Lakóövezetek revitalizációja - mag

Fizikai károsodások
Polgárháborúk
A csaknem az egész népességet megmozgató
forradalom elsô féktelen indulatainak
csökkenésével általában két fô táborra
oszlik a társadalom: azokra akik eddig hatalmon
voltak, vagy valamilyen érdekük fûzôdik
az eddigi rendszer fentmaradásához és azokra,
akik ezúton szeretnének hatalomhoz jutni,
és céljuk eléréséhez - különféle ideológiákat
hirdetve - minél nagyobb tömegeket
igyekeznek maguk mögött felsorakoztatni.
Mivel érdekeik szemben állnak, az ellentét kibékíthetetlen
köztük, és ha eleinte sokszor
mégis megkísérlik ezek feloldását parlamentáris
keretek között - többnyire sikertelenül
- hamarosan az agresszió eszközéhez nyúlnak:
kitör a polgárháború, mely esetleg évekig
is eltart, rengeteg felesleges szenvedést
zúdítva a népekre, és felbecsülhetettlen károkat
okozva az épületállományban.
32
Háborúk
A világ épületállományában, városainak
és kistelepüléseinek struktúrájában a legnagyobb
kárt a háborús cselekmények okozzák.
A történelem során a “fejlôdés” itt is
nyomon követhetô: az ókor és a középkor
tüzes nyilait, kôhajító gépeit, faltörô kosait az
újkorban elterjedt ágyukból kilôtt kô- és vasgolyók
romboló hatása követte. De hamarosan
feltalálták a becsapódás helyén robbanó
töltetet, a bombát, amit a XVII. század végétôl
a tüzérség, majd az I. Világháború óta a
légierô juttatott célba, egyre nagyobb pusztítást
okozva egy-egy találattal, hogy végül az
atombomba iszonyata tetôzze be ezt a szomorú
folyamatot.
1849. május 17. Hentzi osztrák generális a budai várból bombázta az alvó Pestet. Kölbl Sámuel tusfestménye a lángok -
ban álló akkori Újvásárteret, a mai Erzsébet teret ábrázolja. A bal sarokban az evangélikus templom.