Kommentár 2010/6. szám (pdf)

Kommentár • 2010|6 – Alkotmány
azok a dek la rá ci ói és meg ha tá ro zá sai, ame lyek oly ked ve sek kül föl di al kot má nyo zók szá -
mára”. 7 Vagyis valaminek a hiánya a legfőbb erőssége egy dolognak. A jog uralma azonban
egyáltalán nem ködös, mint Albion éghajlata. Dicey semmit nem tart félrevezetőbbnek,
mint azt, hogy az angol alkotmányt nem emberi alkotásnak, hanem személytelen
fejlődésnek tartsák. Mi több: abszurdnak nevezi, hogy valaki megfoghatatlan,
mint egy ter mé sze ti fo lya mat nak lás sa az an gol jog ura lom ki ala ku lá sát. Az an gol jog
ugyanis a bírói döntések hosszú sorozatában alakult ki: „Az alkotmányunk, röviden, bírók
által alkotott (judge-made) al kot mány, és ar cán vi se li mind azo kat a jó és rossz vo ná -
sokat, amelyeket a bírók által alkotott jog vésett rá.” 8
Már csak annyi maradt hátra, hogy ennek a tradicionális joguralomnak az elemeit
fel so rol juk. Dicey szö ve ge alap ján Hor váth Bar na így fog lal ta ös sze eze ket a kri té ri u mo -
kat: „a há rom jog elv, hogy 1. sen ki sem szen ved het jo gos sé rel met vagy bün te tést, ha -
csak a rendes bíróság megállapítása szerint meghatározott jogsértést [nem] követett el,
2. senki sincs a jog felett, tehát alá magánegyének jogeseteit eldöntő rendes bírói határozatok
fejlesztették ki és konkretizálják”. 9 Felfogásom szerint a jog eme szupremáciája,
te hát a jog ura lom ké pes úgy biz to sí ta ni az egyé nek sza bad ság jo ga it és a jog nak alá -
ren del ni még a köz hi va tal no ko kat is, hogy az al kot mányt nem ír ják le. Min den írott al -
kotmány politikusok műve, amihez a jogot mint technikai eszközt veszik igénybe. Az
már történelem iróniája, hogy éppen az angol szabadságjogok érvényesítése nevében
kezdődött meg az amerikai függetlenségi háború, amely végül az első írott alkotmányban
ért véget – talán nem véletlen, hogy amerikai alkotmány ennyire időtállóvá vált, hiszen
zömében csak azokat a dolgokat rögzítették, amelyek eleve adottak voltak az angol
írat lan al kot mány ban. En nél töb bet, il let ve a fel hal mo zott po li ti kai böl cses ség nél töb -
bet nem akartak beleírni az alkotmányukba. Minden alkotmánynak, legyen írott vagy
írat lan, két fő funk ci ó ja van: a le he tő sé gek ha tá rá ig véd je a pol gá rok jo ga it, va la mint
biz to sít sa a bé két. Ezt a két fő célt azon ban csak a po li ti kai lo gi ka s nem a jo gá szi buz -
galom érheti el.
Modern technológia és az alkotmány
A po li ti kai tu dás mo dern fel fo gá sa épp úgy technicizálódott, mint a mo dern élet egyéb
aspektusai. Hogy miért vannak egyáltalán írott alkotmányok, azt csupán a modernség
lényegének megértése révén érthetjük meg. Hogy az ember megkülönböztető vonása
éle té nek mi nél biz ton sá gos sá té te le, nem szo rul bi zo nyí tás ra. Az vi szont ta lán igen,
hogy a technika vagy technológia problémája nem a modernség kérdése, hanem kezdettől
fog va is mert és tár gyalt kér dé se volt az eu ró pai tu do mány nak. Pla tón az el sők kö zött
volt, aki tu da to sí tot ta, hogy az em ber min den elő re tett lé pé sé nek ára van. A nagy tech -
nikai újítások között az írás bevezetése az elsők között volt. Platón Phaidrosz című dialó-
7 Uo., 116.
8 Uo.
9 HORVÁTH Barna: Angol jogelmélet, Pallas Stú dió – Attraktor, Bu da pest, 2001, 17.
6