06.12.2012 Views

Lakóövezetek revitalizációja - mag

Lakóövezetek revitalizációja - mag

Lakóövezetek revitalizációja - mag

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Kikötôk, dokkok és hajóépítô mûhelyek <strong>revitalizációja</strong><br />

Jól megfigyelhetô az a változás is, ami<br />

a dokkok építészetében 1800 és 1830 között<br />

lezajlott:<br />

- egyfelôl a különféle áruk raktározási<br />

igényeihez alkalmazkodtak egyre jobban és<br />

jobban az épületek, a bel<strong>mag</strong>asságok, padlóburkolatok,<br />

nyílásméretek, ablakfelületek változásaival,<br />

(más körülményeket igényelt a ládás,<br />

hordós vagy az ömlesztett áru tárolása.<br />

Nemegyszer megelégedtek pusztán tetô<br />

építésével, ahol csak az esô ellen kellett védeni<br />

az árut.<br />

- másfelôl, a szerkezetek fejlôdése is<br />

kimutatható a raktárépületeken: a korai tömörfalas,<br />

fagerenda födémes épületeket lassan<br />

felváltották belsô támaszrendszerükben<br />

az öntöttvas oszlopos, majd acélgerenda tartós<br />

szerkezetek, melyek flexibilisebb tereket<br />

adtak.<br />

Ebbôl a korból maradt fent - szerencsére<br />

érintetlenül - a wappingi országúttól<br />

délre fekvô Tobacco Dock, a folyóparton,<br />

amit 1811 és 1818 között Daniel Alexander<br />

tervei szerint építettek meg. Itt a vasoszlopokkal<br />

óriási osztatlan teret sikerült létrehozni,<br />

ami a legjobban megfelel a dohánytárolás<br />

követelményeinek.<br />

Késôbb megépült a Victoria Dock<br />

(1855), a Hays Wharf (1856), St. Saviour<br />

Dock, az Isle of Dogs-on a Millwall Dock<br />

(1868), és a Butlers Wharf (1870 körül).<br />

Még távolabb, az északi parton, a három<br />

egységbôl álló Royal Docks névre hallgató<br />

komplexum zárja le a XIX. századi dokkok<br />

sorát. (Az elsô 1850-ben létesült, míg az<br />

utolsó, amit V. György királyról neveztek el,<br />

1921-ben készült)<br />

Felsorolásunk csak a legfontosabb<br />

egységekre szorítkozott, a számos kisebb ki-<br />

76<br />

kötôhely, móló, rakpart, kikötôfallal kiépített<br />

öböl megemlítésére itt nincs lehetôség.<br />

Az 1930-as éveket mint a Docklands<br />

nagy idôszakát emlegették: akkoriban mintegy<br />

35 millió tonna árut rakodtak át évente,700<br />

millió font értékben. 55.000 hajó kötött<br />

ki a több mint 1700 horgonyzóhelyen,<br />

cca.100.000 dokkmunkást foglalkoztatva.<br />

A dokkok csaknem valamennyiére<br />

jellemzô volt az építészeti és a mérnöki létesítmények<br />

egyensúlya és esztétikai egysége.<br />

A felhasznált anyagok megbízhatóak, tartósak<br />

és erôt sugárzóak voltak. Az épületekre<br />

a nagy méretekben való gondolkodás, a szigorú<br />

funkcionális és gazdaságosági ésszerûség,<br />

a legkedvezôbb szerkezetek alkalmazása<br />

és a harmonikus arányokat kedvelô klasszicizáló<br />

nyugalom nyomta rá a bélyegét. Többnyire<br />

a dokkokat megálmodó mérnökök kezébôl<br />

kerültek ki a szegélyezô raktárak tervei<br />

is, máskor építészek és mérnökök közösen<br />

alkották meg azokat az együtteseket, melyek,<br />

a kikötôi munkások közöttük meghúzódó lakótelepeivel,<br />

a londoni East End annyira jellegzetes<br />

városképét adták, és amely példaképül<br />

szolgált New York, Boston és sok más<br />

kikötôváros dokkjainak kialakításánál.<br />

Minden dokk külön gazdasági egységet<br />

képviselt, melyet falak vettek körül, vagy<br />

az a tény, hogy szigetre települtek, biztosította<br />

háborítatlanságukat, hiszen roppant értékek<br />

koncentrálódtak egy-egy dokkban. A<br />

falakat utak szegélyezték, melyek vonalvezetését<br />

<strong>mag</strong>a a dokk formája és a folyó határozták<br />

meg. Kívülrôl csak a <strong>mag</strong>as raktárfalak,<br />

a shed tetôk és az árbocerdô volt látható.<br />

A téglányalakú kikötôi medencék szabályos<br />

geometriája és a nagyméretû raktárak<br />

tömbjei, a füstölgô gyárkémények erôteljes

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!