták
azt el. 33 Ha az ország sikeres lesz (gazdaságilag, demográfiailag, közhangulatában),
ak kor az al kot mány egyút tal a si ker szim bó lu ma is lesz, és tisz te le te a la kos ság kö ré ben
fo ko za to san egy re na gyobb lesz. Ezért az olyan ér vek nek, mint hogy a kor mány párt ok
nem tet ték vi lá gos sá a vá lasz tá sok előtt, hogy új al kot mányt akar nak (sőt az, hogy pon -
to san mi lyet akar nak, még most sem vi lá gos), vagy hogy nem rég az el len zé ki pár tok ki -
vonultak az előkészítésből, hosszú távon nincs jelentőségük. Akik most 1989-et védik az
új al kot má nyo zás sal szem ben, azok ugyan úgy nem tö rőd nek az ak ko ri el já rá si és fel ha -
talmazási hiányosságokkal, noha (a jelenlegieket persze nem tagadva) azok kategóriákkal
sú lyo sab bak vol tak.
A ke let ke zé si el já rás nak (a szán dé kos és meg alá zó an pro vo ka tív el já rá si hi bá kat le szá -
mítva, amelyek kezdettől fogva negatív szimbólummá tennék a dokumentumot) egy alkot
mány le gi ti mi tá sa szem pont já ból már ele ve is csak kor lá to zott a je len tő sé ge: az el fo -
gadás után az idő múltával az esetleges eljárási kérdések egyszerűen ellényegtelenülnek.
*
Ha az elkészülő alkotmány szövege olyan lesz, hogy az a jogállami, demokratikus és
szim bo li kus kri té ri u mok nak meg fe lel, ak kor az al kot mány nak meg lesz a potenciális legitimitása.
Eddig terjed a mostani kodifikáció felelőssége. Az azonban, hogy egy ilyen alkotmány
végsősoron a gyakorlatban tényleg tud-e közösség-összetartó szimbólumként
működni (és ezáltal tényleg legitimmé válik-e), elsősorban az alkotmány szövegével alig
összefüggő tényezőktől függ majd.
Ha ugyan is az új al kot mány ra épü lő re zsim vé gül gaz da sá gi lag, de mog rá fi a i lag, mo -
rálisan és közhangulatában sikeres lesz, akkor a siker majd kivetül az alkotmányra is, és
az egyút tal a si ker szim bó lu ma lesz. Ezt a si kert ma ga az al kot mány nem fog ja tud ni ga -
rantálni, csupán annak „szükséges, de nem elégséges” feltételeit adhatja meg. Ezek az
al kot mány jo gi fel té te lek egyéb ként a rend szer vál tás kor is adot tak vol tak: va gyis akár a je -
len leg ha tá lyos Al kot mán nyal is si ke res le he tett vol na az or szág. Saj nos nem lett az, de
ez nem az Al kot má nyon mú lott (ha nem in kább po li ti ku sok ügyet len sé gén és/vagy er -
kölcs te len sé gén, va la mint a vá lasz tói men ta li tá son). Az új al kot mány is csak egy ha son ló
le he tő sé get fog ad ni, ami vel él het az or szág. Ha a le he tő ség gel nem tu dunk él ni, ak kor
15-20 év múl va majd jó esél lyel a po li ti ku sok és a pub li cis ták eszé be fog jut ni, hogy tár -
sadalmi problémáink oka valójában az akkor hatályos alkotmány. Ez esetben vélhetően
2030 körül ilyen-olyan vegyes színvonalú elemzéseket fogunk majd olvasni arról, hogy
az ak ko ri al kot mány szö ve ge mi ért is olyan rossz, ne tán mit ron tot tak el a 2010/11-es
keletkezési eljárás során. És akkor majd megint minden kezdődhet elölről.
Mindannyian (a mostani alkotmányozási folyamat pártolóit és ellenzőit is egyaránt
be le ért ve) csak azt re mél het jük, hogy ez nem így lesz. Az al kot mány irán ti bi za lom (és
33 Az elfogadási eljárásra egyébként nincs „európai minta”. Ahány ország, annyiféle eljárás volt (akár külön
alkotmányozó nemzetgyűléssel, akár parlamenttel, akár végrehajtó hatalmi szövegezéssel, akár népszavazással,
akár anélkül). A módszerek sokféleségéről áttekintően lásd az írás végén szereplő táblázatot.
22