Lakóövezetek revitalizációja - mag
Lakóövezetek revitalizációja - mag
Lakóövezetek revitalizációja - mag
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Kikötôk, dokkok és hajóépítô mûhelyek <strong>revitalizációja</strong><br />
Jól megfigyelhetô az a változás is, ami<br />
a dokkok építészetében 1800 és 1830 között<br />
lezajlott:<br />
- egyfelôl a különféle áruk raktározási<br />
igényeihez alkalmazkodtak egyre jobban és<br />
jobban az épületek, a bel<strong>mag</strong>asságok, padlóburkolatok,<br />
nyílásméretek, ablakfelületek változásaival,<br />
(más körülményeket igényelt a ládás,<br />
hordós vagy az ömlesztett áru tárolása.<br />
Nemegyszer megelégedtek pusztán tetô<br />
építésével, ahol csak az esô ellen kellett védeni<br />
az árut.<br />
- másfelôl, a szerkezetek fejlôdése is<br />
kimutatható a raktárépületeken: a korai tömörfalas,<br />
fagerenda födémes épületeket lassan<br />
felváltották belsô támaszrendszerükben<br />
az öntöttvas oszlopos, majd acélgerenda tartós<br />
szerkezetek, melyek flexibilisebb tereket<br />
adtak.<br />
Ebbôl a korból maradt fent - szerencsére<br />
érintetlenül - a wappingi országúttól<br />
délre fekvô Tobacco Dock, a folyóparton,<br />
amit 1811 és 1818 között Daniel Alexander<br />
tervei szerint építettek meg. Itt a vasoszlopokkal<br />
óriási osztatlan teret sikerült létrehozni,<br />
ami a legjobban megfelel a dohánytárolás<br />
követelményeinek.<br />
Késôbb megépült a Victoria Dock<br />
(1855), a Hays Wharf (1856), St. Saviour<br />
Dock, az Isle of Dogs-on a Millwall Dock<br />
(1868), és a Butlers Wharf (1870 körül).<br />
Még távolabb, az északi parton, a három<br />
egységbôl álló Royal Docks névre hallgató<br />
komplexum zárja le a XIX. századi dokkok<br />
sorát. (Az elsô 1850-ben létesült, míg az<br />
utolsó, amit V. György királyról neveztek el,<br />
1921-ben készült)<br />
Felsorolásunk csak a legfontosabb<br />
egységekre szorítkozott, a számos kisebb ki-<br />
76<br />
kötôhely, móló, rakpart, kikötôfallal kiépített<br />
öböl megemlítésére itt nincs lehetôség.<br />
Az 1930-as éveket mint a Docklands<br />
nagy idôszakát emlegették: akkoriban mintegy<br />
35 millió tonna árut rakodtak át évente,700<br />
millió font értékben. 55.000 hajó kötött<br />
ki a több mint 1700 horgonyzóhelyen,<br />
cca.100.000 dokkmunkást foglalkoztatva.<br />
A dokkok csaknem valamennyiére<br />
jellemzô volt az építészeti és a mérnöki létesítmények<br />
egyensúlya és esztétikai egysége.<br />
A felhasznált anyagok megbízhatóak, tartósak<br />
és erôt sugárzóak voltak. Az épületekre<br />
a nagy méretekben való gondolkodás, a szigorú<br />
funkcionális és gazdaságosági ésszerûség,<br />
a legkedvezôbb szerkezetek alkalmazása<br />
és a harmonikus arányokat kedvelô klasszicizáló<br />
nyugalom nyomta rá a bélyegét. Többnyire<br />
a dokkokat megálmodó mérnökök kezébôl<br />
kerültek ki a szegélyezô raktárak tervei<br />
is, máskor építészek és mérnökök közösen<br />
alkották meg azokat az együtteseket, melyek,<br />
a kikötôi munkások közöttük meghúzódó lakótelepeivel,<br />
a londoni East End annyira jellegzetes<br />
városképét adták, és amely példaképül<br />
szolgált New York, Boston és sok más<br />
kikötôváros dokkjainak kialakításánál.<br />
Minden dokk külön gazdasági egységet<br />
képviselt, melyet falak vettek körül, vagy<br />
az a tény, hogy szigetre települtek, biztosította<br />
háborítatlanságukat, hiszen roppant értékek<br />
koncentrálódtak egy-egy dokkban. A<br />
falakat utak szegélyezték, melyek vonalvezetését<br />
<strong>mag</strong>a a dokk formája és a folyó határozták<br />
meg. Kívülrôl csak a <strong>mag</strong>as raktárfalak,<br />
a shed tetôk és az árbocerdô volt látható.<br />
A téglányalakú kikötôi medencék szabályos<br />
geometriája és a nagyméretû raktárak<br />
tömbjei, a füstölgô gyárkémények erôteljes