Családi Kör, 2017. november 30.

sport
FOCI-VB 2018
Sorsolás a Kremlben
Ha például…
2017. december 1., Moszkva, Vörös tér,
Kreml palota. A világ labdarúgást kedvelő
polgárai most onnan várják a szerencsét.
Más témákban nem igazán érkeztek onnan
jó hírek, de most kivételes a helyzet: a foci
más, az nem száraz politika. A szerencsében
bíznak a futball barátai a világ legalább 32
államában.
Néhai nagymamám egykori köpülőjének
üvegtestére hasonlítanak azok a kelyhek,
amelyekből majd holnap kihúzzák az egyes
országok nevét tartalmazó labdácskákat.
A sorsolás módja ugyanis változatlan, csupán
az egykori kalapokat cserélték le üveggedényekre,
amelyek feltehetően inkább
műanyagból készültek.
A rangsorok már elkészültek, a FIFA szakemberei
gondosan ügyeltek arra, hogy ne
érhesse szó a ház elejét. A mércék ismeretében
alighanem reális a besorolás, bár
– mint mindig – most is akadnak elégedetlenkedők.
Szerbiában sem ért mindenki
egyet azzal, hogy az ország válogatottja a
negyedik, leggyengébb kalapba (bocsánat:
üvegedénybe) került, mégpedig egyetlen
európaiként. Miközben például Horvátország
válogatottja pótselejtezett, mégis ott
van a második edényben…
Az első ilyen edénybe a nyolc legjobb
válogatott kerül, hozzájuk, illetve melléjük
sorsolnak majd egy-egy ellenfelet a
másik három edényből. Az európai válogatottak
közül többen is összekerülhetnek
(ugyanabba a csoportba sorsolhatják
őket), míg a többi világrészről továbbjutott
válogatottak nem kerülhetnek szembe
egymással, csak ha csoportjukból sikerül
továbbjutni.
Időnként ugyan felmerül a gyanú, hogy
valamiképpen irányítják a sorsolást a szervezők,
de bizonyítékot erre még nem láttunk.
Marad tehát a vélelem, hogy valóban
a vakszerencsére bízzák a FIFA és a világbajnokságot
szervező házigazdák a mindenkori
csoportbeosztást. Egyedül az vitathatatlan,
hogy a legerősebbnek számító nyolc
nemzeti válogatott vezeti majd a nyolc csoportot.
Hogy melyik melyiket, az ugyancsak
a sorsolásnál derül ki.
Tizenhattól harminckettőig
A mai fiatalok nem tudják (talán nem is
hiszik), hogy például 1962-ben Chilében
mindössze 16 válogatott szerepelt a világbajnokság
döntő tornáján. Olyan országok
is, mint Csehszlovákia, Német Szövetségi
Köztársaság vagy Jugoszlávia. Na és a selejtezőben
visszalépett az akkor még létező
Egyesült Arab Köztársaság nemzeti
tizenegye.
(E sorok írója ma is fejből fújja az akkori
csehszlovák válogatott döntőbeli összeállítását,
lévén azóta figyeli a labdarúgásnak
ezt a négyévenként megrendezésre kerülő
ünnepét.)
Chile házigazdaként, Brazília pedig az
előző vb győzteseként nem selejtezett, viszont
tíz európai válogatott indulhatott. Jugoszláviának
például pótselejteznie kellett
Lengyelország és Dél-Korea, a mai Koreai
A futball kedvelői ilyenkor hajlamosak találgatni, hiszen ez is a játék része.
Mi lesz például, ha Németország mellé sorsolják a második kehelyből Spanyolországot,
a harmadikból a svédeket, a negyedikből pedig Szerbiát. Azt nyilván azonnal
halálcsoportnak neveznék el a szurkolók, mégpedig teljes joggal, azonban ez nem
fordulhat elő, mert az azonos konföderációból érkező csapatok nem kerülhetnek azonos
csoportba, kivéve az európaiakat, közülük legfeljebb kettő csapat kerülhet ugyanabba
a kvartettbe.
Érdekes lehet szemezgetni a kínálatból, és gondolatban könnyű vagy nehéz csoportokat
alakítgatni, miközben az ember hiányolja az olaszokat, az íreket, a hollandokat,
a cseheket, szlovákokat, osztrákokat, törököket, görögöket, skótokat. Ja, és Andorrát,
vagy Magyarországot – teszik hozzá a cinikusok.
38 2017. november 30.
A 4 x 8 válogatott
A sorsolásnál majd ez a kép fogad bennünket:
Az 1-es számú kehelyben szerepel a következő nyolc válogatott neve: Oroszország,
Németország, Brazília, Portugália, Argentína, Belgium, Lengyelország és Franciaország.
A 2-es számú kehelyben találni Spanyolországot, Perut, Svájcot, Angliát, Kolumbiát,
Mexikót, Uruguayt és Horvátországot.
A harmadik kategóriába sorolták Dániát, Izlandot, Costa Ricát, Svédországot, Tunéziát,
Egyiptomot, Szenegált és Iránt.
A negyedik „kalapból” sorsolják majd a nyolc csoport negyedik résztvevőit.
Ezek: Szerbia, Nigéria, Ausztrália, Japán, Marokkó, Panama, Koreai Köztársaság és
Szaúd-Arábia.
Köztársaság ellen. Az akkori „kékek” negyedikek
lettek – a házigazdáktól kaptak ki a
bronzmeccsen –, és ez a néhai közös ország
legnagyobb focisikere.
A számok nyelvén
A FIFA egyre hatalmasabb szervezetté
vált az évtizedek során, így ma
már nem önkéntes alapon szervezik
a világbajnokságot, mint tették azt
1930-ban (igaz, ma már nem is kell
többhetes hajóúton eljutni a helyszínre,
mint annak idején a királyi
Jugoszlávia válogatottjának), hanem
a 6 konföderáció összesen 209 válogatottat
indít, és közülük kerül ki
a legjobb 32 nemzeti csapat. A jövő
évi döntő tornán való részvételi jog
kivívásáért összesen 868 meccset
játszottak le, amelyeken 2454 gól
született. A gólátlag tehát 2,83, és
ki-ki eldöntheti, hogy ez sok-e, avagy
kevés…
Az elmúlt jó fél évszázadban aztán változott
a selejtezés módja, és 1998 óta már
32 válogatott vesz részt a döntő tornán,
amelyet ezúttal 2018. június 14. és július 15.
között rendeznek meg Oroszország több
városában.
A kétszer annyi résztvevő nyilván lehetőséget
nyújt a világ kétszer annyi futballválogatottja
számára, hogy eljusson a tornára,
de azért azt már előre kimondhatjuk, hogy
nem azonos esélyekkel indulnak. Korai még
jósolgatni, hogy melyik nemzet legjobbjai
örülnek majd a végén, de azért például Costa
Rica vagy Irán világbajnoki győzelmére
nem mernék fogadni.
Akárhogyan is alakul a holnapi sorsolás…
NÉMETH János