Lakóövezetek revitalizációja - mag

Lakóövezetek revitalizációja: lakásból lakás
A REVITALIZÁCIÓ ELÔZMÉNYEI
A polgárháború, majd a Madridban
központosító Franco rendszer nem kedvezett
a katalán kisebbség fôvárosának, és csak
a 80-as években, az új nemzetiségi politikának,
valamint Katalónia vezetô gazdasági potenciáljának
köszönhetôen, indult meg a belváros
rekonstrukciója.
Hasonlítsunk össze néhány adatot, és
rögtön világossá válik, hogy a beavatkozás
immár nem tûrt halasztást:
Terület: 99.09 km 2
Ezekbôl a számokból már élesen kirajzolódnak
a sürgôsen megoldandó problémák:
• Az óváros szerkezete jól körvonalazhatóan
tükrözi egyfelôl a középkornak a várostervezésre
mit sem adó szemléletét, másfelôl
a népesség növekedésnek figyelmen kívül
hagyását évszázadokon keresztül
• Az utcák képtelenek megfelelni a motorizáció
városközpontra nehezedô növekedésének,
amitôl az épületek állaga is lassan, de
kérlelhetetlenül romlik.
• A most meglévô 50.000 lakás 70%-a már
állt 1900 elôtt.
Egész Barcelona ebbôl az Óváros %
124
4.31 km 2
= 4.35%
Népesség (1988 dec): 1.734.501 fô 101.963 fô = 5.88%
Laksûrûség (fô/km 2 ): 17.504 23.657 = 135.15%
100 évnél idôsebb
épületek száma: 25.017 db. 16.344 db = 65.33%
• Az ingatlanok 2%-a életveszélyes, állandóan
kockáztatva a lakók épségét. 7.000 fürdôszoba
és illemhely nélküli lakás van a belvárosban,
és csak az épületek 10%-ában mûködik
lift.
• A városra jellemzô átlagosan 60m 2 -es lakásalapterületet
nem éri el a lakható óvárosi
otthonok 60%-a sem.
• 100.000 ember él 4.3km 2 -en, hektáronként
236-an, míg a városi átlag csak 175
fô/hektár.
• Mivel a közmûvek is korszerûtlenek, hiába
újítják fel a házakat, nem tudják kiszolgálni
azokat a mai kor követelményeinek megfele-