Lakóövezetek revitalizációja - mag

Fizikai károsodások
De nem ez volt az egyetlen árvíz Pesten.
Az 1732 és 1830 közötti idôszakban 12
áradást jegyeztek fel, közülük az 1799. évi -
+7.26 méteres vízszintjével az egész Ferencvárost
romba döntötte. Ezután kezdték meg
a védekezést a váci, soroksári védôgátak, valamint
a Tüköry- és Duna-parti gát építésével.
1870 és 75 között jelentôs gát- és
partépítési munkálatok zajlottak le, feltöltötték
az alacsonyan fekvô tereket és utcákat,
de úgy látszik ez sem volt elég.
1876-ban újabb árvíz sújtotta a fôvárost:
+7.82m-es szintjével ismét elöntötte a
Duna az alacsonyabban fekvô területeket.
Ezután fogtak hozzá az Óbudai-, a Filatori-,
és a Vizafogó gátak megépítéséhez, felrob-
Mentés az 1838-as árvíz idején, a pesti belvárosban. (Trentsensky kônyomata)
24
bantották a budafoki sziklapadokat a mederben,
melyet kotrással is mélyítettek.
Végre, 1892-ben, elkészültek a mai
Duna-part +9.00 m magas rakpartjai, amelyek
már egy évszázada biztonságosan védik
a várost az árvizekkel szemben, melyek idônként
elárasztják ugyan az alsó rakpartokat, de
nem veszélyeztetik az épületállományt és a
lakosságot.
Mi, magyarok, nem feledkezhetünk
meg az 1879-es szegedi árvízrôl sem, amely
a zömében vályogházakból álló alföldi mezôvárost
csaknem teljesen romba döntötte,
helyet adva a nemzetközi összefogással
megszületô, egy, az akkori legkorszerûbb városrendezési
elveket tükrözô nagyváros
megszületésének.