Lakóövezetek revitalizációja - mag

Lakóövezetek revitalizációja: lakásból lakás
Miskolc városközpont,
a Széchenyi-Szemere tömb
rehabilitációja (esettanulmány)
Vizsgáljuk meg Miskolc történeti kialakulását
a spontán városfejlôdés korában
(középkor - XIX. század közepe), és a tudatos
- de nem mindig szerencsés - városrendezési
elképzelések tükrében!
A KÖZÉPKORI ÉS A BAROKK MISKOLC
A Bükk hegységbôl keleti irányba húzódó
völgyben szalad a Szinva és a Pece patak.
Az elôbbi déli partján lehetett egykor a
Miskolc nemzettség szálláshelye. A város -
mint a tájegység fontos kereskedelmi és ipari
központja - a két patak között, a középkorban
alakult ki. Itt cseréltek gazdát az Alföld
terményei és a hegyvidék kincsei (fa,
égetett mész, a vashámorok termékei) A diósgyôri
várhoz vezetô kelet-nyugati út mentén
(Széchenyi u.) húzódó piac, és az északdéli
fôútvonal (Rákóczi és Kossuth u.) keresztezôdésében
kibontakozó nagy piactér
(Derékpiac) körül építették fel házaikat a
kézmûvesek és a kereskedôk. A település
Miskolc XIV-XV. századi fô közlekedési útjai.
Avasi templom
136
gótikus templomát a jól védhetô Avas hegyen,
a Szinvától délre emelték a XV. században.
A kisebb szigetet körülölelô Szinva
vizimalmaiban gabonát ôröltek, míg a városlakó
iparosok (csizmadiák, lakatosok, stb.)
késztermékeket állítottak elô a nyersanyagokból.
A XVIII. században beépítették a Derékpiac
területét és a kereskedelem a keletnyugati
Piac utcára - a város mai fôütôerét
képezô Széchenyi utcára koncentrálódott,
ahol véglegesültek a telekhatárok és egyemeletes
nemesi és polgárházak váltották fel
a korábbi - többnyire földszintes - beépítést.
A Szinvát a Rákóczi utca meghosszabbításában
befedték és lejjebb is hidakat vertek rajta.
Az avasi templomot megkapták a reformátusok
és a fôutcától északra kéttornyú
barokk katolikus templom épült. A XVIII-
XIX. században az észak-déli fôtengely keletre
tolódik: szerepét fokozatosan átveszi a
Mindszenti- majd Kazinczy utca.
ALSÓPIAC