Lakóövezetek revitalizációja - mag
Lakóövezetek revitalizációja - mag
Lakóövezetek revitalizációja - mag
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Budapest - VIII. kerület, Józsefváros<br />
tömbrehabilitáció (esettanulmány)<br />
A rehabilitációs tervet készítette Budapesti<br />
Városépítési Tervezô Vállalat, Felelôs építész<br />
tervezô: Harangozó Éva 1985.<br />
A VÁROSRÉSZ MÚLTJA<br />
A XVIII. század végén a terület még<br />
mocsarakkal, tavakkal tarkított pusztaság<br />
volt. 1718-ban már 20 majorságról tudunk,<br />
és 1730 körül indul meg a vidék betelepülése.<br />
Egy 1764-ben rajzolt térkép tanúsága<br />
szerint már négy tér és hét utca gazdagította<br />
a “kerületet”, amely 1777-ben a trónörökösrôl<br />
- a majdani “Kalapos Király”-ról - II. Józsefrôl<br />
kapta a nevét.<br />
1837 és 1846 között Pollack Mihály<br />
tervei alapján felépült a Magyar Nemzeti<br />
Múzeum impozáns tömbje az egykori Batthyányi<br />
villa helyén, a mai múzeumkertben. A<br />
mellette húzódó Bródy Sándor utcában -Ybl<br />
Miklós tervei szerint- 1865. szeptembere<br />
és1866 áprilisa között(!) felépült a Régi Képviselôház.<br />
Ez a két intézmény egyszeriben a fôváros<br />
egyik legelôkelôbb és ugyanakkor legdivatosabb<br />
részévé avatta az új Nemzeti<br />
Múzeum környékét, amely addig a városfalakon<br />
kívül rekedt, szegényes lakónegyed és<br />
iparterület volt. Az apró józsefvárosi házacskák<br />
lebontása nyomán a század utolsó két<br />
évtizedében gombamódra nôttek ki a földbôl<br />
a múzeumkert körül a fônemesség eklektikus<br />
stílusban büszkélkedô palotái -többnyire<br />
hátsó kertekkel- és ezek közé-köré települtek<br />
a környezô utcákba a középnemesség<br />
és a nagypolgárság városi rezidenciái,<br />
pompás bérházai.<br />
<strong>Lakóövezetek</strong> <strong>revitalizációja</strong>: lakásból lakás<br />
143<br />
Károlyi Alajos gróf palotája a mai Pollack Mihály tér és<br />
Múzeum utca sarkán - 1880 körül.<br />
A vizsgált területet, a Baross u. - Mária<br />
u. - Krúdy Gyula u. - Szentkirályi utca által<br />
határolt tömböt is földszintes és egyemeletes<br />
lakóházak alkották 1880 elôtt. Ebbôl a<br />
periódusból csak Hild József -korai, romantikus<br />
korszakában- 1843-ban épített lakóháza<br />
maradt fent (Baross u. 40). Elôbb a Baross<br />
utca, majd 1880-90 táján a Mária utca nyerte<br />
el mai formáját. Ennek a rendezésnek a<br />
során alakult ki a század végén a volt<br />
Scitovszky-, ma Lôrinc pap - tér, mely jelenleg<br />
is a tömb legkellemesebb, bensôséges<br />
hangulatú szeglete.<br />
A következô évtizedekben épültek<br />
fel a Krúdy Gyula utca zömében szecessziós<br />
épületei. Evvel a tömb beépítése lényegileg<br />
befejezôdött, de a Baross utcában a saroképületekre<br />
további emeletet, illetve emeleteket<br />
húztak fel - sajnos. Az utcaképeken jól<br />
érzékelhetô, hogy az utólagos ráépítések<br />
sem <strong>mag</strong>asságban, sem architektúrában nem<br />
harmonizálnak a kialakult beépítéssel.
Change language