You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
irodalom<br />
ARANY 200<br />
A Toldi megszólíthatósága és<br />
fordításkritikája<br />
Az újvidéki Magyar Tanszék által<br />
megrendezett 25. Egyetemi Nyelvészeti<br />
Napok: Az alkalmazott<br />
nyelvészet jelene és jövője című<br />
nemzetközi tudományos konferencia adott<br />
teret a tanszék Arany János születésének<br />
200. évfordulójára emlékező előadásainak is.<br />
– A Tanszék a hallgatói révén is megünnepelte<br />
a bicentenáriumot. A 2016/2017-es<br />
tanév negyedéves hallgatói azt a feladatot<br />
kapták módszertanból, hogy gyakorlótanításuk<br />
során legalább egy Arany János-órát<br />
tartsanak, majd a kidolgozott óratervekből<br />
egy kötetet állítanak össze, amely kézikönyvként<br />
szolgálhat a magyartanárok<br />
számára. A színvonalas óratervek feltétele a<br />
korszerű szakirodalom ismerete és felhasználása.<br />
A kutatás hipotézise: a megrögzült<br />
módszereken némi kreativitással könnyű<br />
változtatni, illetve Arany János költészetét<br />
a „kortárs szemléletű irodalomtanítás”<br />
szempontjából érdemes megközelíteni. A<br />
beérkezett óratervek sokrétűek, kreatívak,<br />
élményközpontúak, a hallgatók javaslatai<br />
újszerűek. Megállapítható azonban, hogy<br />
Arany életműve kifejezetten az irodalomórák<br />
anyaga, a nyelvi-stilisztikai szempontok<br />
vizsgálata alulreprezentált. Gyakran<br />
megelégszünk a sztereotípiák kiemelésével.<br />
A vizsgált óratervekből kiderül, hogy<br />
a hallgatók alkalmazzák a meglévő paródiákat,<br />
parafrázisokat, összpontosítanak a<br />
„kortárs szemléletre”, a szövegmanipulációs<br />
lehetőségekre. A tanárjelöltek sikeres óraterveiből<br />
kitűnik a szakirodalomban való<br />
jártasság és kreatív tájékozódás, a gondolkodtatásra<br />
irányuló koncepció. A tanári kézikönyvet<br />
a tanszéki továbbképzésen adjuk<br />
át a tanároknak február elején – mondta Dr.<br />
20 <strong>2017.</strong> <strong>november</strong> <strong>30.</strong><br />
A 25. EGYETEMI NYELVÉSZETI NAPOK RÉSZTVEVŐI<br />
Hózsa Éva és dr. Horváth Futó Hargita, akik<br />
módszertani kurzusokat is vezetnek a Magyar<br />
Tanszéken, és az Arany János-emlékév<br />
ünnepségsorozatába tanári kézikönyv<br />
kiadásával kapcsolódnak.<br />
Arany-fordítások<br />
A konferencián a Toldi estéjének szerb<br />
fordításáról tartott előadást. A Toldi-trilógia<br />
szerb fordítását miért tartja fontosnak<br />
az Arany-évforduló kapcsán? –<br />
tettük fel a kérdést dr. Utasi Csilla egyetemi<br />
tanárnak.<br />
– A Toldi mindhárom részét Jovan Jovanović<br />
Zmaj, a szerb romantika meghatározó<br />
költője ültette át szerbre: a trilógia első részét<br />
1858-ban jelentette meg, a Toldi estéjét<br />
1870-ben, a Toldi szerelmét pedig 1896-ban.<br />
Jovan Jovanović életművében a fordítások<br />
és az eredeti művek közötti határt olykor<br />
nehéz megvonni, fordításaiban ugyanis<br />
nem törekedett feltétlen szöveghűségre,<br />
eredeti művei közül pedig sok olyan van,<br />
amely irodalmi inspiráció hatására jött létre.<br />
A szabad fordítás más megközelítést<br />
igényel a kutatótól, mint a szöveghűségre<br />
törekvő fordítás?<br />
– Feltétlenül. Azok az érvek érdekeltek<br />
elsősorban, amellyel a kortársak a szabad<br />
fordítás – tehát az eredeti mű elrendezését<br />
nem mindig tiszteletben tartó átültetés –<br />
jogosultságát megindokolták. A Toldi első<br />
részének fordítását az akkor még Budán székelő<br />
Szerb Matica folyóirata, a Srbski Letopis<br />
az év legjobb szerb könyveként méltatta, a<br />
valamivel később keletkezett kritikák pedig<br />
második eredetiként emlegetik. Jovan Jovanović<br />
egyik levelében a megszerbesítés<br />
és az elmagyartalanítás közötti egyensúly<br />
megteremtésének szükségességét hangsúlyozta.<br />
Ő és kortársai is úgy képzelték, a szabad<br />
fordítás a két kultúra helyzeti azonosságából<br />
következően ugyanazt a helyet tölti<br />
be a célnyelvi kultúrában, mint az eredeti<br />
mű a forrásnyelvi kultúrában. Az 1848-as<br />
szabadságharc véres eseményeit követően,<br />
ahogyan ez sajtócikkekből és magánlevelekből<br />
egyaránt kiderül, a kultúra, főként<br />
az irodalom területén a két nép közeledett<br />
egymáshoz. A szerb fordítást a magyar sajtó<br />
is meleg szavakkal üdvözölte. A kiegyezést<br />
követően a helyzetazonosságot senki sem<br />
emlegette többé. Érdekes módon azonban<br />
Jovan Jovanović magyar irodalmi kapcsolatai<br />
éppen akkor bontakoztak ki, amikor<br />
a szerb-magyar viszony egyre feszültebbé<br />
vált, s maga Zmaj is Svetozar Miletić politikai<br />
irányzatának elkötelezett hívévé vált.<br />
– Dolgozatában a szerb Toldi-fordítások<br />
szövegét is összevetette az eredeti művel,<br />
ez a vizsgálat milyen eredménnyel járt?<br />
– Kiderült, hogy a szabad fordítás nem<br />
feltétlenül szabad. Jovan Jovanović sokszor<br />
pontosan visszaadja az eredeti mű struktúráját,<br />
sok esetben pedig megfigyelhető,<br />
hogy az eredeti szerkezetekre ráérzett<br />
ugyan, ám a megtalált megoldások sehogy<br />
sem illeszkedtek Arany sorszerkezetébe.<br />
Ilyenkor Zmaj megtartotta a megtalált<br />
megoldást, ám azt az eredetiből hiányzó,<br />
gyakran esetleges elemekkel „feltöltötte”.<br />
Fordítása nem a hozzátoldott elemek következtében<br />
számíthatott második eredetinek,<br />
hanem azért, mert a forrásmű strukturális<br />
elrendezését hol egészen pontosan, hol pedig<br />
némi szabadsággal tudta érzékeltetni.<br />
V. Zs. Zs.
Change language