30.11.2017 Views

Családi Kör, 2017. november 30.

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

emlékek albuma<br />

A Rudolf-legenda (VI.)<br />

Ahogy olvastam egyik könyvet a<br />

másik után, azt vettem észre, hogy<br />

bizonyos részleteket kritikátlanul<br />

vesznek át a szerzők egymástól, és<br />

amit annyiszor ismételnek, igazsággá válik.<br />

Kialakul egy bejáródott Rudolf-történet, ami<br />

zanzásítja és bulvárszerűen a végkifejlet felé<br />

hajszolja egész életét, egészen Mayerlingig.<br />

Ilyennek tekinthető Frederic Morton Nyugtalan<br />

ragyogás és Werner Richter Rudolf trónörökös<br />

élete és tragikus halála című könyve is.<br />

Ezekben fogalmazódik meg az a transzcendens<br />

gondolat, hogy Rudolf tragédiája nemcsak<br />

emberi, hanem történelmi tragédia is,<br />

amely szorosan egybefonódott a monarchia<br />

viszontagságos sorsával: a Habsburgok felemelkedése<br />

és bukása is egy Rudolf nevű főherceghez<br />

fűződik. Az igazságtalan determináltságnak<br />

cáfolata nem férne bele egy ilyen<br />

rövid sorozatba, néhány időtálló érvet azonban<br />

felhozhatunk, egy másik nézőpontból<br />

bemutatva diplomáciai tehetségét, valamint<br />

azt is, miért tartozik a fiatalon elhunyt tehetségek<br />

sorába, amit könyvében Czeizel Endre<br />

sorsfaktorként emleget, és miként lehetett<br />

példaképe saját korának és utókorának is.<br />

Miért nevezik gyakorta az utóbbi fél évszázadban<br />

Habsburg James Deannek? Már ő<br />

is postai levelezőlapokon szerepelt, ahogyan<br />

később James Dean, korai haláluk mindkettőjüket<br />

generációs ikonná avatta. A hollywoodi<br />

színész által alakított Cal Trask az Édentől keletre<br />

című filmben nagyon hasonlít Rudolfra:<br />

érzékenységük, sebezhetőségük, szeretethiányuk<br />

okán. Rudolf is meg akart felelni apja elvárásainak,<br />

a kedvében akart járni, szorgalmasan<br />

tanult, öt nyelven beszélt, politikai elemzéseket<br />

írt neki, de a császár eltávolította tanácsadói<br />

köréből, nem akarta döntéseibe bevonni,<br />

nem akarta felkészíteni az uralkodásra,<br />

mérhetetlen önzése olybá tűnt, mintha örök<br />

életre és uralkodásra készülne. Feltűnt neki,<br />

hogy Rudolf milyen ambíciókkal készül majdani<br />

szerepére, és innovatív elképzeléseivel<br />

mekkora sikert arat nemzetközi porondon is,<br />

ezért egyre inkább tartott tőle, gyanakvással<br />

fogadta fia növekvő népszerűségét, rögeszmésen<br />

rettegett attól, hogy puccsal próbálja<br />

majd a trónról eltávolítani. Legszívesebben<br />

száműzte volna élete végéig a lovassághoz<br />

egy világvégi garnizonba.<br />

Rudolf hamar rájött udvarbeli mellőzésének<br />

okára, ezért tehetségét más területen<br />

is megmutatta: elsősorban ornitológusnak<br />

tartotta magát, tudományos konferenciákon<br />

adott elő, fennmaradt tanulmányaira ma is<br />

hivatkoznak, kiváló és türelmes megfigyelő<br />

volt. A madártani besorolásokban elsősorban<br />

a ragadozómadarak érdekelték, róluk<br />

tudott a legtöbbet. Rendkívül izgatta például<br />

a törpesas. A dunai utazás során a Drávafok<br />

környékén egy olyan párt figyelt meg,<br />

melynek egyik tagja a sötét, a másik pedig a<br />

RUDOLF 1879-BEN V. KÁROLY SZEREPÉBEN SZÜLEI HÁZASSÁGÁNAK<br />

25. ÉVFORDULÓJÁRA RENDEZETT ÜNNEPI ELŐADÁS EGYIK ÉLŐKÉPÉBEN<br />

világos színváltozathoz tartozott, ebből rögtön<br />

le is vonta a rendszertani következtetést:<br />

„e házaspár egyike tökéletesen sötét színű,<br />

másika pedig egészen világos színű volt, s<br />

ama vitás kérdésben, vajon a kis sas (Aquila<br />

minuta Brehm) meg a törpe sas (A. pennata<br />

Gm.) külön fajok-e, ellene mondott e két<br />

faj külön választásának.” Rudolf megfigyelő<br />

tehetségét, ragadozómadár-ismeretét atyai<br />

jó barátja, Alfred Brehm is becsülte, és Az állatok<br />

világa című művében fel is használta.<br />

Adatokat sorol fel tőle például a keselyűk és<br />

a sasok leírásában, a barna kánya és a hamvas<br />

rétihéja leírása pedig teljes egészében a<br />

trónörököstől származik.<br />

Mikszáth Kálmán A királyfi mint magyar<br />

író című korabeli tárcájában elismeréssel írt<br />

Rudolf írói tehetségéről is: „Tegnap magyar<br />

nyelven írt hosszabb cikk jelent meg tollából<br />

egy magyar szépirodalmi folyóiratban a Vadászatok<br />

Magyarországon címmel. Magyarul<br />

írta le vadászélményeit, melyeket Mármarosban<br />

és Dél-Magyarországon a Chotek<br />

grófok jószágán élt át, hova sógorával, Lipót<br />

bajor herceggel, a toscanai nagyherceggel, s<br />

Bombelles gróffal rándult. Egyszerű nyelven,<br />

keresetlen bájjal, de mégis színgazdagon, folyékony<br />

magyarsággal írja le vadászatát, eltelve<br />

szeretettel a szárnyasok és a festői tájak<br />

iránt, ami mélyen jellemzi gyöngéd, poétikus<br />

lelkületét. Igazán nem írhatná le szebben e<br />

vadászatot a legkiválóbb, leggyakorlottabb<br />

író sem. Útirajzainak kiadása után az egész<br />

világon beszélni kezdtek a tudós királyfiról,<br />

s még távoli földrészekben is megvan a magyar<br />

királyfinak a tudós híre. Noha eddig sem<br />

volt ritkaság, hogy fejedelmek könyveket írtak<br />

(ott van az angol királynő, a svéd király),<br />

oly komoly írói nimbuszra egyik sem tett<br />

szert, mint Rudolf trónörökös.”<br />

Rudolf nyilvánította először természetvédelmi<br />

területté a Kopácsi-rétet madárvilága<br />

miatt, többször hosszabb időt töltött<br />

itt, és a tökösi vadászkastélyhoz ő építtette<br />

hozzá a teraszos részt, hogy rálátása legyen<br />

az erdőre, távcsővel innen figyelhesse a<br />

fészekrakás élőhelyeit. A munkálatokhoz<br />

saját építészét alkalmazta, aki a mayerlingi<br />

kastélyához is hozzáépített, ugyanazokat a<br />

tervrajzokat használták, innen ered a homlokzat<br />

és a spaletták hasonlósága.<br />

A trónörököst a tudósokkal, írókkal és<br />

külföldi diplomatákkal ápolt kapcsolatai arra<br />

sarkallták, hogy állandóan szélesítse tudományos<br />

ismereteit, ezért körükben is népszerű<br />

lett, ráadásul kiváló szónoknak bizonyult. A<br />

bécsi Rotundában 1883-ban megrendezett<br />

villamossági kiállítás védnökeként elmondott<br />

lendületes, rebellis megnyitóbeszéde már<br />

másnap megjelent több ország napilapjában,<br />

szépreményű európai politikussá avatta,<br />

akiben máris progresszív szövetségest láttak,<br />

aki alkalmas lesz a penészesedő Monarchia<br />

megújítására. Retorikai kvalitásai megmutatkoztak<br />

mondatai metaforikus felépítésében<br />

is: „Mozdonyaink megelőzték a hétmérföldes<br />

csizmát, üzeneteinket az elektromosság nagyobb<br />

sebességgel viszi el a távolba, mint a<br />

mese szolgáló szelleme, és az a titokzatos és<br />

vakító fény, amely a föld alatti tündérpalotákban<br />

sugárzott a boldog Aladdin szemébe,<br />

most a városunk szimbólumává lett vas kupolacsarnok<br />

helyiségeiben árad szét.”<br />

KONTRA Ferenc<br />

18 <strong>2017.</strong> <strong>november</strong> <strong>30.</strong>

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!