Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Tavaly decembertől augusztus végéig<br />
több mint 13 ezerrel csökkent<br />
a nyugdíjasok száma. Az elhalálozás<br />
növekedésének egyik<br />
oka a súlyos anyagi, szociális helyzet, a<br />
másik pedig a nyugdíjazás megszigorítása.<br />
Augusztus végéig 8 800-al (0,6%) kevesebb<br />
lett a munkás és katonai nyugdíjas, és több<br />
mint 6 ezerrel (3,2 %) a földműves nyugdíjas.<br />
Az iparosoknál 2,5% növekedést jegyeztek.<br />
Biztosításukat később vezették be, mint<br />
a többiekét, ezért a következő időszakban<br />
várható tömeges nyugdíjba vonulásuk –<br />
hangzott el a Vajdasági Nyugdíjas<br />
Szövetség Végrehajtó Bizottságának<br />
múlt szerdai ülésén, amelynek gyújtópontjában<br />
a nyugdíjasok anyagi<br />
és szociális helyzete volt. Milan Nenadić<br />
elnök elmondta, hogy a témát<br />
<strong>november</strong> 11-én megvitatta a Szerbiai<br />
Nyugdíjas Szövetség végrehajtó<br />
testülete is, és közös álláspontjukról<br />
azonos tartalmú levélben tájékoztatták<br />
a kormányfőt, a szociálisügyi minisztert,<br />
a pénzügyminisztert, illetve<br />
a Nyugdíjbiztosítási Alap igazgatónőjét.<br />
Utólag úgy döntöttek, hogy a<br />
levelet az elemzéssel együtt elküldik<br />
a parlament elnökének is.<br />
A levélben megindokolták, hogy milyen<br />
okok vezettek a nyugdíjasok elszegényedéséhez<br />
és elhalálozásuk felgyorsulásához. Rámutattak<br />
arra, hogy az előző időszakban két<br />
indokkal: az inflációval és a nyugdíjkifizetés<br />
ideiglenes módjára vonatkozó jogszabálylyal<br />
magyarázták az ellátmány csökkentését,<br />
mely következtében szinte elviselhetetlen<br />
szociális helyzetbe kerültek az idősek. Mivel a<br />
jövő évi költségvetés és a különböző alapok<br />
– többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap<br />
– pénzügyi tervének előkészítése folyamatban<br />
van, az érdekszervezet kötelességének<br />
tartotta a címzettek tájékoztatását a Szerbiai<br />
Nyugdíjas Szövetség Végrehajtó Bizottsága<br />
<strong>november</strong> 11-i ülésén elfogadott álláspontjairól,<br />
valamint a követelésekről. Októberben<br />
többször elhangzott, hogy a nyugdíjak 2015.<br />
végi 1,25 százalékos, a tavalyi 1,50 százalékos,<br />
és a 2018-ra bejelentett 5 százalékos<br />
emelésével a járandóság a nyugdíjcsökkentési<br />
törvény előtti szintre kerül. Ezt az állítást<br />
nem fogadjuk el, mert a nyugdíjrendszer<br />
szétzúzásához, a nyugdíjbiztosítási törvény<br />
által megvalósított járandóságok közötti viszony<br />
megbontásához vezet. Az érdekvédelmi<br />
szervezet megítélése szerint a nyugdíjak<br />
5 százalékos (névleges) emelése a jövő évi<br />
infláció lefedésére elegendő, és ha a jelzettnél<br />
kisebb lesz a pénzhígulás, törleszthetnék<br />
az előző években elmaradt összehangolási<br />
különbözet egy részét.<br />
Nyugdíjemeléskor az illetékesek mindig<br />
névleges értékről beszélnek, figyelmen kívül<br />
hagyják a deflációt, és ily módon hamis<br />
képet festenek az emelésről. A névleges<br />
emelés nem mindig fedi a reálérték-növekedés<br />
fogalmát. A valós állapot elkendőzése<br />
helyett a nyugdíjaknál – a bérekhez<br />
hasonlóan – a nominális és a reális növekedést<br />
is ki kell mutatni – figyelmeztettek az<br />
ülésen. A Szerbiai Nyugdíjas Szövetség,<br />
hintaszék<br />
A nyugdíjasok nem ülnek fel a<br />
„soha ekkora nyugdíj!” meséjének!<br />
a Vajdasági Nyugdíjas Szövetség, valamint<br />
a tömörüléshez csatlakozó városi és<br />
községi egyesületek a tárcavezetőtől és a<br />
szakminiszterektől követelik, hogy:<br />
1. 2018. január elsejétől az infláció alapján<br />
minden nyugdíjat névlegesen 5 százalékkal<br />
emeljenek.<br />
2. Szüntessék meg a nyugdíjkifizetés ideiglenes<br />
módjára vonatkozó jogszabályt, és<br />
állítsák vissza a törvényes nyugdíjakat.<br />
3. Szüntessék meg az összehangolás felfüggesztését,<br />
és a nyugdíjakat évente kétszer<br />
igazítsák az inflációhoz.<br />
A nyugdíjasok számára minden más<br />
megoldás, amely ellentétes a nyugdíjbiztosítási<br />
törvénnyel és az alkotmánnyal,<br />
elfogadhatatlan. A köztársasági és a tartományi<br />
szövetség közös levelét Đuro Perić,<br />
a Szerbiai Nyugdíjas Szövetség elnöke írta<br />
alá. A levélhez csatolt elemzésben a szerzők<br />
kitérnek a szociális nyomort kiváltó okokra.<br />
„2012. április elsejétől 2015 végéig a járandóság<br />
nem követte az inflációt. A pénzhígulás<br />
halmozottan elérte a15,6 százalékot.<br />
Az ellátmányt névlegesen 5 százalékkal<br />
emelték ugyan, vásárlóértéke azonban a<br />
jelzett időszakban 10,6 százalékkal csökkent.<br />
Az inflációval való összehangolás a<br />
nyugdíjbiztosítási rendszer egyik alappillére.<br />
Arra hívatott, hogy megvédje a járandóságot<br />
az inflációtól. Enélkül megbomlik<br />
a nyugdíjrendszer, elértéktelenedik a nyugdíj,<br />
amire ékes példa az utóbbi néhány év.<br />
Az összehangolás az alapvető emberi jogok<br />
nemzetközi egyezménye és a kiegészítő<br />
jegyzőkönyv szerint is kötelező érvényű. A<br />
dokumentumok szerint – amelyeket Szerbia<br />
is ratifikált – a nyugdíj szerzett tulajdon,<br />
amelyet nem lehet csökkenteni. Az<br />
Alkotmánybíróság elismerte, hogy a kötelező<br />
nyugdíjbiztosítási rendszer keretében<br />
megvalósított juttatás tulajdon, illetve a<br />
nyugdíjas vagyona. Az Alkotmány<br />
58. cikkelye rendelkezik arról, hogy<br />
rendkívüli helyzetben korlátozni lehet<br />
a tulajdont, de a rendkívüli intézkedés<br />
csak rövid ideig tarthat, és<br />
kötelező a piaci érték alapján történő<br />
kártalanítás. A 2014 októberében<br />
meghozott (szelektív) nyugdíjcsökkentési<br />
törvénnyel megszegték az<br />
Alkotmány 58. cikkelyét, mert az<br />
ideiglenes jogszabály nem tartalmaz<br />
időkorlátozást, és nem rendelkezik a<br />
kártalanításról sem.<br />
A nyugdíjcsökkentés alkotmányos<br />
okai régen megszűntek, az országban<br />
nincs rendkívüli helyzet, jók<br />
a gazdasági körülmények, pozitív az államháztartás,<br />
a nyugdíjakra vonatkozó rendkívüli<br />
intézkedések fenntartása a két nyugdíjas<br />
szövetség szerint okafogyottá vált”<br />
–olvasható a levéléhez csatolt elemzésben.<br />
A nyugdíjak idei alakulásáról:<br />
- munkás átlagnyugdíj 25 521 dinár (tavaly<br />
25 543 dinár),<br />
- iparos átlagnyugdíj 23 916 dinár (tavaly<br />
24 031 dinár),<br />
- földműves átlagnyugdíj 10 661 dinár<br />
(tavaly 10 641 dinár volt),<br />
- a legkisebb munkás és iparos nyugdíj<br />
13 655,92 dinár. Augusztusban 106 976-an<br />
ennyit, 166 208-an pedig ennél kevesebbet<br />
kaptak,<br />
- 187 452-en jogosultak földműves nyugdíjra.<br />
A legkisebb nyugdíj 10 735,97 dinár.<br />
171 698 ellátmány nem éri el az összeget,<br />
- az augusztusi átlagnyugdíj (iparos, földműves,<br />
katonai és munkás átlagnyugdíj)<br />
23 815 dinár volt. 949 574 járandóság ennyi,<br />
vagy ennél kevesebb.<br />
A nyugdíjak 94,9 százaléka nem haladja<br />
meg a 47 220 dinár nettó átlagbért. Az<br />
1 715 098 nyugdíjas 5,1 százalékának<br />
(87 465 személynek) volt a köztársasági nettó<br />
átlagfizetésnél nagyobb a juttatása.<br />
TAKÁCS Magda<br />
<strong>2017.</strong> <strong>november</strong> <strong>30.</strong> 11
Change language