Lakóövezetek revitalizációja - mag
Lakóövezetek revitalizációja - mag
Lakóövezetek revitalizációja - mag
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
jakobinus diktatúra idején dr. Guillotine szörnyû<br />
találmányával ontották egymás vérét a<br />
franciák, egyszer és mindenkorra véget vetve<br />
az ancienne regime - a régi rendszer - tündérmeséjének.<br />
Ezen a téren áll ma a párizsi<br />
városháza, és egy palota itt ad otthont a<br />
francia Nemzeti Levéltárnak.<br />
A XIX. században új réteg, a burzsoázia<br />
jutott hatalomra, az évjáradékokat nem<br />
folyósították tovább és a nemesség azon része,<br />
amelyik egyáltalán életben maradt, elszegényedett.<br />
A Marais lassan elcsendesedett.<br />
Századunk már csak egykori dicsôség<br />
árnyképét láthatta viszont: a palotákat már<br />
régen eladták eredeti tulajdonosaik, hivatalok,<br />
közintézmények költöztek beléjük. A<br />
hotelek közötti házacskákat lebontották és<br />
helyükre a múlt század erôszakos, nagy léptékû,<br />
öt- hatemeletes bérházait húzták fel. E<br />
század közepére az egykor kiválasztott városrész<br />
Párizs egyik divatjamúlt, elöregedett,<br />
elhanyagolt negyedévé süllyedt. A az épületek<br />
egy része annyira leromlott, hogy egy<br />
háztömböt még 1934 és 1936 között lebontottak,<br />
de a hamarosan kitörô háború miatt<br />
a terület beépítése elmaradt, és csak 30 év<br />
múlva gondoltak a nagy, üres grund, a<br />
plateau Beaubourg hasznosítására.<br />
Amikor 1969-ben Pompidou köztársasági<br />
elnök kezdeményezésére elhatározták,<br />
hogy ide -a rue Beaubourg és a rue Saint<br />
Martin utcák közé- telepítik a város új, nagyszabású<br />
kultúrcentrumát, talán még a városatyák<br />
sem remélték, hogy ekkora változást<br />
fog hozni ez az épület a környék életében.<br />
Még ugyanabban az évben kiírták a nemzetközi<br />
tervpályázatot, melyen 49 nemzet képviseltette<br />
<strong>mag</strong>át összesen 681 pályamûvel. A<br />
nemzetközi zsûri 1971-ben hirdette ki az<br />
eredményt: a tervpályázatot Richard Rogers,<br />
Egy új létesítmény revitalizáló hatása<br />
153<br />
Utcai zenészek.<br />
a világhírû angol építész és nem kevésbé ismert<br />
társa, Renzo Piano nyerték meg. A kiviteli<br />
terveket az Ove Arup and Partners -<br />
londoni céggel karöltve készítették el.<br />
Már <strong>mag</strong>a az elképzelés is meghökkentô<br />
volt, de amikor 1977. februárjában ünnepélyesen<br />
megnyitották az épületet, a párizsiak<br />
nem akartak hinni a szemüknek, sokáig azt<br />
hitték, hogy még nincs is kész, még fog kapni<br />
valamilyen burkolatot. A környezô házak<br />
léptékrendjét túlszárnyaló házóriás fôhomlokzatának<br />
csupa üveg felületeit csak a rozsdamentes<br />
burkolatú acél-csontváz pillérei és<br />
födémek hófehér függesztôkábelei szakítják<br />
meg. A homlokzatra kihelyezett és üvegcsôbe<br />
bújtatott mozgólépcsô ferde hengerében<br />
egyforma sebességgel emelkedô emberáradat,<br />
a kékszínûre dukkózott szellôzôcsövek<br />
mindenfelé kimeredô csápjai, a légkondicionáló<br />
rendszernek a tetôre telepített hatalmas<br />
üstjeibôl felszálló párafelhôk, a hûtôfelületek<br />
rasztere, az irdatlan fesztávolságú, alátámasztás<br />
nélküli belsô terekbôl kivillanó fények<br />
és a rockzene monoton ritmusa nem<br />
az építészet eddig megszokott formai és<br />
hangulati elemei, inkább a gépészet mozgó,<br />
zakatoló világát juttatják eszünkbe. A párizsiak<br />
kissé becsmérlôen el is nevezték a komplexumot:<br />
“La Mashine” - a Gép.
Change language