Költészet és valóság Gyulán - Színház.net

KRITIKAI TÜKÖRCsíky András (id. Faustus), Ambrus Emese (az anhalti hercegné), Laczkó Vass Róbert(az anhalti herceg), Bogdán Zsolt (ifj. Faustus)Ilovszky Béla felvételeirep, mégsem egyszemélyes elôadás a kolozsvári Faustus. Az idôsFaustus alakját átmelegíti Csíky András rezignált bölcsessége éskikezdhetetlen életkedve. Hatházi András a bohócság és a komolysághatárán egyensúlyozó fôördögöt játszik. Panek Kati szólójaszínészi remeklés. Kézdi Imola nemcsak szépségével, de színésziérettségével is fôszereppé teszi Mephistophilist. S a többiek, aszínház vezetô mûvészei és fiataljai, akiknek ezúttal csupán néhányszavas megszólalás jut, két órán át látható és láthatatlan jelenlétükerejével is segítik Bogdán Zsoltot.■A beregszászi elôadásban – Trill Zsoltnak hála – Karnyóné félnótásfiacskája, Samuka kerül a cselekmény középpontjába, az ô látószögénkeresztül szemléljük a többiek ôrült világát, amelyben aligvan rendszer. A papírdoboz falak, a portékákkal, zsákokkal, megnevezhetetlenkacatokkal zsúfolt tér, a jobb oldalra beszorított,zenekari dobogónak használt szekér, Lázár asztala s a centrálisanelhelyezett négykarú „ringlispíl” látványban is káoszt idéz. A padlónegerek, a lámpákról lecsüngô papírcsíkokon legyek s más apróállatokdöglenek bele a ragasztóba. Az elôadás elôtt és a szünetbena társulat Csokonai-mûvekbôl citál részleteket, s csak a záróképbenderül ki: ôk a deus ex machina szerepét betöltô tündérek.Vidnyánszky Attila a Karnyóné nem túl cselekményes jeleneteitzömmel magánszámok füzérére szûkíti, ami a két sztár, GáspárSándor és Eperjes Károly számára kínál szólózási lehetôséget,ugyanakkor áthidalni hivatott az összeforrott társulat és a vendégekjátékstílusa közötti – így is szembetûnô – különbségeket. Hajdaniközös sikerük, A hetvenkedô katona óta Eperjes színészete mitsem változott, míg Gáspár váltásai, spétjei, egyszóval humora önironikusés kesernyés felhangot kaptak. A címszerepben SzûcsXXXVI. évfolyam 10. számNelli is többnyire szólózásra kényszerül. A rendezô túl sokszor hagyatkozika színésznô alkatából fakadó direkt komikumforrásra,holott amikor Karnyóné búcsúzik az élettôl, kiderül: Szûcs Nelliellenállhatatlan komikumában micsoda tragikum sûrûsödik.Az epizódokra tördelt elôadást Trill Zsolt alakítása tartja össze.Az ô szólói bohócmutatványok, reflexív és önreflexív kommentárok,valamint bölcs vagy lírai vallomások. Felejthetetlen, ahogybeleragad az egerek elveszejtésére szolgáló ragasztós papírokba, slejön ülepérôl a nadrág; amikor ellentmondva a gravitáció törvényeinekleragadt lábú teste negyvenöt fokra leng ki; amikor Lipitlotty(Eperjes Károly) megleckézteti, s „fapénz, b...d meg, fapénz”kijelentéssel alázza meg Samut, de a kurafi póruljártakor Trillcsendesen, fanyar bölcsességgel s csepp kárörömmel a hangjábanismétli meg az ominózus mondatot; amikor és ahogy bebizonyítja:nem is olyan „tejes az a kukorica”.A meglehetôsen szélsôséges eszközökkel élô, a komikumnak avásári színjátéktól az abszurd humorig ívelô skáláján mozgóelôadás Trill Zsoltnak köszönhetôen egy ponton elemelkedik,poézissel telítôdik. Ez a hebehurgya fiú halott macskáját szeretgetiés püföli, bögréjébôl itatja, és boaként tekeri a nyaka köré, kopott,tépett madárkáját pedig vállára ülteti, inge alá rejti, anyjahalálakor ölébe veszi; a többiektôl elkülönülve, kettesben szomorkodnak.S amikor mindenki örül Karnyó (Varga József) hazatértének,a halottak feltámadásának s a boldog végnek, Trill aringlispíl egyik ágáról lelógó csengô láncába ülteti madarát, lassanmegmozdítja a forgó szerkezetet, egyre gyorsabban rohankörbe, s röpteti társát. Közben Samuka is egy kicsit elemelkedik aföldtôl, lélekben maga is száll, miközben lemegy róla a fény. A forgóleáll, s a láncba szorult csapzott állat képe mint metafora zárja aberegszászi produkciót.Ez a kép a tizenötödik kisvárdai fesztivál mottója lehetne.2003. OKTÓBER ■ 4 7