Lakóövezetek revitalizációja - mag
Lakóövezetek revitalizációja - mag
Lakóövezetek revitalizációja - mag
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Lakóövezetek</strong> <strong>revitalizációja</strong>: lakásból lakás<br />
TERÜLETREVITALIZÁCIÓ<br />
Barcelona - Óváros<br />
BARCELONA TÖRTÉNETÉBÔL...<br />
Katalónia fôvárosát az ókorban a karthágóiak<br />
alapították a Földközi tenger partján.<br />
Hispánia provincia fontos bor- és kerámia<br />
exportáló kikötôje az arab hódítások következtében<br />
vált a nyugati kereszténység<br />
végvárává. A XII. századtól fejlôdött a Pireneusok<br />
mindkét oldalán hatalmas területeken<br />
Valenciától Nizzáig elterülô Katalán királyság<br />
székvárosává, az egész mediterrán világ<br />
egyik fontos kereskedelmi központjává.<br />
A mórok kiûzése után (1492) Katalónia<br />
beleolvadt az egyesült Spanyol Királyságba.<br />
Amerika felfedezését követôen, a XVI-<br />
XVII. században, a Földközi tengerrôl áttevôdött<br />
a világtengerekre a kereskedelem súlypontja,<br />
Barcelonát politikailag háttérbe szorították,<br />
gazdasági jelentôsége pedig lecsökkent.<br />
1753-ban a kikötôt védô földnyelv<br />
tövében egy új telep felépítését rendelte el a<br />
város túlzsúfoltságának csökkentése érdekében<br />
V. Fülöp király. A tervezett negyed, a La<br />
Barceloneta, párhuzamos utcahálózata családi<br />
háznyi keskenységû tömbökre szabdalta<br />
fel a területet.<br />
A középkori falak övezte város életében<br />
jelentôs évszám: 1775, ekkor nyílt meg<br />
ismét kikötôje - most már az óceánokon túli<br />
kereskedelem számára is, és ebben az évben<br />
vágták keresztül a várostestet egy új,<br />
széles utcával, a La Ramblával, ami a kikötôt<br />
és az ország belseje felé nyíló városkaput kötötte<br />
össze.<br />
122<br />
Barcelona: A Neri Szent Fülöp temploma elôtti hangu -<br />
latos tér az óváros egyik meghitt szeglete.<br />
A XIX. század ipari forradalmából a<br />
szorgalmas és tehetséges katalánok is kivették<br />
a részüket, és a város egyre fontosabb<br />
ipari-, halászati-, kereskedelmi központ lett.<br />
1859-ben Ildefons Cerda i Suner építész<br />
egy új városfejlesztési tervet tett le a városatyák<br />
elé: elképzelése szerint a négyzetes<br />
telektömböket akkoriban szokatlanul széles -<br />
20, 30, sôt 50 méteres - négyzethálót alkotó<br />
utcák választják el egymástól. A négyzetek<br />
csücskeinek levágásával minden útkeresztezôdésben<br />
egy kis tér alakul ki, ami a “mozgó<br />
gôzgépek” számára a befordulást és az egész<br />
forgalmat megkönnyíti.
Change language